TOP 4 látnivaló Egyiptomban, és amit mindenképpen tudnod kell utazás előtt
Egyiptom a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, többek között pont azért, mert felkészülten várják a külföldi látogatókat. Mégis egy egzotikus ország, és mint ilyen, gondos felkészülést igényel, nem árt tisztában lenni az alapvető kulturális különbségekkel. A következőkben elmondjuk a legfontosabb, utazás előtti tudnivalókat Egyiptomról, és bemutatunk néhányat a legszebb látnivalók közül.
Budapestről közvetlen járattal Kairóba, a Kairó elővárosaként működő Gízába, a Vörös-tenger partján fekvő, Kairótól nagyjából 450 kilométerre fekvő üdülővárosba, Gurdakába, valamint a Gurdakától további 290 kilométerrel délebbre lévő Marsa Allamba repülhetünk. Átszállással ugyanakkor Alexandria, valamint három település a Nílus mentén, Luxor, Asszuán és Abu Szimmel is elérhető a magyar fővárosból.
Beutazás Egyiptomba
A beutazáshoz magyar állampolgárok számára nem elég az útlevél – amelynek egyébként a hazautazás napjától fogva még legalább hat hónapig érvényesnek kell lennie -, vízumot is igényelni kell. Az egy hónapos tartózkodásra feljogosító turistavízum online és Egyiptom nemzetközi repülőterein egyaránt igényelhető, mindazonáltal érdemes online leadni a kérvényt. Amennyiben érkezéskor nyújtjuk be az igénylést, hosszadalmasabb folyamatra számíthatunk, ezenkívül a vízum 25 dolláros díja kizárólag készpénzzel, és csakis dollárban téríthető meg.
Egyiptom időjárása
Egyiptomra általánosan a száraz, meleg, sivatagi éghajlat jellemző, ami forró nappalokkal és hűvös éjszakákkal jár. Az évszakok nagyjából a nálunk megszokott ritmust követik, a hőség júniusban, júliusban és augusztusban a legdurvább, ilyenkor nem ritka a 40 fok feletti hőmérséklet sem. Kairóban ráadásul a páratartalom is rendkívül magas, ami gyakorlatilag elviselhetetlenné teszi a forróságot, mindazonáltal a tengerparti területeken hűvösebbek a nyarak.
Nem véletlen, hogy Egyiptomban az igazi szezon szeptembertől durran be, a hőmérséklet ilyenkor már 25-35 fok körül alakul, és a Vörös-tengeri üdülőhelyeken még akár novemberben is fürdőzhetünk, a tenger kellemesen meleg. A turisták áradata a szolgáltatások árának emelkedésével is együtt jár, spórolósabb vakációzóknak és azoknak, akik szeretnék elkerülni a tömeget, Egyiptom a tökéletes téli úti cél. 10 fok alá télen sem esik a hőmérséklet, és jóval olcsóbban foglalhatunk szobát és repülőjegyet.
Az egyiptomi árak jelentősen alacsonyabbak az itthon megszokottnál, ami a szállásokra is vonatkozik. Megéri 4-5 csillagos hotelekben keresni szobát, már csak azért is, mert akkor valóban tiszta helyen alhatunk. A szállodákról készült képek gyakran csalókák, ezért az értékeléseket is olvassuk el.
Egyiptomi szokások és szabályok
A lakosság döntő többsége muszlim, az ország európai szemmel nézve igencsak konzervatív, ez a lakosok keresztény felére is igaz, és ennek a turistákra nézve több megkerülhetetlen következménye van. Az öltözködés a nők esetében kritikusabb, de férfiak sem vehetnek fel bármit. A helyi férfiak jelentős része (főleg az idősebbek) egyáltalán nem viselnek rövidnadrágot, mindegy milyen meleg van, de a külföldiek körében azért megszokott öltözéknek számít nyáron a rövid nadrágrövid ujjú pólóval. Viszont ha valaki combközépig érő gatyát vesz fel atlétával, férfiként is kapni fog pár rosszalló tekintetet (arról nem is beszélve, hogy ilyenkor üvölt az emberről, hogy turista). A meleg miatt a lenge, pamut ruhákkal járunk a legjobban, a műszálas anyagokat el kell felejteni.
A nőknek már illendő a vállak, a combok és a dekoltázs takarása, és minél hosszabb az alsóruházat, annál jobb, valamint a feszes ruhadarabok viselése is kerülendő. Fejkendőre nincs szükség, ez alól egyedül a szakrális helyek látogatása jelent kivételt, ezért érdemes egy könnyű sálat vinni mindenhová, amivel gyorsan el lehet takarni amit kell. Ez az időjárás miatt is hasznos kiegészítő, a nagy hőingásra is készülni kell, ahogyan a szúnyogokra is. A mecsetekben a cipő levétele kötelező.
