Fertő-táj: lélegzetelállító látnivalók, izgalmas útvonalak és kincsek várnak
Felsorolni is lehetetlen azokat a történeteket és látnivalókat, amelyek a világ egyik legszebb vidékére, a Fertő Kultúrtájra csábítják az utazókat – a térség gazdag történelmi, kulturális és épített örökségeivel, szőlő- és borkultúrájával, valamint változatos növény- és állatvilágával méltán került a legkülönlegesebbek ligájába. A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának vezetésével, a Magyar Turisztikai Ügynökség és az érintett hat önkormányzat együttműködésében a Fertő-táj ékkövei projektnek köszönhetően két új látnivaló jött létre, és négy nevezetesség újult meg. Összesen 406 millió forint európai uniós forrásból gazdagodott Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarród egy-egy nevezetessége, emellett új szolgáltatásokkal, programcsomagokkal, vezetett túrákkal és információs anyagokkal is várják a kikapcsolódni vágyókat.
Noha valóban a végtelenségig lehetne mesélni a legendákat, és sorolni a kihagyhatatlan látnivalókat, jelen cikkben a Fertő-táj ékköveinek hat páratlan gyémántját mutatjuk be.
Gloriette-kilátó, Fertőboz
A fertőbozi Gloriette-kilátó az egyike azon kevés helyeknek, ahonnan a Fertő-táj csodálatos panorámája egészében élvezhető – belátni a tavat, a kis tájak összekapcsolódását, a víz és nádasok arányát. Noha a kilátó 187 méter magasan fekszik, a bozi Fő utcáról 330 lépcsőfok vezet a gyalog megközelíthető Glorietthez, ez senkit se tántorítson el, mert nem mindennapi élmény vár egy kis lépcsőzés után. (Kisboz és a mázsaház felől egyébként kerékpárral is elérhető.) Felérve csodálatos kilátás nyílik a Fertő-táj egészére, jó időben a több mint 60 kilométerre lévő Pozsonyi várig is ellátni.
A franciául „kis házat” jelentő gloriett vagy gloriette kilátó történelme több mint 200 évre nyúlik vissza: Gróf Széchenyi Ferenc 1802-ben építtette a Fertőboz fölötti magaslat szélén József nádor látogatásainak emlékére. A beruházás keretében új külsőt kapott, kupoláját és feliratait helyreállították. Díszburkolatú fogadótérrel, fakorláttal bővített új lépcsősorral, padokkal és kerékpár-tárolóval kiegészülve várja látogatóit.
Tipp: Messze földön híres a fertőbozi Bodza Fesztivál – noha a járványhelyzet miatt idén le kellett mondanunk róla, egy jó kézműves bodzaszörpöt azért még elfogyaszthatunk, miközben a lenyűgöző tájba révedünk a kilátónál. Fertőbozon, a Nemzeti Park szívében fekszik a Vincellér Borbirtok – a túrával töltött nap tökéletes lezárása lehet egy pohár finom bor.
Papkert, Hidegség
A hidegségi Papkert egy igazi édenkert, szakrális és meditatív helyszín. A Sopron–Fertőd úton, közvetlenül a nagycenki leágazónál térhetünk be ide egy csendes, elmélyülést kínáló sétára. A dús vegetációjú kert természetvédelmi terület, benne számos védett madárfaj fészkel. Igazi különlegesség a területén fakadó 21 időszaki forrás, amelyek vizét a kis gátak, kanyarok, tavak lassítják és visszatartják.
Ösvényeken és fahidakon barangolhatjuk be a vizek kertjét, a sétautat bibliai idézeteket tartalmazó táblák szegélyezik. Az ember és a természet harmóniáját sugárzó Papkert szívében található Mária-barlang fontos kegyhelye az itt élőknek, az ide érkező zarándokoknak.
Az előtte lévő fogadótér alkalmanként szertartásoknak és megemlékezéseknek is helyet adhat – zarándokok, hívők, házasodók vagy éppen egy kis nyugalomra vágyók kedvenc helye. A friss levegő, a madárcsicsergés és a végtelen nyugalom kiszakítja az embert a szorgos-dolgos mindennapokból, feltölt és megújít ebben a varázslatos oázisban töltött idő – nem is beszélve arról, hogy az egészségünket is ápolhatjuk a természet lágy ölén. A mezítlábas sétányon különböző burkolatú mezőkön lépdelhetünk: az ösvény közepén szabad átfolyású, friss forrásvízzel táplált, folyami kaviccsal bélelt Kneipp lábmosó keret épült – a víz és kövek lágyan masszíroznak és javítják a vérkeringést is.
A Papkert szerves egységet alkot a falu felett őrködő Szent András-templommal, együttesük szépen mutatja a kereszténység hatását a Fertő-tájon.
