Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének 24. közgyűlésén Madridban 84 szakminiszter és 135 ország legalább ezer küldötte tanácskozik arról, miként lehet ellensúlyozni a koronavírus-járvány miatt kialakult válságot, és milyen módon lehet tartani a lépést a turizmus átalakulásával.
Az egyik legégetőbb kérdés, hogyan lehetne a lehető leggyorsabban kidolgozni egy protokollt a váratlan lezárások miatt feltorlódó utasok ellátására és kártalanítására.
A világszervezet egyik jogi szakértője, Alicia Gómez az Euronews-nak úgy fogalmazott: egy ilyen protokoll garancia lenne azoknak, akik egy lezárás alkalmával ott ragadnak egy idegen országban. Kiszámíthatóbbá válna, milyen segítségre számíthatnak és kitől. A fenntarthatóság, a digitalizáció és az elfogadás szintén fontos elemei a turizmus feltételrendszerének manapság, amikor egyik óráról a másikra megváltozhat a mozgástér.
Új igények, új feladatok
Úgy tűnik, az utazási szokások is jócskán megváltoztak az elmúlt hónapokban: az emberek szívesen lelassítanák a turizmust a járvány után. Kerülnék a nagy rohanást és a tömeget, ehelyett a természetben időznének. A kormányoknak és a befektetőknek is figyelembe kell venniük ezeket az igényeket, ha valóban hatékony stratégiát akarnak felépíteni. A helyzet persze kettős, hiszen az elhúzódó járványhelyzet nem kedvez a stratégiai váltásnak, mert nehezen tervezhetőek a körülmények, másrészt viszont lökést adhat neki, mert a jelenlegi struktúra időről időre lefagy egy hirtelen fordulat miatt.
A fenntarthatóságnak, a szolidaritásnak és az elfogadásnak gazdasági és környezetvédelmi szempontból is meg kell valósulnia – a járvány ugyanis megmutatta, milyen hatalmas a turizmus ökológiai lábnyoma. A jelen helyzetre, az új mutánsra is kitérve aláhúzták: az egyoldalú döntések most nem működnek. Együtt, egymással egyeztetve tudják csak megállítani az egyre újabb koronavírus-mutánsokat.