5 csodahely Horvátországban, ahova busszal is könnyedén eljuthatsz
1. Pakoštane
A varázslatos halászfalvacska Zárától 35 kilométerre délkeletre, Dalmácia északi részén, az Adriai-tenger partja és a Vránai-tó között fekszik. Ez utóbbi a környék egyik leghíresebb látványossága, ugyanis ez az ország legnagyobb tava, a Természetvédelmi Park része, nem utolsó sorban pedig a horgászok paradicsoma. Nagyszerű túraútvonalak futnak a tó körül, amit gyalogosan vagy kerékpárral is élmény megtenni – aki útra kel, mindenképpen keresse fel a Prosika-kikötőt, a Kamenjak-kilátót és az Info Centar Crkvinét, ahol minden a madarakról szól: számos tanösvény, kilátó, madárles segít megismerkedni a ritka és különleges egyedekkel.
Érdemes befizetni hajókirándulásokra, és ellátogatni a város előtt fekvő három kis szigetre, amiket a helyiek hit, szeretet és szerelemnek hívnak – közülük talán a hit szigete, azaz a Szent Jusztin sziget legérdekesebb, itt egy kis templom kapott helyet, amit 1647-ben építettek, 1895-ben pedig megújítottak. Úgy tartják, amikor a férfiak kimentek halászni a tengerre, a nők áteveztek és a Szent Jusztin templomban fohászkodtak, hogy uraik épségben térjenek haza. Kis hajókat, kenukat lehet bérelni és átevezni, megpihenni illetve fürdőzni egy kicsit – javasolja a HorvátországInfó. A természeti csodák és az imádnivaló strandok ugyan csalogatják a turistákat, ám kiemelnénk: a legtöbben a karnyújtásnyira lévő Zadart és Splitet veszik célba, így Pakoštane ideális választás a pihenni, túrázni, fürdőzni vágyóknak, akik szívük szerint elkerülnék a turisták hadát.
2. Pirovac
A bájos tengerparti falu Zadar és Sibenik között, Murter-sziget mellett helyezkedik el, a Pirovaci-öböl partján. Már a római korban lakott település, a középkorban pedig már a gazdagabb családok kedvelt nyári tartózkodási helye volt. A hagyomány szerint a települést egy időben Zloselonak, azaz gonosz falunak is nevezték, mert lakói a török ellen úgy védekeztek, hogy a falakról olajjal öntötték le őket. Egy másik legenda szerint a várnak bátor és ravasz védői voltak, akik mikor megérezték a vesztüket, kiosontak, majd orvul megölték a török sereg vezérét. Ezt látva a török sereg megfutamodott ezt kiáltozva: „Gonosz falu, gonosz emberek!” Napestig folytathatnánk még a történetek mesélését, de arra is ki kell térnünk, mit érdemes megnézni Pirovacban. Az egyik éppen az egykori védőfal, ami a 16. század elején épült és négy oldalról védte az akkori települést – a város északi oldalán láthatók a maradványai.
Templomokból sincs hiány: ott a Kármelhegyi boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplom, a régi pirovaci temetőben álló Szent György templom – amiben egy 1447-ből származó domborműves szarkofág is található – vagy a Sv Jure templom.
A Sveti Stjepan, vagy más néven Sustipanac-szigeten 16. századi ferences kolostor maradványai is sok látogatót vonzanak: a pirovaci nemes Petar Draganić építtette 1510-ben, hogy szerzetesei ellássák Pirovac lakóinak lelki gondozását, ám a kolostor csak a 19. századig működött, az elején elhagyták, azóta rom.
A Pirovaci-öböl bővelkedik szép öblökben és strandokban – a “Kék zászló” kitüntetéssel díjazott Lolić a nyaralók nagy kedvence, ugyanis rendezett, jól felszerelt és tiszta. A sétálóutcáról lekanyarodva lehet elérni a homokos strandra, ahonnan ki van tiltva a forgalom. Emellett említésre méltó a Starine és a Miran szálloda strandja, illetve a Makirina, ahol gyógyiszapot találunk, ami hatásos az ízületi betegségekre. Közelben Sustipanac szigetre, a Krka vízesés, Sibenik és a már említett Vrána-tó.
3. Vodice
Dalmácia középső részén, az Adriaparti főút (Jadranska magistrala) mentén, a Šibeniki-csatorna északnyugati végében, a tengerparton egy széles öbölben fekszik Vodice, ami az éjszakai életéről és az Adriai-tenger élővilágát bemutató akváriumáról híres. Kiránduló hajók indulnak kikötőjéből a Kornati Nemzeti Parkba. Noha nincs olyan történelmi óvárosa, mint sok híres horvát városnak – mert a 17. századi háború idején megsemmisült -, azért így is sok nevezetesség várja a látogatókat. A három őrtoronyból egy megmaradt, amit a Szent Kereszt templommal szembeni sikátorban lehet megtekinteni – egyébként ez volt az első templom a városban, melyet 1421-ben szenteltek fel. Ma már csak ritkán tartanak istentiszteletet, a nyári hónapokban galériaként működik. A neves templomok sokaságából kiemelkedik a 135 méter magas Okit-hegyen álló, melyet 1590 és 1660 között építették a vodiceiek a Kármelhegyi Szűzanya tiszteletére.