Az erős napsütés miatt kalap és napszemüveg nélkül jobb, ha el sem indulunk, ez az az ország, ahol fél óra alatt égési sérülésekre tehet szert az is, aki itthon alig pirul le. A strandokon mindenki nyugodtan viselheti amit egyébként szokott, és ugyanez igaz a turistáktól zsúfolt szállodák területére, illetve egyéb turistaövezetekre. További fontos apróság, hogy a keresztény, illetve muszlim értékekkel ellentétes mintákkal és feliratokkal tarkított ruhákat is jobb, ha otthon hagyjuk.
A konzervatív értékrend hatásai nem állnak meg a ruházatnál, a fizikai interakciókra is figyelni kell.
Kézen fogva menni oké, az arcra adott puszi megszokott üdvözlés azonos nemű barátok között, a csókolózást és ölelkezést viszont inkább a hotelszoba zárt falai mögé száműzzük. A másik, számunkra hasonlóan szokatlan dolog, hogy Egyiptomban bizony nem isznak alkoholt.
Az iszlám tiltja az alkoholfogyasztást, csak az erre külön engedéllyel rendelkező szállodákban, bárokban árusítanak szeszes italt, közterületen sem szabad inni. Az alkoholt árusító helyek általában már a különféle sörmárkák logóiról messziről felismerhetőek.
Az ország szigora a fényképezésre is vonatkozik, katonai és rendőrségi objektumokról, a rendvédelmi erők tagjairól még véletlenül se próbáljon senki feltételt készíteni, mert ennek büntetőjogi következménye is lehet. A lakosok látványos, közelről történő fényképezését is kerülni kell ha nem szeretnénk konfliktusba keveredni, ezenkívül a történelmi emlékhelyeken is gyakori, hogy tilos a fotózás – erről a belépéskor tudunk tájékozódni.
A hivatalos fizetőeszköz az egyiptomi font, arabul gunaih, az egyiptomi arab nyelv gininek hívja, a váltópénz pedig a piaszter, 100 piaszter ér egy fontot. Utóbbiból nem csak érme, de bankjegy is létezik, méghozzá olyan, ami eléggé hasonlít a fontra, résen kell lenni. Namármost egyiptomi fontot Egyiptomból kivinni tilos, pénzt váltani az utazás előtt nem tudunk, viszont mindenképpen szükség lesz készpénzre, mert bankkártyát általában csak a nagyobb üzletekben fogadnak el. Ugyanakkor
euróval és dollárral is fizethetünk, az utóbbit jobban kedvelik, és ami még lényeges, hogy kisebb címletű bankjegyeket tartsunk magunknál.
Azért, mert gyakran csak arra van szükség, a nagy címletekből nem tudnak visszaadni, és az utazás végén az egyiptomi fontunkat úgyis Egyiptomban kell hagynunk. A borravaló, vagyis “baksis” általános gyakorlat, nagyjából minden szolgáltatásért jár. Alkudni (a fix áras, belvárosi üzleteket leszámítva) kötelező, még az élelmiszerek esetében is akár 50 százalékos árkülönbséget jelenthet, ha elfogadjuk ezt. Bárhol, bármit vásárolunk, hacsak nincs előre feltüntetett ár, mindig állapodjunk meg előre a kifizetendő összegben.
Közlekedés Egyiptomban
Az egyiptomi közlekedés a légi, vasúti és vízi közlekedést leszámítva egy horror, és most egyáltalán nem túloztunk.
Régi, elavult járművek gurulnak a hozzájuk hasonlóan rosszul karbantartott utakon egy olyan országban, ahol a közlekedési táblák szinte csak dísznek vannak kirakva, a közlekedési szabályokat pedig mintha nem is ismernék.
Egyedül, gyalogosan átkelni egy főúton az európai normákhoz szokott próbálkozók számára finoman szólva nem veszélytelen. Hasonlóképpen a városi tömegközlekedés is kaotikus, így érdemes taxizni is. Bizonyos látnivalókat egyébként is nehéz helyismeret nélkül megközelíteni, ha nem akarunk a szállásokon rendszerint felajánlott túravezetők szolgálatával élni, sok taxis szívesen körbefuvaroz a nevezetességek között.
