Most összeszedtünk mindent, amit tudni érdemes a farsangról, amelynek időszaka akár hetekig is tarthat. A kialakulásától kezdve, egészen a legfrissebb hazai programokig. Vágjunk hát bele, hogy megtudjuk, miért is volt mindig is ekkor felhajtás körülötte!
Ünnep volt, vigasság lett – avagy honnan jött a farsang?
Már a kereszténység elterjedése előtt is számtalan kultúrában voltak olyan napok, amikor a tél végét, a tavasz közeledtét ünnepelték. Hiszen az új évszak várása a bőség, eljövetelének ígéretét hordozta, amikor ismét magához tér a természet, és minden termőre fordul majd.
Kezdetben ezekre inkább ünnepként tekintettek, az évszázadok alatt aztán igazi mulatsággá váltak, sokszor már háttérbe szorítva a tényleges szerepkörét, a tél búcsúztatását.
Aztán, mint jó pár, pogánynak tartott szokást, a keresztény egyházak megtűrté tették a farsang-szerű vigasságokat, amelyeken mindenki kiereszthette a gőzt, és kedvére mulatozhatott.
Persze azért az nem véletlen, hogy vallási ünnepek közé helyezték, ráadásul jeles napok figyelembevételével. Idővel új, az egyházakhoz már kevésbé kapcsolható szokások és hagyományok is megjelentek az immár jó szemmel nézett farsangolások közepette.
A farsang története idehaza
Magyarországon a farsang szokása bajor-osztrák eredetű, idehaza az első írásos feljegyzés minderről a XIV. század közepéről való. A kifejezés amúgy a német vaschang szóból ered, ami a Faste (‘böjt’) és (Aus)schank (‘kimérés’) összevont változata.
Mifelénk január 6-tól, vízkereszt napjától egészen nagyböjt elejéig, húshagyókeddig tartják.
Ez utóbbi mozgó ünnep, ezért ha a kedves olvasó kitartó, a cikk végén még azt is megtudhatja, ténylegesen mikor is van vége a farsangnak.
De addig is nézzük az egykori fontosságát: ahogyan korábban írtuk, kezdetben a tél temetése volt a lényege, de idővel a párválasztás került a középpontjába.
Mindez az időszakát követő nagyböjtnek köszönhető, mivel akkor már szó sem lehetett mulatságról, hát még nagy eszem-iszomról. Ezért lettek a farsangi bálok oly fontosak, és ezért szervezték őket általában maguk a legények vagy akár lányos családok is. A táncmulatságok lényege ugyanis sok helyen az eljegyzésvolt, de ez az időszak esküvői szezonnak is számított.
A farsangi időszak jeles napjai
Január 6-án vízkereszt, vagyis Jézus megkeresztelkedésének napján kezdődik.
Vince napján, január 22-én a szőlőtermelők az időjárásból próbálták megjósolni előre a várható bortermést.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, február 2: ilyenkor Jézus bemutatása alkalmából gyertyát szentelnek. A népszokás szerint, ezen a napon kijön a medve a barlangjából, és ha meglátja az árnyékát, akkor visszamegy aludni, mert újra hideg várható.
Balázs napján, február 3-án az egykori, mára már kevésbé ismert népszokás szerint a diákok jelmezbe bújva adományokat gyűjtöttek az iskolájuk, főként tanítóik számára. Ez volt a balázsolás.
Húshagyókedden végződik a farsang, a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap.
A farsang farka
A legnagyobb vigasságokat mindig is a farsangi idény utolsó három napjában tartották, amit idehaza a farsang farkának szokás nevezni. Ekkor voltak az álarcos vagy akár a jelmezes bálok is.
A csúcspont a farsangvasárnappal vette kezdetét, ekkor ugyanis a már párt találó fiúk reggeltől estig a leendő apósuk kontójára ihattak és ehettek a vigasságok során.
Gyakran másnapra esett az, amikor viszont a férfiaknak semmi keresnivalójuk sem volt egy adott vigadalomban. Ezek voltak a mai napig szintén fennmaradt asszonyfarsangok: itt a nők férfi módra mulathattak, ihattak.
