A tó nevét a „fertő” szó már feledésbe merült jelentése adta, ami egy mocsaras, agyagos, sáros helyre utal – ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi. Ennek ellenére elképesztő élményt nyújt a tó és az azt körülölelő táj, nem véletlenül nyilvánították a világörökség részének. 6 nagyszerű programmal rukkoltunk elő, amiért érdemes meglátogatni a Fertő-tájat.
1. Elképesztő kerékpárutak
A Fertő tó körüli kerékpárút-hálózat a Fertő körül tesz meg majdnem egy egész kört kerékpárutakon, nagyjából 120 kilométer hosszú, és majdnem az összes Fertő-menti települést érinti. Fontos látnivaló például Sopron, az ország műemlékekben leggazdagabb vidéki városa, a fertőrákosi kőfejtő, a nagycenki kastély, a „magyar Versailles”, azaz a fertődi Esterházy-kastély és maga a Fertő tó körüli kultúrtáj.
Az egyik legnépszerűbb túraútvonal a Sopron-Ruszt szakasz, melynek keretein belül kijelölt kerékpáros túraúton juthatunk ki Balfra, de a kerékpárút-hálózathoz Fertőrákoson is be lehet kapcsolódni, ebben az esetben Sopronból erdei kerékpárúton jutunk ki a faluba. Fertőrákosról végig aszfaltozott úton lehet haladni Fertőmeggyesig (Mörbisch am See), ahol egyébként a kerékpárúthálózatnak külön ága visz ki a strandra. Rusztra (Rust) tovább aszfaltozott, kijelölt túraút mentén lehet eljutni, a lényeg, hogy Ausztriában végig a B10 jelzést kell követni.
2. A „magyar Versailles”, a fertődi Esterházy-kastély
A pompás barokk kastélyban megelevenedik az Esterházyak udvari élete, akik buzgón pártolták a művészeteket – ennek köszönhetően 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt az épület. Így van ez ma is, ugyanis napjainkban is számtalan koncertet, kulturális rendezvényt tartanak a varázslatos kastély falai közt (természetesen, ahogy a járványhelyzet engedi).
3. Mesepark, St. Margarethen
Ausztria legnagyobb szabadidőparkja 140 ezer négyzetméteren terül el, ahol több mint 80 tematikus játékkal és műsorral, állatsimogatóval, mesebeli erdővel, valamint szuper éttermekkel várják a kalandorokat – kicsiket, nagyokat, időseket és fiatalokat egyaránt.
Nem messze található Szentmargitbánya, az ott lévő kőfejtőt már a rómaiak is használták. Az itt bányászott mészkőből épült egyébként Bécs számos híres épülete, később a munka megszűnt a területen, de koncerteket, előadásokat, hangversenyeket rendeztek a kőbánya területén.
4. Fertő–Hanság Nemzeti Park
A Fertő–Hanság Nemzeti Park területe Magyarországon 23 731 hektár, míg Ausztriában a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park 10 500 hektár. Túrákon és tanösvényeken bebarangolható a vízimadarairól és szikes pusztáiról híres terep, amely ezeken felül is lenyűgöző állat- és növényvilággal rendelkezik. Bejelentkezés ellenében lehetőség van részt venni a szolár hajótúrán a Fertőn és kenutúrán a nádasban.
5. Fertőrákosi kőfejtő
Akár egy biciklitúra alkalmával is el lehet látogatni az egyiptomi sziklatemplomokra emlékeztető fertőrákosi püspöki kőfejtőhöz, ám külön is érdemes szót ejteni róla. A geológusok szerint mintegy 12 millió évre, a miocénban képződött az lithothamnium-gumós lajtamészkő, amit már a rómaiak is bányásztak, majd az 1500-as években a fertőrákosiak kapták meg a bányászengedélyt, és ezután már iparszerűen fejtették a követ. A második világháború alatt lőszergyártó üzemet és raktárakat terveztek ide, mígnem a kényszermunka helyszíne lett.
Az 1900-as évek közepén a filmipar hódította meg a helyet, ugyanis Jancsó Miklós itt vette filmre A harangok Rómába mentek egyes jeleneteit, Várkonyi Zoltán forgatta itt A kőszívű ember fiai egyik legendás jelenetét, Fábri Zoltán az Utószezon című filmdrámáját és még sorolhatnánk. A hely jó akusztikájának köszönhetően Várady György színházigazgató megalapította a barlangszínházat, ám 2011-re a kőfejtő állaga leromlott, életveszélyessé vált, ezért bezárták. 2013 és 2015 között jelentős Európai Uniós támogatással – a barlangszínházzal együtt – rendbe hozták, kialakítva látogatóközpontot, parkolót, kiállító- és bemutatóhelyeket.
6. Ruszt
Kerékpáron is el lehet jutni az egykori Magyar Királyság legkisebb szabad királyi városába, melynek néhány utcáján hangulatos éttermekben, borozókban múlathatjuk az időt – de Ruszt nemcsak a boráról híres, hanem arról is, hogy ott tavasztól őszig megállás nélkül kerepelnek a gólyák.
A lébényi Árpád-kori templom, a Podersdorf am See hangulatos világítótornya, a Frauenkirchen Bazilika, a Halbturn kastély és a Mönchhof skanzen csak néhány azon látnivalók közül, amiket érdemes ferkeresni a Fertő környékén tett kirándulás alatt!
A város legrégebbi épülete a Halász-templom, melyet egy régi temető és egy középkori lőréses erődfal veszi körül, de a főtér jellegzetes épületéhez a háromszárnyú városházához is megéri ellátogatni. A Városi Múzeumban megtekinthetjük a helyi jellegzetességeket, bútorokat és a szabad királyi várossá nyilvánítás eredeti 1681-es oklevelét is.