Egy-egy település között a Magyarország területénél mintegy tízszer nagyobb Egyiptomban jelentős távolságokat kell utazni. Erre busszal, vonattal és repülővel van lehetőség. A vonatokra és a buszokra gyorsan elfogyhatnak a jegyek, a buszokra akár már hetekkel az utazás előtt. Buszok csak a nagyobb városokba járnak, és mint ahogy már említettük, a közutak veszélyesek. A vasút viszonylag kényelmes, bár elég nagy különbség tud lenni az egyes vonatok és osztályok között, mindenesetre biztonságosabb alternatívát is nyújt. De nem árt megjegyezni, hogy Egyiptomban a halálos vonatbalesetek is gyakoribbak, mint nálunk. A repülő a legdrágább, de például Kairó és Luxor között a leggyorsabb megoldás.
Csapvízfogyasztás Egyiptomban – igen vagy nem?
Hogy mondjunk valami jó hírt is, az egyiptomi vakációnkhoz semmilyen védőoltás beadása nem szükséges. Egészségügyi szempontból egy dologra kell nagyon odafigyelni: a csapvíz fogyasztása nem ajánlott, mindig palackozott vizet igyunk. Más egzotikus országokhoz hasonlóan
az idegenek bélflóráját erősen megterhelheti az egyiptomi környezet, durva gyomorpanaszok esetén az Antinal nevű bélfertőtlenítő szert javasolt, ami néhány száz forintnak megfelelő összegért kapható a gyógyszertárakban. A nálunk használatos hasmenés elleni gyógyszerekkel próbálkozni kár,
a gyakorlat azt mutatja, hogy úgysem használ egyik sem. Az utazás előtt erősen ajánlott biztosítást kötni, magyar állampolgárként általában nem vagyunk jogosultak igénybe venni a helyi állami egészségügyet. Ezzel amúgy mindannyian jobban járunk, egy egyiptomi közkórházból nem könnyű gyógyultan távozni.
Biztonság Egyiptomban
Gyakori kérdés, hogy vajon a higiéniai és közlekedési szempontokat leszámítva mennyire biztonságos hely ez az ország. Egyiptom területének nagy része alapvetően biztonságos, azok a területek, ahová a turisták általában járnak, így például a tengerparti üdülőhelyek, valamint a fő turisztikai látványosságok környéke különösen. A nagyszámú turista miatt külön rendőri egység, az Idegenforgalmi és Régészeti Rendőrség (Tourism and Antiquities Police) fehér egyenruhát viselő, éles lőfegyverrel ellátott őrei vigyáznak az idegen országokból érkezőkre és a műemlékekre. Ha bárkinek bármilyen problémája támad, útbaigazításra van szüksége, bizalommal fordulhat hozzájuk.
Ezzel együtt Kairóban és Alexandriában is akadnak olyan területek, amelyeket jobb, ha elkerülünk, nőként pedig fokozott óvatosságra van szükség ha egyedül fedezzük fel Egyiptomot, főleg a rosszabb hírű negyedekben, illetőleg éjszaka.
Női utazók készüljenek fel arra is, hogy habár az egyiptomiak általában nagyon közvetlenek és kedvesek, de ha férfival az oldalukon jelennek meg valahol, a társalgásokat kizárólag a férfiakkal folytatják le majd, akkor is, ha csak alkudni szeretnénk vásárláskor.
Látnivalók Egyiptomban
1. Az iszlám Kairó
A látnivalók felsorolását kezdjük az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosával, az arab világ és az iszlám egyik központjával, Kairóval, amely az i. e. 6. század óta lakott település. Az Egyiptom északi részén, a Nílus folyó két oldalán és két szigetén fekvő “ezer minaret városa” hihetetlenül sokszínű, köszönhetően az építészeti emlékeknek, a nagy népsűrűség zsivalyának, és nem utolsósorban az ország leghíresebb történelmi építménye, a gízai piramisok is a kairói agglomerációban találhatók.
A város két jól elhatárolható félre különül: a nyugati rész modern, üzleti épületekkel van teli, míg az évezredes múltra visszatekintő keleti, tradicionális városrész roskadozik az ősi épületektől, mecsetektől, ezen terület nagy részét az ún. iszlám Kairó foglalja el. Nincs még egy olyan hely a világon, ahol ennyi középkori iszlám műemléket találhatnánk. Az iszlám Kairót taxival a legkönnyebb megközelíteni, érdemes reggel indulni, mert az éjszakai piacot kivéve a legtöbb látnivaló reggel 9 és délután 4 között tart nyitva.
Az utcák szűkek, a tömegben autók, robogók furakodnak előre, olyan zsúfolt a környék, hogy még a nevezetességeket sem könnyű észrevenni, ha nem tudjuk, mit hol keressünk.
