Élet Sója
Emlékszel még gyermekkorod karácsonyára? Hogyne emlékeznél, hiszen az akkori szokások most is veled ünnepelnek. Hozzuk-visszük magunkkal az ajándékozás tradícióját, a kis Jézus érkezését, a jászol készítését, az ünnepi ételek és sütemények receptjeit, a családi összejövetelek hagyományát, a fenyődíszítést és még sorolhatnánk. Élhetünk akár a saját hazánkban, akár máshol a nagyvilágban, igyekszünk úgy ünnepelni, hogy ezek a régi szokások helyet kapjanak az életünkben. Ugyanakkor ma már akadály nélkül ismerhetünk meg más karácsonyi kultúrát is.
Évekkel ezelőtt kezdtem el gyűjteni külföldön élő magyaroktól azt, milyennek látják az ünnepeket abban az országban, ahol élnek. Miben más egy dán, finn, szardíniai, vagy svájci ünnep? Ha már a személyes utazások nehézségekbe ütköznek a járvány miatt, akkor virtuálisan pattanjunk fel egy vonatra, járjuk be Európát, s csemegézzünk egyes népek, országok különleges ünnepi szokásaiból.
Dánia – dátumgyertya
Az első megálló Dánia, ahol nem adventi koszorú pihen az asztalokon, hanem a dán dátumgyertya. A hagyomány szerint a szülők december 1. és 24. között minden nap a reggelinél meggyújtják és a gyerekeknek kell elfújni, mielőtt még a következő nap is leégne. A dán karácsonyfák díszei között ott találjuk a nemzeti lobogót színeit. A papírból készített szívecske, a julehjerte minden fenyőre felkerül ilyenkor Dániában. A karácsonyi vacsorák érdekessége a tejberizs, amelybe mandulaszemet is rejtenek, s aki megtalálja, annak szerencsét hoz. Az ünnepi tejberizs hasonlóan készül, mint nálunk Magyarországon.
Glædelig jul og godt nytår! – Kellemes karácsonyt és jó újévet!
Svédországi kecske, finn madarak
Zakatoljon a vonat tovább először Svédországba, majd a finnekhez.
Aki ellátogat az IKEA-áruházba karácsony környékén, az találkozott már a fonott kecskével, amelynek piros szalag van a nyakában. Őszintén szólva, én sokáig azt hittem, egy rénszarvast akar ábrázolni, mert számomra az jobban illet az északi világhoz. Svédországban élő ismerőseim világosítottak fel, hogy náluk nem jön ugyan a Mikulás december 6-án, de az egykori Télapó ünnepből a julbock, a karácsonyi kecskebak még megmaradt. A julbock korábban – az északi mondák világában – Thor isten szekerét húzta, majd később a Télapó segédje volt és együtt hozta az ajándékokat vele. Manapság főleg szalmából fonják és piros szalaggal kötik össze, befújjak ezüsttel vagy arannyal és már december elejétől megjelenik különböző méretekben a házak bejáratánál.
Tradicionális étel Svédországban a julskinka, a karácsonyi sonka. Jó nagy sonkadarabot forgatnak mustáros pácba és zsemlemorzsába, majd megsütik. Készítenek mézeskalácsot is, de nem puha, hanem ropogós fajtát.
God Jul! – Boldog karácsonyt!
Finnországban december 24-e forgatókönyve több érdekességet is rejt. A reggelt nyugodt reggelivel kezdik, a tejberizs kerül ilyenkor az asztalra (milyen érdekes, hogy a dánoknál is megjelenik karácsonykor), majd kezdődik a madarak karácsonyi etetése. A családok, a gyerekekkel december 24-én délelőtt elsétálnak a közeli erdőbe és magokat szórnak a madaraknak. Egyes helyeken ezzel az etetéssel kérik a madarakat, nyáron hagyják majd békén a termést.
Délben a finnek leülnek a televízió elé és meghallgatják a karácsonyi béke kihirdetését, amelyet Finnország régi fővárosából, Turkuból közvetítenek.
Felhívják benne az emberek figyelmét arra, hogy éljenek békében egymással, ne veszekedjenek, mert aki ezt teszi, azt megbüntetik.
A karácsonyi béke egy középkori szokás, amelyet az ottélő magyar ismerőseim szerint a finnek nagyon is komolyan vesznek.
Kora délután a családok kimennek a temetőbe, s gyertyát gyújtanak az elhunyt hozzátartozóikért, majd szaunáznak. A finnek szerint a karácsonyi szaunázás megtisztít, ellazít, s így felüdülve, tiszta testtel és lélekkel ünnepelhetnek.
Hyvää joulua! – Boldog karácsonyt!
Karácsony Szardínián és Spanyolországban
Fordítsuk a mozdonyt és a szerelvényeket dél felé és robogjunk át Szardíniára, majd vissza a kontinensre, Spanyolországba.
