Sorozatunkban megnézzük azokat az országokat, amikkel a kormány megegyezett arról, hogy kölcsönösen elfogadják a másik által kiállított védettségi igazolványokat.
A magyar kormány Észak-Macedóniával is le tudta boltolni, hogy elfogadják a védettségi igazolványunkat az országba való belépéshez. Ez azt jelenti, hogy normális esetben a védettségi igazolvánnyal rendelkezők és 18 éven aluli oltatlan kísérőik is korlátozások nélkül léphetik át az ország határait, ahogyan némi túlzással mindenki más is, hiszen per pillanat a magyar állampolgárok alapból is mindenféle vegzatúra nélkül haladhatnak át a határon. Ez azonban 2021. szeptember elsejével megváltozik, onnantól kezdve tényleg csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezőkkel fognak kivételt tenni.
Fontos még továbbá, hogy ha Indiából érkeznénk Észak-Macedóniába, akkor állampolgárságtól és védettségi igazolványtól függetlenül automatikusan 14 nap karantént kapunk a nyakunkba.
Egyébként az országban több korlátozóintézkedés is hatályos éppen, ezek között szerepel a kötelező beltéri maszkviselés (illetve kültérre is kell, ha hat főnél nagyobb csoportban közlekedünk, továbbá a tömegközlekedési eszközökön és a személygépkocsikban is kötelező a maszkviselés), illetve a beltéri programok tiltása. Magyarán egy kocsmának csak a teraszán lehet bulikázni, bent nem. Ezeket azért érdemes betartani, mert nem szívbajosak a népek arrafelé, pillanatokon belül hozzánk vághatnak egy 250 eurós bünticsekket, ami azért már bőven a fájdalmas kategóriába tartozó összeg.
A szegény macedónt még az ág is húzza jeligére a vírus mellett a világsajtó által leginkább görög vonatkozásban tárgyalt bozót és erdőtüzek is keményen odavertek az országnak, így az erdők látogatását átmenetileg be is tiltották.
A látnivalók
Ha már itt járunk, mindenképp adjunk egy esélyt Szkopjénak, azaz a fővárosnak. Tipikus balkáni város, rajta a szocializmus letörölhetetlen bélyegeként éktelenkedő végeláthatatlan paneldzsungellel, de azt is hozzá kell tenni, hogy akad jó pár kisebb csoda is, amiért bőven megéri belemenni egy városnézésbe. Ott van rögtön a Nagy bazár, ami egyértelmű bizonyságként igazolja, hogy járt arrafelé az Oszmán Birodalom is, olyannyira, hogy több évszázadig ők voltak a helyi főhalljakendek.
Közvetlenül a bazár mellett helyezkedik el a Kale erőd, ami a középkorban egy elég rettegett börtönként funkcionált, ma viszont akár egy egész délutánt eltölthetünk a tornyai megmászásával.
Emellett egy felvonó segítségével felmehetünk a város melletti hegy, a Vodno csúcsára, ahonnan utazás közben és magán a csúcson is remek fotókat készíthetünk a tájról.
Ha egy kicsit kimozdulnánk a természetbe, remek hely erre a Szkopjétól mintegy 15 kilométerre található Matka-kanyon, ahol hajókázhatunk egy kellemeset a Treska-folyón, illetve megtekinthetjük a környék tucatnyi régi ortodox kolostora valamelyikét is, vagy akár mindegyiket.
Amennyiben szeretünk ősrégi romok között bóklászni és elmerengeni a múlt nagy civilizációin, akkor az ország délnyugati részében találjuk Heraclea romvárosát, ami az ókori Makedónia egy görög települése volt, majd később a rómaiak lakták.
Az ortodox építészet kedvelőinek kihagyhatatlan állomás Prilep kisvárosa, melynek határában megint csak egy csomó tök régi és baromi szép görögkeleti kolostort találhatunk, különösen érdemes ezek közül a treskaveci kolostort felkeresni.
Belovodica falu mellett találjuk a Márvány-tavat, ahol egy kellemes fél délutánt gond nélkül el lehet tölteni, de akár egy egészet is, ez csak annak függvénye, hogy milyen gyorsan telünk csordultig a környék szépségével, illetve, hogy van-e kedvünk úszni egyet a tóban.
Megszállhatunk a Vardar-völgyben Sopot környékén, az észak-macedóniai borászat fellegvárában. Itt a környék legjobb borait kortyolgathatjuk, miközben vidék nyújtotta panorámában gyönyörködünk.
A posztapokaliptikus látványosságok szerelmesei keressék fel a mavrovoi elsüllyedt templomot. A sztori annyi, hogy a környéken 1952-ben létrehoztak egy mesterséges tavat, meg egy vízerőművet, melynek következtében a templom egy része víz alá került, de a nyári hónapokban szárazföldről is megközelíthető.
Illetve ne hagyjuk ki az Orhidi-tavat sem, amit már az Albániával foglalkozó írásunkban érintettünk és hozzá kell tennünk, hogy a tó észak-macedóniai oldala az idegenforgalmi elvárások szempontjából jobban kiépítettnek tekinthető, mint az albán oldal.
Végezetül pedig fedezzük fel az ország gasztronómiáját, ami a klasszikus balkáni vonalat követi, viszont kifejezetten helyi sajátosságnak számít a tavce gravce (kb. cserepes bab). Ez egy cserépedényben sült sűrű, hagymás, paprikás, paradicsomos babragu, amit az ottaniak frissen sült csevappal szoktak fogyasztani.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