Tipp: Hidegség ad otthont a Stangli fesztiválnak, ahol a finom ételek mellett a sós stanglié a főszerep. A fesztiválon bográcsban főnek az isteni falatok, a színpadon pedig különleges hagyományőrző előadások mennek egész nap. A programot vetélkedők is tarkítják, a finom stangli kedvelőinek és a kultúra iránt érdeklődőknek egyaránt javasolt a fesztiválon való részvétel, amely egy teljes napon át kínál kellemes kikapcsolódást. Ha a járványhelyzet megengedi, idén 2021. július 3-án tartják meg.
Fertőhomoki tájház
Ebben a felgyorsult világban – ahogy mondani szokták – sajnos nagyon kevés figyelmet szentelünk a hagyományoknak. A régi szokásokról megfeledkezünk, kikopnak a mindennapokból – éppen ezért dobban meg mindig a szívem, ha olyan látnivalókról hallok, mint a Fertőhomoki vagy a Sarródi tájház. Míg az előbbi a horvát, az utóbbi a magyar családok életterét mutatja be, kicsit belecsöppenhetünk a “őseink” mindennapjaiba – nem mellesleg sokat megtudhatunk a kultúrákról.
Fertőhomokon a 16. század óta élnek horvátok, ősi nyelvjárásukat ma az anyaországban is kutatják. Az itt élő történelmi népcsoportok, hagyományaik és kultúrájuk fontos elemei voltak a táj világörökségre való jelölésének. A település önkormányzata 2001-ben vásárolta meg és újította fel a mai tájháznak otthont adó, műemlékvédelem alatt álló épületet, azzal a céllal, hogy megőrizze és bemutassa e sajátos kultúrájú horvát település múltját és hagyományait.
A felújítás során a tájház korabeli hangulatát megőrizték. Állandó kiállítása ugyanakkor interaktív elemekkel egészült ki, a látogatók archív felvételek, fotók és hanganyagok segítségével ismerhetik meg a helyi, horvát nemzetiségi kultúrát és a helytörténeti érdekességeket.
A tájház – amely 2004-ben elnyerte „Az év tájháza” megtisztelő címet – Fertőhomok kulturális életének egyik kiemelkedő helyszíne. Helyt ad hagyományőrző rendezvényeknek, falunapnak, a Diófesztivál és a Világörökségi Nap eseményeinek is. A projekt fejlesztéseinek köszönhetően újabb rendezvényhelyszínnel bővült, a pajta mögött szabadtéri színpad és nézőtér várja a koncertre, színházi előadásokra, táncbemutatókra érkezőket. Az udvaron fedett foglalkoztató épült kültéri kemencével, a pajtában pedig a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekinthetik meg a látogatók. A főépületbe belépve egyből a konyhában találjuk magunkat, ahol az eredeti kemence mellett sparhelt, valamint konyhai eszközök, a bejárati ajtó mögött pedig kis mosakodó található. Balra fordulva a szobában találjuk magunkat, ahol az akkori szalmazsákos ágyak, sublót, szekrények – bennük gazdag textil gyűjtemény- bölcső, vaskályha, varrógép és szentképek – találhatók. Az eredeti horvát népviseletet két beöltöztetett bábun szemlélhetjük meg. Jobbkéz felől helytörténeti dokumentumok és változó, egy-egy szezonban látható kiállítás tekinthető meg.
Szót kell ejteni a pajtakocsmáról is, ahol házi sörrel, a Fertő-táj boraival, a környéken termett gyümölcsökből főzött szörpökkel és egyéb helyi különlegességekkel ismerkedhetnek a vendégek.
Tipp: Fertőhomok őszi hagyományőrző rendezvénye a már említett Diófesztivál. Kultúrprogramokkal és dióból készült finomságokkal várnak minden érdeklődőt a Tájháznál – reméljük, idén megrendezhetik.
Sarródi Tájház
Mesterségek nyomába eredhetünk a Sarródon: a helyiek a szálasanyag (gyékény, sás) feldolgozásáról és a gyékényfonásról híresek, így a tájház helyiségeit bejárva ismerhetjük meg az egykoron híres mesterséghez kapcsolódó korabeli eszközöket, de a helyiek hétköznapjai, és ünnepei is visszaköszönnek a házban kialakított interaktív kiállításon.
A fejlesztések során nem csak az interaktivitást, de a fenntarthatóságot is szem előtt tartották: a tájház éves energiaszükségletét biztosító napelemeket telepítettek az újonnan épült fészer tetejére, udvarán saját kútjából működtetett öntözőrendszer került kiépítésre. Emellett komposztálóval, valamint gyümölcsfákkal, gyógy- és fűszernövényekkel is gazdagodott a tájház.
A tájház a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit. A hagyományoknak megfelelően újraálmodott udvarban található új, fedett szín (pajta) alatt a falu megmentett régi cséplőgépe, mellette a paraszti gazdálkodás eszközei, és kisebb kerti szerszámok tekinthetőek meg.
