Elfeledett pincesorok Magyarországon: 5 hely, amit érdemes újra felfedezni
Ha azt mondjuk, hogy pincesor, akkor sokak az olyan népszerű borvidéken lévőkre gondolnak, mint például a Hajósi pincesor, Egerben a Szépasszonyvölgye, Villány, Villánykövesd és Palkonya pincéi, vagy a Tokajban található hercegkúti sor.
Pedig ennél lényegesen több, egykor szebb napokat élt pincesorokat találhatunk Magyarország-szerte. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a XVI. században nem csak nálunk, hanem egész Európában virágzott a bortermelés.
Országunk abból a szempontból is különleges, hogy számtalan idetelepült nép kultúráját fedezhetjük fel a bortermelés történelmében. Először a ciszterci és premontrei szerzetesek kezdtek szőlőtermesztéssel foglalkozni a Kárpát-medencében. A XII. században pedig a Rajna és Mosel vidékről érkező német telepesek hoztak egy fejlettebb szőlőkultúrát. Később pedig a Balkán-félszigetről érkeztek betelepülők, akik szintén magukkal hozták a vidékükre jellemző szokásokat. A szőlőtermesztés fejlődésével pedig folyamatosan épültek ki a földbe vájt járatok.
Egyes pincesorok olyan fontos értéket képviselnek, hogy felkerültek az UNESCO világörökségi listára. Ilyen a hercegkúti Kőporosi Pincesor, a Gombos-hegyi Pincesor és Kálvária, a Sárospatakon található Rákóczi pince, a tolcsvai Bormúzeum pincéi, a Tolcsván található Oremus pincék, valamint a Sátoraljaújhelyen elterülő Ungvári pincék.
A legtöbb azonban a feledés homályába kezd merülni, mert régóta nem termelnek bort sem. Mutatunk öt olyan pincesort, amit érdemes lehet felkeresni és aminek történetit is elmeséljük röviden.
Bakonygyirót
A Öreg-Bakony hegyvonulatainak ölelésében fekvő település történelme igazán különleges. Kezdetben a cseszneki várbirtokhoz tartozott, de a török hódoltság idején elnéptelenedett. Később német telepeseket hoztak Bakonygyirótra, akik az Öreghegy oldalában kialakították a mai napig látható és működő, ritkaságnak számító sváb pincesort. A történelem sajnos megismételte önmagát. A II. világháború után a teljes lakosságot kitelepítették, mert 1914-ben szinte mindenki német anyanyelvűnek vallotta magát.
A kitelepített sváb családok helyére, ahogyan a legtöbb településre, ide is felvidéki lakosokat telepítettek. Szerencsére ők tovább folytatták a szőlőművelést és bortermesztést, így a mai napig szinte eredeti állapotában fennmaradt a pincesor a 200 fős településen.
Az egész terület helyi védettség alatt áll. Szőlőtermesztés napjainkban is zajlik. A jellemzően ezerjó, tramini, zöldszilváni szőlőfajtákból készült, táj jellegű borai helyben is megkóstolhatóak.
View this post on Instagram
Eger (Kőlyuktető)
Heves megye központja tele van pincékkel. Gyakorlatilag bármerre indulunk kifelé Eger központjából, minden oldalon találhatunk pincelejáratokat, amik szépen egymás mellett sorakoznak. A leghíresebb a Szépasszony-völgye, ami az év szinte minden napján várja azokat az érdeklődőket, akik belekóstolnának az egri borvidék legfinomabb nedűibe. Mivel itt mindig hatalmas a tömeg és a felújított pincék sem adják vissza az igazi, autentikus hangulatot, érdemes lehet más irányba elindulni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A környéken meglehetősen sok barlanglakást találni, ahol egykor a szegényebbek laktak. Hasonló módon, a tufába vájták a Kőlyuktetőn található picerendszerüket az egri szőlőtermesztők, akik évszázadok óta termelnek bort. Már középkori források is megemlítik a pincéket, így az itt megalapított egri püspökség liturgiáihoz a szükséges bort nagy valószínűséggel már helyben termelhették meg.
A kőlyuktetői pincesor a mai napig látogatható.
Egy kilométer hosszan, 100 pince sorakozik fel egymás mellett.
A többségét valószínű zárva találjuk, ha végigsétálunk a soron, de találhatunk működő portákat, ahol akár kóstolhatunk és vásárolhatunk is. Többek között megtalálható itt a Demeter Pincészet (aki 2001-ben elnyerte “Az Eger legszebb pincészete” díjat), a Gönczi Borászat, a Juhász Testvérek Pincészete és a Wanda Borház.
