Szülinapos az Eiffel-torony – Érdekességek a francia Vaslady-ről
Ha Franciaország, akkor Párizs – ha Párizs, akkor Eiffel-torony. Annak ellenére, hogy a tizenkilencedik század végén már az építkezés gondolata is elképesztő indulatokat váltott ki mind a franciákból, mind pedig a turistákból, mára a világ leglátogatottabb építménye lett, évente közel hatmillió látogatóval. Kik és milyen okokból próbálták megakadályozni az építkezést? Miért akarták húsz évvel a megépítése után lebontani és hogyan lett a kultúra, sőt, az emberiség egyik legmeghatározóbb épülete?
134 évvel ezelőtt, 1889. március 31-én fejezték be a torony megépítését,
ennek kapcsán pedig most bemutatjuk Párizs szimbólumának izgalmas történetét!
Majdnem a spanyoloké lett
Az 1800-as évek végére, a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre nagyobb igény mutatkozott monumentális, lehetőleg minél nagyobb, minél grandiózusabb épületek megalkotására. Erre pedig keresve sem lehetett volna jobb lehetőséget találni, mint az évente megrendezett világkiállítás – különös tekintettel arra, hogy 1889-ben ünnepelték a nagy francia forradalom századik évfordulóját, ami külön nyomást helyezett a francia nemzetre. Ebben látta meg az esélyt Gustave Eiffel is, akinek két kollégája, Émile Nouguier és Maurice Koechlin állt elő a fémtorony tervével, amiben Eiffel akkora potenciált látott, hogy meg is vásárolta a szabadalmi jogát.
Az építészt ettől kezdve azonban nem csupán az motiválta, hogy Franciaországot büszkévé tegye, hanem a pénz is: épp ezért
az építmény terveit a spanyoloknak is megpróbálta eladni, de ők végül túl monumentálisnak tartották.
1887. januárjában megkezdődött az építkezés, ám ekkor még senki nem tudta, hogy egy francia szimbólum születésénél vannak jelen.
Rekordsebesség és kritikák
Eiffelt szorította az idő, hiszen alig több mint két éve volt, hogy felhúzzák a 300 méteres tornyot – a tornyot, aminél magasabb épület ekkor nem volt a Földön. A tizenkétezer acéldarabból álló építménynél már az első pillanattól kezdve tüntetések tucatjai zajlottak, a helyiek, a francia értelmiségi elit, de még a politikusok is túl nagynak tartották: ez egy olyan kritika volt, mi rendszeresen visszatért az Eiffel-torony kapcsán, a sors fintora pedig az, hogy végül ez tette nem csak fizikailag, de kulturálisan is igazán naggyá.
A határidő szorítása elképesztő, addig soha nem látott hatással volt a munkásokra, amit jól bizonyít, hogy havonta nagyjából tizenkét méterrel lett magasabb és magasabb a torony –
26 hónap alatt felhúzták az Eiffel-tornyot, ami az eredeti tervek szerint mindössze húsz hónapig állt volna a francia fővárosban.
Csakhogy Eiffel itt is túljárt a politikusok eszén: a torony tetejére rádióantennát szereltetett, amivel összesen 12 millió franciának nyújtott szórakozást – ezek után egyértelmű volt, hogy nem lehet lebontani. A párizsiak jelentős része megbarátkozott az építménnyel, de persze a mai napig akadnak kritikusai. A legfőbb kifogásuk az, hogy egy egyszerű vasból készült épületről van szó, ami rontja az összképet és egyáltalán nem reprezentálja a franciák kifinomult stílusát.
Eiffel-tornyok a világ körül
Annak ellenére, hogy a párizsi Mars-téren álló épület nem nyerte el mindenkinek a tetszését, a jelentősége és az, hogy szinte alig akad olyan ember, aki ne ismerné az Eiffel-tornyot, vitathatatlan. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az ikonikus, A-alakú építményt
világszerte lemásolták már és jelenleg több, mint nyolcvan utánzata található meg Amerikától, Jeruzsálemen keresztül egészen Japánig.
Ezek közül az egyik legismertebb a szintén francia földön, Lyonban található épület, ami sokak számára talán meglepő módon három évvel a párizsi előtt épült meg – arra azonban nincsenek bizonyítékok, hogy Eiffel felhasználta-e inspirációnak ezt a tornyot, de a hasonlóság egyértelmű.
Amerikában is több utánzatot építettek az elmúlt évtizedekben, aminek az ő esetükben egyszerű oka van. A tengerentúlról ugyanis Európa egy egzotikus, sokszor ismeretlen világnak tűnik, amiért ugyan sokan rajonganak, de kevesen jutnak el – ezért több városban, például Las Vegasban is megépítették. Érdekesség, hogy
Amerikában két város is a francia főváros nevét viseli és természetesen mindkettőben megtalálható az Eiffel-torony mása is.
Az Eiffel-torony a kultúrában
A több mint százharminc éves története során az Eiffel-torony nem csupán a párizsiak vagy a franciák, de kissé globálisabban, az egész emberiség egyik jelképévé is vált. Sokak szerint ennek többek közt éppen az az oka, hogy az 1800-as évek végén
minden emberi elképzelést felülmúlt az építmény, épp ezért valahol kifejezi az emberi nagyságot, a fejlődést, az összetartozást.
Az Eiffel-torony ilyen értelemben nem csupán a párizsiak ablakából látszódik, hanem minden ház ablakából a világon – emiatt pedig hamar kulturális mérföldkővé vált. A torony leginkább az esti sötétségben jól kivehető fényjátékaival reagál a világ történéseire, emlékszik meg fontos évfordulókról és áll ki a béke mellett. Bár mostanában épp a gazdasági nehézségek miatt a város szimbólumánál is csökkentették a kivilágított órák számát, a torony nemrég például az orosz-ukrán háború első évfordulóján ukrán színekbe borult, ezzel is kifejezve az együttérzését a megtámadott néppel szemben.
Emellett láthattuk már az Eiffel-tornyot az Európai Unió színeiben is, amikor épp Franciaország volt az Unió soros elnöke, de például minden év októberében rózsaszínbe borul, a mellrák elleni kampány hónapja miatt. A torony természetesen olyan filmekben is felbukkant már, mint a James Bond egyik része, a Ratatouille vagy az Éjfélkor Párizsban.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