A záró, vagyis húshagyókedd napján sok helyen tartottak a mulatságok mellett felvonulásokat, karneválokat. Ilyenkor szintén beöltöztek, de szokásban volt a szalmabábuk vagy koporsók égetése a tél temetésének jelképeként.
Farsang 2020 – válogatás a legjobb bulikból
Az ország számtalan pontján rendeznek télbúcsúztatást felvonulásokkal, rendezvényekkel. Jó pár hátra van még a szezonból, így semmiről nem maradtunk le. Hoztunk is néhányat, ahová érdemes ellátogatni.
Busójárás Mohácson – 2020. február 20-25.
Az egyik legrégebbi és legismertebb farsangoláshoz köthető hagyományos esemény, melyen tetőtől talpig beöltözött, álarcos busók kereplőkkel, kolompokkal óriási zajt keltve rémisztik el a telet. A rendkívül részletes programért, illetve a vonulás pontos időpontjáért csak ide kell kattintanunk.
XIX. Debreceni Maskarádé – 2020. február 18 – 23.
Több napon át tanúi lehetünk annak a viadalnak, melynek során Konc Király és Cibere Vajda – a bőség és böjt urai – nekifeszülnek egymásnak. Először a Vojtina Bábszínház berkein belül, majd aztán kint az utcán seprűzik ki a telet. Ha pedig megéheznénk, akkor a Mangalica Fesztivál kiváló szakácsainak étkeiből falatozhatunk.
Kocsonyafesztivál Miskolc – 2020. február 1-16
Idén újra vár mindenkit a miskolci Kocsonyafesztivál! Megelevenedik a főutca, bámulatos felvonulás, játszóház, színes programsorozat várja az érdeklődőket. A régi / új rendezvény programkínálata innen érhető el.
XII. Országos Farsangi Fánkfesztivál Nagykanizsán – 2020. február 20-22.
Fánk nélkül egyszerűen nincs farsang. Ezt nagyon jól tudják Nagykanizsán is, ahol az édességet ezerféleképpen kóstolhatjuk meg. De lesz még itt országos fánkkészítő verseny is, sőt megpróbálkoznak a tömeges fánkkóstolás világrekordjának felállításával is!
Hévízi Farsangi Forgatag – 2020. február 15.
Hévízen színes, jelmezes felvonulással, a télijesztő Kiszebábu égetéssel idézik fel a legvidámabb ünnepkörhöz tartozó népi hagyományokat. Lesz állatsimogató, bolondlakodalom, valamint utcabál is.
Magyar Borok Bálja Budapesten – 2020. február 15.
Hét borászat, három étterem és egy cukrászda lesz azon, hogy a Corinthia Hotel Budapest impozáns báltermében minél jobban érezze magát a nagyérdemű. Bővebben a programról itt van lehetőség tájékozódni.
Gyulai Csokoládé Fesztivál – 2020. február 15–16.
Minden édesszájú vendéget szeretettel várnak az Erkel Hunguest Hotelben, Gyulán. Lesz egyebek közt csokisuli (csokoládé figurák készítésével), csokoládétorta és gyümölcstorta verseny, de még chilis csoki evésben is meg lehet majd mérkőzni.
Végezetül az örök kérdés: minden évben ugyanakkor van a farsangi időszak?
Erre egyszerre válaszolhatunk igennel és nemmel is, mindenfajta valótlanság nélkül. Ha az egyházi eseménynaptárat nézzük, akkor elmondhatjuk: farsang periódusa vízkereszttől tart egészen húshagyó keddig. Vagyis eszerint mindig ugyanakkor van.
Viszont ha a tényleges dátumok alapján vesszük szemügyre, akkor bizony a fentiekben egyetlen fix időpont van: január hatodika, ami a vízkereszt napja.
Ez minden évben változatlan, viszont a másik időpontról, húshagyó keddről ez nem mondható el. Ugyanis annak meghatározása függ a húsvéttól, amelynek a Hold miatt soha nincs stabil kalendáriumi napja.
A farsang zárónapja, húshagyó kedd húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, azaz a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap.
Ez még rendben is lenne, de ehhez meg kell állapítani azt is, mikor is van húsvétvasárnap. Az pedig a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Vagyis idén április 12.
Röviden: az idei farsangi szezon januárt 6-án kezdődött, és február 25-én van vége.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