Szardínián könnyen tavaszi hangulatban telhet a karácsony, hiszen sokszor 15-20 fokot is mutatnak a hőmérők decemberben a szigeten. Érvényesülnek az olasz szokások, de jelen vannak a szardíniai tradíciók is.
Előételként töltött olívabogyót, zöldségeket, sajtokat, bruschettát tálalnak fel, valamint nyers füstölt sonkát (prosciutto crudo). A főétel általában valamilyen hús, vagy hal zöldséggel, burgonyával, és általában valamilyen formában “pasta” is kerül az asztalra. Az ínycsiklandó ételek megkoronázását pedig a tiramisu és a panettone (karácsonyi kuglóf) jelentik.
Tipikusan Szardíniára jellemző a karácsonyi kenyér, melynek egyik fajtája vallási szimbólumokat, egy másik pedig a pásztorélet jellemzőit hivatott hordozni. Sőt, a kenyértésztából akár művészeti alkotások is születhetnek. Ez egy tipikusan Észak-Szardíniára jellemző szokás, ahol a karácsonyi időszakban kenyértésztából készült Betlehemeket és életképeket is találunk a szigeten.
Szardínián a karácsonyi ajándékokat a Télapó (Babbo Natale) hozza, január 6-án pedig érkezik a Befana. A jóságos boszorkány a legenda szerint találkozott a Három Királlyal, akik a kis Jézushoz igyekeztek. A Három Királyok ételt, s szállást kértek éjszakára, és megkérték Befanát, hogy tartson velük az úton, ő azonban túlságosan elfoglalt volt ehhez. Később azonban meggondolta magát, és rengeteg ajándékkal a zsákjában elindult Betlehem felé. Befana azóta is seprűjén körözve keresi a jászolt, ahol a kis Jézus született, és minden útjába kerülő gyermeknek hagy valami apróságot. A jóknak cukorkát, a rosszaknak szenet.
Bonu nadale e prosperu annu nou! (szárd nyelven) – Boldog karácsonyt és sikeres új évet!
Spanyolországban sokféle szokással találkozhat az ott élő magyar.
Katalán régióban, Barcelonában lakó ismerőseimtől hallottam először Tió-ról a farönk fiúról. Tiót már jóval karácsony előtt elkezdik etetni a gyerekek gyümölcsökkel, száraz kenyérrel esténként.
A farönk fiú reggelre mindent el is fogyaszt, csak mandarin héjakat és morzsákat hagy a tányéron. Éjszakára betakargatják takaróval is, hogy ne fázzon.
December 25-én, karácsony napján a gyerekek elénekelik a “Kakilj Tió” nótát, miközben egy bottal ütögetik és a kis farönk ajándékokat, édességet kakil nekik a takaró alá. Tió amolyan Mikulás funkciót tölt be arrafelé.
A karácsonyi ünnepkörnek azonban nem ez a csúcspontja, hanem a január 5-ei Három királyok (Reyes Magos: Melchor, Gaspar es Baltasar) érkezése Barcelonába. Hajón futnak be a tenger felől a kikötőbe, s az egész város kivonul a fogadásukra. Hatalmas tömeg kíséri őket, a királyok cukorkákat dobálnak, így a gyerekek teli cukros zacskókkal térnek haza. Ezen az estén aztán az apróságok hamar ágyba bújnak – ugyanis már jóval korábban megírták leveleiket kívánságaikkal a királyoknak –, hogy másnap, január 6-án korán reggel kibonthassák a királyoktól kapott ajándékokat. Ugye mekkora a hasonlóság a magyar Mikulás-szokásokkal?
Ami a karácsonyi menüt illeti, Barcelonában az ünnep első napján a spanyol húslevest, az Escudella-t és szilvás töltött csirkét szolgálnak fel.
A desszert általában a turron, amely nagyon sok mézzel készült összenyomott mandula massza és a neules, vékony ostya.
Bon Nadal! (katalánul) – Boldog karácsonyt!
Samichlaust Scmutzli kíséri
Az európai karácsonyvonatunk először Svájcba, majd Dél-Franciaországba robog tovább.
Apró ország, világraszóló befolyás, felejthetetlen tájak és számos kulturális hatás – Svájc egy mondatban. Az alpesi országban a három karácsonyi nap alatt minimum háromféle karácsonyi szokással ünnepelhetünk. Északon a német, délnyugaton a francia, délkeleten pedig az olasz hagyományokon alapul az ünnep. A svájci családokban ennek megfelelően kevert szokások alakulnak ki. Barátaim a német Svájcban élnek, de a kollégáiktól sokféle szokásról hallanak más svájci vidékekről is.
