Ezeket érdemes átgondolni, ha aggódunk a lángoló Amazónia miatt
Maga a probléma elég kényes, ugyanis az Amazonas környéki őserdőket okkal nevezik a Föld tüdejének, mivel a légkörben található oxigén mintegy 20 százaléka termelődik a nagy dél-amerikai folyó völgyében.
Emellett azonban az ottani farmerek megélhetése nagyban összefügg az erdőirtással, hiszen az erdők helyén mezőgazdasági termőterületeket (elsősorban szójabab), illetve legelőket (marhatartás) alakítanak ki.
Az épp dühöngő tűzvész (illetve az ezt megelőzők nagy többsége) is ennek a gyakorlatnak a következménye, mivel a farmerek nem minden esetben veszik figyelembe az időjárás szeszélyeit és olyankor is gyújtanak tüzeket, amikor ez nem javallott, vagy kifejezetten tilos. Ugye az egész történet onnan indul, hogy kivágják és értékesítik a fákat, a tönköket és a friss zöld hajtásokat pedig felégetik, hogy termőfölddé tudják változtatni a területet. Ez az, ami sokszor félrecsúszik és európai mértékkel fel nem fogható méretű erdőtüzeket eredményez.
In the #AmazonRainforest, fire season has arrived.
The MODIS instrument on NASA’s Aqua satellite captured this images of several fires burning in the Brazilian states of Rondônia, Amazonas, Pará, and Mato Grosso on August 11, 2019. pic.twitter.com/btulI01v5n
— NASA Goddard (@NASAGoddard) August 21, 2019
Belép a politika
A jelenség intenzitását csak fokozta a természetvédelmi és környezetkímélő megfontolásokat a gazdaság fellendítésének oltárán feláldozó, egyesek által a brazil Trumpnak nevezett Jair Bolsonaro államelnökké megválasztása, aki nem árult zsákbamacskát, a korrupció felszámolására tett ígérete mellett, kifejezetten az amazóniai erdőket pusztító farmerek és a belőlük profitáló gazdasági elit érdekeit tette meg választási kampánya egyik zászlóshajójává – derül ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet 2018-as tanulmányából.
Igen ám, csak a gond ott kezdődik, hogy az amazóniai őserdő irtása globális krízis, amit elvileg nem lehetne a helyi gazdaságpolitika érdekében a szőnyeg alá söpörni, de sajnos nem ennyire egyszerű a helyzet, ugyanis az Amazonas-völgyi erdőpusztításból származó pozitív gazdasági hozadék szintén globális méretű az export miatt.
Csak idén 72 843 darab erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet. Ez 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta. Múlt hét óta a műholdak 9507 új erőtüzet figyeltek meg Brazíliában, többségüket a világ legnagyobb esőerdőjének otthont adó Amazonas medencéjében. A felvételek tanúsága szerint Roraima északi szövetségi államot sötét füst borítja. Az állam déli részén már szükségállapotot hirdettek, és fővárosában, Manausban környezetvédelmi riadókészültséget rendeltek el augusztus 9-én a tüzek miatt. Nőtt az erdőtüzek száma Mato Grosso és Para államokban, ahol az brazil mezőgazdasági területek érintkeznek az Amazonas-medencével, és ahol felgyorsult az erdőirtás. (MTI)
Mihez kezdjünk mi ezzel?
Ebből már fel is lehet tenni a kérdést, hogy mit tehetünk mi, átlagos, szürke kisemberek itt káeurópában azért, hogy ne tűnjön el a Föld tüdeje? Az biztos, hogy a mindmeghalunk égisze alatt teremtett apokaliptikus víziók Facebookon való köröztetése értelmetlen dolog és nagyjából a Brian élete vonatkozó jelenetének szintjére süllyeszti a diskurzust.
Kezdetnek a saját portánk környékén nézzünk körül és gondolkodjunk el azon, hogy mennyi papírt, illetve faanyagot használunk a háztartásunkban havi szinten. Lehet-e ezt csökkenteni anélkül, hogy drasztikusan változtatnánk az életminőségünkön? Ugyanez igaz a vöröshús, különösen a marha fogyasztására is, hiszen a globális kereskedelem miatt még akkor is profitálhatunk az őserdőirtásból, ha igazi szittya szürkemarhaburgert eszünk, mivel az igazi szittya szürkemarhát is táplálhatják az olcsón hozzáférhető brazil szójababbal. Kerüljük, de legalábbis ritkítsuk a nagy gyorskaja franchise-ok marhahúsos kínálatainak fogyasztását, mert akár a hús, akár a néhai marha tápanyaga kötődhet az erdőirtásból származó haszonhoz.
Ezek mind jól hangzanak, de valójában igen kicsi lépések egy globális színtéren játszódó folyamatban és még akkor sem lesz mérhető jelentőségük, ha egyenesen az aszketikus őrjöngésig fokozzuk az önmegtartóztatást. Persze nem azt mondjuk, hogy ilyesmit fölösleges csinálni, hiszen az apró előrelépés is előrelépés, de igazi hatása inkább abban csapódik le, hogy megnyugtatjuk vele magunkat és büszkék leszünk a környezettudatos életmódunkra.
The Amazon Rainforest is burning. Brazilian 🇧🇷 state of Amazonas declares state of emergency. The Amazon rainforest is home to hundreds of thousands Indigenous people, as well as millions of plant and animal species. A global crisis!
— Erik Solheim (@ErikSolheim) August 23, 2019
Mivel érhetünk el komolyabb eredményeket?
Ilyen pl. az Amazonas környéki erdőirtásokkal szembeszálló civil szervezetek anyagi támogatása. Számos olyan egyesület létezik, akik kézzelfogható munkát végeztek és végeznek a területen uralkodó áldatlan állapotok megszüntetéséért. A teljesség igénye nélkül, a Business Insider összeállításából szemezgetve ilyen az Amazon Conservation, az Amazon Team, az Amazon Watch és a Rainforest Action Network. Ha kedvünk tartja, akár még a Green Peace-hez is elmehetünk önkénteskedni, illetve az erdőirtás elleni petíciójukat is aláírhatjuk.
De talán a leglényegesebb a saját országunk politikumára való nyomásgyakorlás lesz. Persze ezalatt nem azt kell érteni, hogy percenként gyújtjuk fel magunkat a Parlament lépcsőjén, amíg nem alakul egy kormánypárti élőlánc az amazóniai dzsungelben. Inkább próbáljunk olyan, egyébként baromira időszerű kezdeményezésekhez politikai támogatást szerezni, mint például a múlt századi papírzabáló szörnyként velünk élő állami bürokrácia totális elektronikus átállítása – ha ez sikerül, önmagában sokkal többet fog nyomni a latban, mintha a magyar állampolgárok testületileg lemondanának a hamburgerről.
Valahol az ilyen elképzelések mentén érdemes haladnunk és közben reménnyel teli szemeinket a tudományon tartani, hiszen a kb. 10 000 éves emberi civilizáció elsődleges hajtóerői és mentsvárai mindig is a technikai fejlődés, valamint az alkalmazkodóképesség voltak. Az utóbbi ösztönszintű jelenség, míg az előbbiért pedig a tudomány felelt. Kérdés persze, hogy sikerül-e újra olyan megoldást találni, ami kellőképpen elfogadható a környezetvédelem és a globális gazdaság szempontjából is. Ha összejön, akkor az emberiség történetének következő fejezete már a Star Wars lesz, ha nem, akkor pedig a Mad Max.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