Az első ajtón belépve ugyancsak a konyhába jutunk, ahol többek közt kemence, vizes pad, lisztes, edényes stelázsin tekinthető meg – az interaktív megoldásnak köszönhetően még tesztelhetjük is magunkat, mennyire ismerjük a korabeli konyhai eszközöket. A szobában jellegzetes, a kornak megfelelően vetett parasztágyak vannak, a két korabeli ruhásszekrény között van az elmaradhatatlan fiókos komód, még egy öntött vaskályha is helyet kapott. A másik, hátsó szobában lakott és hált egykor a ház népe. Itt lett berendezve az állandó helytörténeti kiállítása, a gyűjtemény összeállítását lelkes hagyományőrző sarródi fiatalok segítették.
Tipp: A régi időkben szokás volt, hogy különböző szentek oltalmába helyezték házukat tulajdonosaik – a tájházat például egy vakablakban lévő Szűz Mária szobor őrzi. Érdemes felfedezni a környéket, bejárni az utcákat, és kémlelni a házak “őreit”.
Mariska Néni Háza, Hegykő
A település fürdőjével, vendéglátóhelyeivel, programjaival a Fertő part egyik központja – itt vezet keresztül a Fertő-menti kerékpárút is, amely a közép-európai térség egyik legnépszerűbb túraútvonala, egy szakasza az EuroVelo 13-nak is része. A Széchenyi Ödön park mentén futó Nyárfa soron áll Mariska Néni Háza: itt jött létre a település új turisztikai információs pontja, mely a tavat megkerülő többezernyi biciklis turista egyik bázisaként szolgál pihenőhelyül.
Megtalálhatók itt a környék körbetekerhető útjairól, kerékpáros-barát szálláshelyeiről, vendéglátóhelyeiről szóló ajánlatok, emellett tippeket kaphatnak a látogatók a bringás programok hajózással, vonatozással, vagy fürdőzéssel való kombinálására. Az ide érkezők nem csupán sok értékes információval gazdagodhatnak, hanem megpihenhetnek, felfrissíthetik magukat az árnyékban, majd újrult erővel folytathatják a túrát.
Hegykőhöz is kapcsolódik a biciklizés hazai történetének kezdete: a Széchenyi Ödön park névadójának édesapja, gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós Angliában ismerkedett meg a kerékpár ősével, a drezinával (Draisine/Laufmaschine), amelyet haza is hoztak Magyarországra.
Tipp: Nem szabad elmenni szó nélkül a Tornácos Étterem és a Nyerges Vendégfogadó mellett – mindenképpen térjünk be, nem fogjuk megbánni!
Peisonia Látogatóközpont, Fertőszéplak
Bár ezt hagytuk utoljára, megjegyezzük: érdemes a táj felfedezését a fertőszéplaki Peisonia Látogatóközpontban kezdeni, melynek nevét a Fertő tó latin megfelelője, a Lacus Peiso ihlette. Az itt megtekinthető kiállítás által érthetjük és ismerhetjük meg a vidék egyedi, univerzális értékeit.
A felújított Széchényi-kastély emeletén kialakított új látogatóközpontban ismerkedhetünk a páratlan növény- és állatvilággal, a történelemmel, a borkultúrával, a nemzetiségek kultúrájával, a főúri és paraszti építészettel.
Széplak és a kastély az 1600-as évek végétől másfél évszázadon át szolgált a Széchényi család lakhelyéül, közben a térség gazdasági központjává emelkedett. A Templom-dombon épült fel a Széplaki Hármashalom, az az egyedülálló együttes, mely magában foglalja a templomot, a kálváriát, a Szent Szív szoborcsoportot és a kastélyt is. Itt született a Magyar Nemzeti Múzeum és a kapcsolódó levéltár alapítója, Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja. Az épületet a rendszerváltozás után vásárolta meg az önkormányzat, amely a kulturális és a történelmi értékek iránti tiszteletét kifejezve Széchényi Ferenc térre nevezte át az épületek által körülhatárolt területet.
Tipp: A vonatok és a vasút iránt érdeklődőknek javasoljuk a Vasúti lámpamúzeumot: Haragovics József 22 ország 251 vasúti lámpát felvonultató gyűjteményét a látogatók egy, a múlt század elején épült tornácos parasztházban tekinthetik meg.
Gyűjtd be a pecséteket!
Az egyes megállóknál pecséteket gyűjthetnek Világörökségi útlevelükbe a túrázók, hamarosan pedig egy hatnyelvű ingyenes, akár internet nélkül is használható idegenvezető alkalmazás, a World Heritage Passport applikáció lesz elérhető, amit a Peisonia Látogatóközpont vagy a Világörökség útlevél oldalán keresztül lehet letölteni. Elsőrendű társad lesz, és elkalauzol a kincseket rejtő tájon. A lelkes kis csöppségekre is gondoltak, méghozzá egy Fertő-tájat bemutató kifestővel, színezővel, amit a Látogatóközpont oldaláról pdf formátumban lehet letölteni.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
