Ahogyan idehaza is, a világ minden keresztény országában megtartják a farsangot, a tél búcsúztatását, a tavasz eljövetelének dicséretét táncos mulatságokkal, utcai rendezvényekkel. Nálunk leginkább a velencei, illetve a riói karnevál ismeretes, de természetesen vannak más, nagy rendezvények is szerte a világban.
Már az ókorban is nagy bulik voltak
Európában a farsanghoz hasonló vigasságok története egészen az ókorba nyúlik vissza. Ilyen volt a görögöknél a bor istenének tiszteletére tartott Dionüszosz ünnepek, melyek során a mulatozás mellett megjelentek az álarcos felvonulások is.
Bármilyen furcsa, utóbbiakról úgy tartják, hogy hozzájárultak az athéni dráma – főleg a vígjáték – kialakulásához.
Az ókori rómaiaknál pedig Szaturnusz isten tiszteletére rendezett egy hétig tartó szaturnália ünnepek voltak hasonlatosak. Ilyenkor a családtagok megajándékozták egymást, a szegényeket megvendégelték, a dínomdánom pedig folyamatos volt éjjel-nappal.
A kereszténység elterjedésével az egyházak megpróbáltak véget vetni az efféle szokásoknak, de a tél temetéséhez, és a természet újjáéledéséhez kapcsolódó mulatságokat nem tudták beszüntetni. Ezért némi vallási színezettel, farsangként, karneválként meghagyták azokat, melyek a mai napig is elevenen élnek.
Mi is az a karnevál?
Annak a farsangi szezonnak a része, amit idehaza január 6-ától, vagyis vízkereszt napjától húshagyókeddig tartanak. Ebbe illeszkedik a karnevál, amit nálunk a farsang farkának hívnak, és Magyarországon az utolsó három napot jelöli. A hagyomány szerint ilyenkor tartják a legnagyobb vigadalmakat, az álarcos bálokat,a maskarás utcai vonulásokat.
Európában a farsangi idény változó: például a németeknél, ahol az ötödik évszaknak is tartják, több tartományban hihetetlen módon november 11-én 11 órakor veszi kezdetét (11-11-11).
Általában azért januári, februári a kezdés a kontinensen, a karneválok pedig rendszerint a nagyböjt előtti utolsó két hét napjaiban zajlanak. A farsangi szezonok csúcspontjaként ezek a színes-zajos forgatagok akár nagyobb városok életét is teljesen felbolydíthatják.
A karnevál szó maga egyébként nagyon beszédes: az olasz carnevale a carnelevale (‘“hús elhagyása’”) kifejezés nyomán alakult ki, ami utal a nagyböjt eljövetelére.
A legnevezetesebb karneválok
Velencei karnevál – Olaszország
Az első írásos emlék a velencei karneválról 1094-ből származik. Egykor látványos ünnepe volt a tél búcsúztatásának, amelyen még maga Ferenc József császár is részt vett inkognitóban, 1869-ben. Mára főképp a kosztümös ruhába öltözött, a turisták tömegében elvegyülő hölgyek és urak nyújtják különlegességét. Közöttük több, évszázados figura is feltűnik: ilyen Arlecchino fekete maszkban, homlokán egy véres folttal, vagy Capitano, jellegzetes tollas kalapjában, karddal az oldalán.
Carnaval de Tenerife – Santa Cruz, Tenerife (Spanyolország)
A világ egyik legnagyobbjának tartják, monumentális felvonulások és lenyűgöző díszletek tarkítják. Ha egyszer kibírjuk, hogy nem nyaralni megyünk a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifére, akkor mindenképpen nézzük meg. A szigeten egy hónapig tartó farsangi dáridók csúcspontjának még egykor a Franco-diktatúra sem tudott megálljt parancsolni.
Nizzai karnevál (Franciaország)
Két héten át bulizik az egész város a Földközi-tenger partján, a csodálatos francia Riviérán. Ezalatt felvonulások egész sora ejti ámulatba a látogatókat, rendszeresen láthatóak virágparádék is. A karnevál jellegzetességei továbbá a hatalmas, több méter magas bábuk, melyek az adott év tematikáját jelenítik meg. Az elmúlt esztendőkből a 2018-as igazán fejelhetetlennek bizonyult, akkor a témakör a világűr volt.
Viareggio-i karnevál (Olaszország)
Ha Nizzába nagyok voltak a bábuk, akkor az olasz tengerparti városban már gigászi méretűeket láthatunk minden esztendőben. Itt a fantáziának már semmi sem szab határt, olyan, mintha törpeként egy ismeretlen, de annál vonzóbb világba csöppentünk volna. Itt sem kell megijednünk, nem egyszeri alkalom csak a lenyűgöző vonulás, hiszen minden szezonban legalább négy hétvégén menetelnek a maskarások.
Kölni karnevál (Németország)
Ha van város, amely teljes egészében alárendeli magát a mulatozásnak, akkor az Köln. A farsangi szezon nyitónapján (nem tévedés), november 11-én 11 óra 11 perckor maga a főpolgármester indítja útjára a mulatozást. Megválasztják az esemény három jellegzetes figuráját is: a herceget, a parasztot és a szüzet (utóbbi valójában egy női ruhába bújtatott férfi).
A karneváli rész február második felében köszönt be, melynek csúcspontja a Rózsák hétfője: ekkor indul útjára a hat kilométeren át kígyózó színpompás felvonulás, a jelmezbe öltözöttek, táncosok kavalkádja, melyet itt is hatalmas bábuk kísérnek. Ezek között rendszeres a politikusok kigúnyolása, karikírozása.
Ha ez nem lenne elég, a németek még bőven rá is tesznek: ilyenkor több, mint 140 tonna cukorkát, és 700 000 tábla csokoládét szórnak szét.
New Orleans-i karnevál (USA)
A legrégebben ismert karnevál az Egyesült Államokban. Az évszázadokkal ezelőtt franciák által alapított város Mardi Gras néven ismert mulatsága húshagyó keddre esik Egyetlen napig tart, de akkor eszméletlen sokszínű, díszes farsangi kocsikkal, zenés felvonulásokkal tarkított. Ami az Európából érkező utazónak viszont azonnal feltűnik: itt a jelmezek kevésbé dominálnak. A másik érdekesség: bizsu nyakláncok tonnáit aggatják a fákra, nem egy roskadásig tele van velük.
Riói karnevál (Brazília)
Minden idők leghíresebb karneválja, ennél nincs pazarabb a világon. Ilyenkor turisták milliói, tévéstábok százai lepik el a brazil metropoliszt, Rio de Janeiro-t. A fő látványosság a szambaiskolák felvonulása, amelyek táncosai hosszú hónapokig készülnek arra, hogy ünnepeljenek a Sambadrome közönsége előtt.
Minden kosztüm a végletekig kidolgozott, a pompát, a ragyogást szolgálja. Olyan díszletek tűnnek fel, melyet bármely filmstúdió, színház megirigyelne.