Kairó történelmi negyedének magja a Fátimidák által 969-ben alapított, fallal körülvett terület. A falon három kapu, vagyis “bab” maradt meg az utókor számára (Báb az-Zuvejla, Báb al-Futuh, Báb al-Naszr), amelyek már önmagukban lenyűgöző élményt nyújtanak az európai szemeknek.
Az al-Huszein mecset mellett található Khan el-Khalili bazárban a tömeg fokozódik. A Közel-Kelet egyik leghíresebb piaca közel 600 éve üzemel, a mai napig zömében egyiptomi kereskedőkkel, viszont immár a turistákat megcélozva. A zegzugos területen könnyű eltévedni, és az agilis egyiptomi kereskedői kultúrával szemben naiv látogatók szinte bizonyosan több olyan dolgot is megvásárolnak majd, amelyek eredetileg nem szerepeltek a terveik között. A hagyományos portékákat árusító üzletek mellett kávézók, éttermek is vannak a bazársoron.
A legnagyobb mecset az Ibn Túlún, amely építtetőjéről, Ahmad ibn Túlúnról, az Abbászidák egykori egyiptomi helytartójáról kapta a nevét, aki az ország független uralkodójaként működött. Érdekesség, hogy itt forgatták A kém, aki szeretett engem című James Bond film egyes jeleneteit. A török stílusban épült Mohamed Ali-mecset alabástromból készült burkolatát nehéz eltéveszteni, itt találhatók Egyiptom legmagasabb, 84 méteres ikerminaretei. A mecset külső udvarán lévő réz óratornyot I. Lajos Fülöp francia király ajándékozta Muhammad Ali pasának, akitől cserébe azt az obeliszket kapta, amely napjainkban a párizsi Concorde téren áll. A legrégebbi mecset a Dél-Kairóban lévő Amr, ezt azonban jelentősen átépítették.
A Qalawun komplexum egy hatalmas kegyhelykomplexum a 13. századból, amelyben kórház, medresze és mauzóleum is található, az iszlám Kairó egyik legfontosabb műemléke.
2. Az Egyiptomi Régiségek Múzeuma
A Tahrír téren magasodó rózsaszínű épület a világ egyik legjelentősebb régészeti gyűjteményével büszkélkedhet, egyiptológiai gyűjtemények között rekorder a maga közel 150 ezer darabos tárlatával, és ez a szám csak a kiállított tárgyakra vonatkozik. Már a múzeum épülete is kiemelkedő, a francia Marcel Dourgnon tervében egyesülnek az arab, az ó-egyiptomi és az európai építészet stílusjegyei,
1902-es megnyitásakor kora legmodernebb épülete volt, az egyik első vasbeton szerkezetű épület, és egyben az első, amelyet kizárólag múzeumi tárgyak kiállítására hoztak létre.
Több királyi és nem királyi múmia, köztük II. Ramszesz és Hatsepszut múmiája, Tutanhamon sírjának kincsei (beleértve az arany halotti maszkot is), szobrok, ékszerek, szarkofágok tekinthetők meg itt az ókori Egyiptom különböző korszakaiból. Itt található Dzsószer fáraó szobra, valamint Amenthotep III. kolosszális szobrai.
3. A gízai piramisok
A gízai piramisok három piramisa Hufu, Hafré és Menkauré fáraók i. e. 2600 és 2500 között épített piramisai a Mokattam-fennsíkon, amelyek a magyar köznyelvben gyakran a fáraók görögösített nevén, Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz piramisaiként ismertek inkább. Ez a terület már az ókorban is turisztikai jelentőséggel bírt. Hufu piramisa az ókori világ hét csodájának az egyike, és az egyetlen olyan, amely közelítőleg érintetlenül megmaradt. Hufu több mint 2 millió mészkőtömbből épített piramisát belülről is megnézhetjük. Hafré piramisa a második legnagyobb, ennek csúcsán még mindig megtalálható a burkolat egy része. A legkisebb, Menkauré fáraó számára épült piramis alsó részét gránit borítja.
A teljes piramismező része több kisebb piramis, például I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisai, valamint templomok, további sírok, no és a Szfinx. Az emberfejű, oroszlántestű Szfinx Hafré piramisának közelében található, és valószínűleg az ő arcvonásait viseli, immár orr nélkül, mert az hiányzik a szoborról. Egyes kutatók úgy vélik, a szfinx Hufu képmására készült, Hafré pedig később saját céljaira használta fel a szobrot, amely védelmező nagymacskaként őrzi a piramis bejáratát.
A gigantikus kiméra körülbelül 73 méter hosszú, 18 méter széles, 20 méter magas, és egyetlen mészkősziklából lett kifaragva.