Nyúl pincesor
A Pannonhalmi-dombság területén található Nyúl község. A környék szőlőtermesztési és bortermelési kultúrája évezredes múltra tekint vissza. A középkorban ez a terület jellemzően egyházi birtok volt, így az itt élők is a szőlőművelésből, valamint a gyümölcstermesztésből éltek. Hogy a pincéket mikor vájták ki, azt senki sem tudja.
Egyes becslések szerint van olyan járat, ami több mint 500 éves múltra tekint vissza.
Borospincék bejárata a falu feletti dombokon találhatók, ahol Európa egyik legnagyobb homokkős szurdokvölgye alakult ki. A helyiek által csak Sárkánylikként, vagy Szurdikként emlegetett, 40-60 méter széles, 20-30 méter mély és mintegy 600 méter hosszú vízmosás az ország legnagyobb ilyen képződménye. A környező falvak lakossága egykoron a szőlőtermesztés érdekében kiirtotta a környékbeli erdőket, amire a „hegy” alapkőzete érzékenyen reagált és a löszt nemcsak a szekerek, de a víz is nagyon hatékonyan erodálta. Így jöttek létre a környék löszmélyútjai, amelyeket a helyiek szurdiknak mondanak.
A pincesor a történelem során sok szomorúságot is megélt. 1809. június 14-én volt a kismegyeri csata, ami után több mint 100 grazi osztrák katonát tartottak fogságban a franciák nyúli pincékben. A második világháborút követően pedig akkora lett a szegénység, hogy 40 család élt pincelakásokban egészen az 1950-es évekig.
Kívülről szép, egységes bejáratokat látni, melyek mögött téglaboltozás nélküli járatok húzódnak meg. Pannonhalma közelsége miatt egy több száz éves dézsmapince is megtalálható. Ez volt az a hely, ahová az egyház birtokosok tizedét begyűjtötték. Napjainkban már nem gyűjtenek be semmit, helyette a vendégeket a környék boraival kínálják.
Nógrád
Ahol domb van, ott Magyarországon jó eséllyel pincesor is van. Pláne, ha még a közelében egy vár is található. Nincs ez másképp Nógrád vármegye névadójáról, Nógrád településsel sem, ahol egykor virágzó szőlőtermesztés zajlott. A hanyatlás 1800-as évek végén indult, amikor a filoxéria pusztított a környéken.
Háromszintes pincesor, melynek jó néhány darabja még mindig felfedezhető a várhegy oldalában. Sőt aki bátor, az saját felelősségre be is mehet az elhagyatott pincék egyikébe. Elveszni valószínű senki sem fog, hiszen ezek nem túl hosszan nyúlnak a vár alá.
A domb tetején álló várat sajnos 2023 májusában életveszélyesnek nyilvánították és bezárták. Reméljük, hamarosan újra látogatható lesz az építmény és akkor a pincesor is új életre kap.
View this post on Instagram
Szilvásvárad
A Bükkben található település sok mindenről nevezetes. Ilyen a Szalajka-völgy, a Fátyol vízesés, az Állami Ménesgazdaság, a kisvasút vagy a Milleniumi Kilátó. Ezektől a látnivalóktól kicsit távolabb van egy pincesor is, amit a hatalmas parkolók és a rengeteg kiránduló ellenére szinte senki nem látogat.
Pedig a kétszintes sor rendkívül hangulatos. Míg az alsó sor szép félkörben húzódik végig, addig a második szinten kis ösvények és lépcsők kanyarognak a különböző bejáratokhoz. Vendéglátást sajnos már senki sem folytat a pincesoron, de ha nyitva van valamelyik ajtó, akkor a helyiek örömmel mutatják meg a föld alatti tárolót, ahol télen-nyáron 14 fok körüli hőmérséklet van. Bort néhány pincében a mai napig készítenek. Viszont a szőlő és a belevaló folyadék nem helyből, a közeli Egerből származik.
Külön érdekesség, hogy a pincesor alapjait a szomszédos településen bányászott kövekből rakták ki. Leginkább az alsó soron fedezhető fel a Bélapátfalva fölött meghúzódó, Bélkő-hegyről származó fehér színű kődarab.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Megérkeztek az első képek: sosem látott vonat futott be Kijevből...
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Fotókon az új, Ausztriába vezető magyar autós alagút - 1360...
Ebben az európai városban lesz teljesen ingyenes a...