A város feletti Gradina nevű magaslaton a rakitnicai Szent János templom közelében még láthatók a 16. században épített vár romjai, amit egykor sikerült elfoglalnia a török seregnek, innen ellenőrizték a térség megszállt településeit. A vár a 17. század végén a moreai háború során pusztult el, azóta rom.
A tengerparti sétány egyébként végigfut a város előtt, mentén éttermek, fagylaltozók és bárok fogadják a felfrissülni vágyókat. Az éjszakai élet sem utolsó: a nyári szezonban a Šibenik felé vezető a 8-as főút mellett működik a híres diszkó, a Hacienda Night Club.
Strandok közül hármat emelnénk ki:
- a városi strand betonozott sétánnyal, lassan mélyül és egészen apró, aprókavicsos
- a kutyás strand a Borik hotel előtt, ugyancsak apró kavicsos
- Plava plaza öbölstrand, közepesen lassan mélyülő, kavicsos tengerpart
4. Biograd
Biograd, másnéven Tengerfehérvár a középkori Horvát Királyság fővárosa volt, Zárától 28 kilométerre délkeletre, Dalmácia északi részén, a Pašman-csatorna partján egy kis félszigeten és környékén fekszik. Északról a a Bošana-öböl, délről a Soline-öböl öleli. Fő nevezetessége az 1885-ben épített világítótorony, melynek közelében találhatók a középkori Szent Katalin templom romjai, amit egy kőbánya feletti sziklára építettek. Ugyancsak jelentős emlék a városkapu, ami valaha a város középkori bejárata volt, és a város központjában lévő a városi múzeum, mely Biograd és környékének gazdag történelmi és kulturális emlékeit mutatja be. A templomok és harangtornyok felkeresése után, de még a strandolás előtt a Pašman-csatornában fekvő Babac-szigeten található de Soppe család erődített nyári kastélyához is érdemes kitérőt tenni.
Mindenképpen járd be a város előtt futó sétányt, és látogass el az északi oldalon lévő Marina Kornati kikötőbe, ami Horvátország legnagyobb kikötője – innen egyébként át lehet kompozni a Pasman szigetre. A dimbes-dombos szigeten nagyszerű túrákat tehetsz, kezdd a Veli Bokolj domb megmászásával, melynek tetején található Norvég kilátó!
Kicsiknek és nagyoknak egyaránt kötelező a Lunapark, ahol minden van, ami egy fergeteges vidámparkozáshoz kell.
A közelében egyébként árusok, szuveníresek, bárok, no meg a fő lényeg, a strand.
5. Šibenik
Šibenik igazán különleges célpont: a Šibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekszik a Šibenik-Knin megye közigazgatási és kulturális székhelye. Éppen előtte találkozik az édesvizű, hideg Krka folyó a sós, meleg tengerrel. Mivel egy egyházmegye püspöki székvárosáról van szó, és a csatározásokban is jelentős szerepe volt, így nem meglepő, hogy területén műemlékek tömkelegét lehet felfedezni, például a Szent Jakab katedrálist, a Szent Mihály erődöt, ami 70 méter magasan emelkedik a tenger felett, a bástyákkal erősített városfalakat, a Szent Miklós erődöt, ami az Adria part egyik legerősebb erődje volt. Ott a lenyűgöző Szent János erőd, ami 115 méter magas dombon a belvárostól északra áll, nemrég újították fel, tőle délkeletre a Subićevac, aminek szintén szerepe volt a török támadás elhárításában.
Templomok közül említésre méltó a Szent János, a Szent Krsevan, a Szent Lovre, a Szent Ferenc templom és kolostor (előtte híres szökőkút található, élő teknősökkel) és a Szent Barbara templom.
A belvárosi séta közben a városházához és a városi múzeumhoz is tegyél kitérőt – ez utóbbi a 13. és 14. században épített hercegi palota épületében kapott helyet.
A legjobb strand egyértelműen a Banj, a helyiek is imádják, a kilátás innen pazar – viszont ez nem a tengernél van, hanem a Krka folyónál.
Beutazási információk: Horvátország július elsejével szigorított a határátlépési feltételeken. Csak azok léphetnek be az országba korlátozás nélkül, akik rendelkeznek az uniós Covid-igazolással. Azok a személyek, akik nem rendelkeznek az uniós igazolvánnyal, csak oltási igazolással és 48 óránál nem régebbi negatív antigén, vagy 72 óránál nem régebbi negatív PCR teszttel léphetik át a horvát határt. További részletek itt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