4. Luxor
Luxor Egyiptom ókori, déli fővárosa, Théba utódja, egyike a világ legrégebbi lakott településeinek. Kairóból vonattal és repülővel egyaránt megközelíthető. A Nílus által kettéosztott városon belül szárazföldön a taxi a legjobb közlekedési mód, de igazából szükség annyira nincs rá, gyalogosan is kényelmesen elérhetők a látnivalók. A folyó két oldala között olcsón szállítják az utasokat a hajók.
A Nílusnak az ókori mitológiában fontos szerepe volt, amely a városszerkezetben is megmutatkozik: a napnyugta helye a halálon túli élet felé vezető utazás szimbóluma, míg a napkelte félteke az életé, így a folyó nyugati partján halotti templomok és nekropoliszok, a keleti parton előkelő templomok, bazárok sorakoztak, amit a turisták számára luxusszállodákkal bővítettek.
Luxort a “világ legnagyobb szabadtéri múzeumaként” emlegetik, mivel a karnaki templom és a luxori templom romjai a modern városon belül állnak, velük szemben, a Nílus túlpartján a thébai nekropolisz műemlékei, sírjai tarkítják a tájat a Királyok Völgyével és a Királynők Völgyével.
Karnak temploma Egyiptom második leglátogatottabb úti célja Gíza piramisai után. Ha elkerülnénk a turisták áradatát, reggel érkezzünk, mert a csoportok rendszerint délután keresik fel a helyszínt. Ha mégis későbbi órát választunk, az esti fényjátékot is megcsodálhatjuk. A karnaki templom igazából egy egész komplexum, több mint száz hektáros területen, ahol három nagy templomkörzet és több kisebb templom van.
Ámon-Ré templomkörzete a legnagyobb, innen egy szfinxekkel szegélyezett út vezet a főisten felesége, Mut templomához, a harmadik körzet Montu, a hadisten területe. A komplexum eredeti neve Ipet szut, vagyis “kiválasztott hely”, mai elnevezését a szomszédos faluról, al-Karnakról kapta. Az építkezés az i. e. 20. században indult, majd kétezer éven át, egy 30 fáraó uralkodását felölelő időszakon keresztül folytatódott a bővítés. Karnak különlegessége a többi egyiptomi templomi helyszínhez képest pontosan ez, hogy milyen hosszú időn keresztül fejlesztették és használták a területet, a Középbirodalomtól egészen Ptolemaiosz koráig.
A luxori templomba a tömeg naplementekor érkezik, a szemfülesek viszont a délután korai óráiban, amikor alig vannak látogatók. Akárcsak a karnaki, ez a templomkomplexum is a thébai hármasság, Ámon és Mut, valamint fiuk, Honszu holdisten tiszteletére épült, itt is a Középbirodalom óta állnak templomok, és itt is találunk szfinxeket, a karnaki templomba vezető út mentén.
A Nílus másik oldalán találjuk a két ókori temetkezési helyet, a Királyok Völgyét és a Királynék Völgyét. Utóbbi mai neve megtévesztő, az ókori egyiptomi név már beszédesebb: ez a Ta-szet-Neferu, azaz “a fáraó gyermekeinek helye”. A Királynék Völgyében feltárt 98 temetkezési hely tulajdonosának többsége ismeretlen, de azok közül, amelyeket sikerült beazonosítani, kevesebb mint az esetek felében találták meg királynék sírjait. Nagy valószínűséggel ennél jóval több sírhelyet rejt a terület, mivel további személyek temetkezési kellékeiből is találtak itt maradványokat.
A Királyok Völgye fél évezreden át szolgált az előkelőségek temetkezési helyéül, itt találták meg Tutanhamon nyughelyét is.
A temető ókori neve “fáraók (élet, erő, egészség) évmillióinak hatalmas és nagyszerű temetővárosa, Thébától nyugatra”, vagy rövidebben “A nagy mező”. A sírhelyek többségét már az ókori időkben fosztogatták, sajnos kifejezetten sikeresen, de Tutanhamon sírjából például pont kevés dolog tűnt csak el. A síroknak csak a töredéke áll nyitva a nagyközönség előtt, a fényképezés mellett az idegenvezetők előadása is tilos, csendben, sorban haladva tudnak csak végighaladni az érdeklődők, hogy minél kisebb kárt okozhassanak.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Mostantól másképp kell a kézipoggyászba pakolni, ha a Wizz...
Nem létező helyre szólt a jegye André Rieu budapesti koncertjén,...
Visszatérnek a fényvillamosok: két városban már tudni, mikor...