A Mikulás december elején érkezik Svájc német részén, s úgy hívják “Samichlaus“. Ugyanúgy piros ruhája van piros kapucnival és fehér szakálla, mint ahogyan Magyarországon megismertük gyermekkorunkban. Kíséri egy “Schmutzli“, aki a Krampusz svájci megfelelője. Samichlaus és Schmutzli december 6-án este jönnek el a gyerekekhez az otthonaikba (ha a szülők megkérték rá), de ellátogatnak az iskolákba, óvodákba és a munkahelyekre is (a szülők magukkal viszik a gyerekeket aznap), sőt bevásárlóközpontokba is. Zsákban hoznak mogyorót, mandarint, Lebkuchent és más finomságokat. A gyerekeknek itt is mondókákat kell mondani, hogy megkapják ajándékaikat.
Azt mesélik, hogy régen azzal fenyegették szegény gyerekeket, ha rosszak, akkor a Samichlaus beteszi őket a zsákjába és elviszi…., de ezt ma már nem mondják.
Svájcban karácsonykor Fondue Chinoise kerül az asztalra. Ehhez a sajtfondühöz ló- és borjúhúst főznek, mindenki sajátmagának az asztalnál. Apróra vágott hússzeleteket szúrnak a villára, az asztal közepén elhelyezett forrásban lévő húslébe mártják pár percre, majd a sajtba és még különböző szószokba. A hús mellett kínálnak zöldséget, kenyeret, s csírákat is a fondühöz.
Karácsonykor előszeretettel fogyasztanak a svájciak raclettet, mindenféle Spätzle-t (galuska sajttal, szalonnával) és a Rösti-ételeket (ez reszelt krumpli többféle variációjú “feltéttel”).
Az utcákon lépten-nyomon forró sült gesztenyét és Magenbrotot (édes, apró sütemény) árulnak.
A karácsonyi vásárokban megtalálható a Chäsbrätel, amely egy Bern környéki specialitás (bár sok helyen fellelhető már Svájcban). Raclettből csinálják, a sajt olvadt, egy cm-es rétegét kenyérre húzzák, kicsit esetleg megfűszerezik és kész.
Schöni Wiehnachte! – Boldog karácsonyt!
Franciaország: szenteste buli van
Franciaország déli részén, Marseille-ben sokkal hangosabbak az ünnepek, mint máshol.
Szenteste egy óriási vacsorával kezdik az ünneplést a családok, amely akár órákig is eltarthat. Majd éjfél körül mindenki elindul egy jó kis buliba.
Az estének megadják a módját, mind a ruhákban, mind az ételekben. Folyik a pezsgő és roskadozik az ünnepi asztal.
A tradicionális karácsonyi ételek közé tartozik előételként az osztriga, a spárgaleves vagy a kacsamáj. Főételként kakas vagy kappan sütve, gesztenyével töltött pulyka, vagy narancsos kacsasült kerül az ünnepi asztalra. A karácsonyi menü részei lehetnek még a különböző tengeri herkentyűk, illetve aszalt gyümölcsök. Desszertként az általunk ismert fatörzstortát (bûche de noël) vagy az első ránézésre szaloncukornak hihető Papillot nevű bonbont fogyasztják. Ezek különböző ízű csokoládés bonbonok, vagy gyümölcszselés cukrok. A legismertebb és közkedveltebb márka a Révillon. Belsejükben különböző bölcsességek találhatóak, hasonlóan a szerencsesütikhez.
A karácsonyi ajándék éjjel érkezik a fa alá, amelyet a Karácsonyapó (Père Noël) hoz el. A vallásos családoknál pedig a Jézuska (Petit Jésus). Karácsonyapó a kandallóban csúszik be és a felakasztott zoknikba rakja az ajándékokat – hasonlóan az amerikai szokáshoz. December 25-e az egyetlen hivatalos karácsonyi ünnepnap, ezt családi körben töltik, vagy éppen kipihenik az előző esti bulit.
Joyeux Noël! – Boldog karácsonyt!
Marseille-ben most is süt a nap, s a karácsonyi vonatunk úgy döntött, leparkol egy időre. Reméljük, jövőre már sokkal szabadabban élhetjük át az ünnepeket, igazi vonaton utazhatunk, megkóstolhatjuk a különböző ételeket és megnézhetjük bárhol Európában a karácsonyi fényeket. Addig is boldog ünnepet kíván az Élet sója minden olvasónak!
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Behavazott az ország: pazar drónfotók a havas Mátrától...
Utasok ezrei dühönghetnek most a MÁV bejelentése miatt
Rendkívül szokatlan, ami a vadludakkal történik Tatán
Vulkánt fedeztek fel Nyugat-Magyarországon, ezt lehet tudni róla!
Advent 2024: keressük az ország legszebb települését! Nevezd egy...
