Szokatlan érzés ragadja el azt, aki Egerbe látogat. Ahogy az utcákon sétál, szárnyalni kezd a fantáziája és megelevenednek a régi történések, érzi a levegőben a török és a magyar kultúra elegyedését. Ezt tovább fűszerezi számos program, például történelmi, kosztümös élményséták; és “minden sarkon” ott egy bolt, ami szuvenír – elsősorban egri bor – vásárlására hívogat. Aki azt hinné, Eger egy hétvége alatt megismerhető – nagyon téved! Mutatunk néhány látnivalót, amit feltétlenül fel kell írni a bakancslistára.
1. A város felett
Az egri minaret egykor a 16-17. századi iszlám világ legészakabbi európai imahelyéhez, a Kethuda dzsámihoz tartozott; 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. A müezzin a minaret teraszáról naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. Az építmény 40 méter magas, az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. Aki nem fél a magasságtól, annak mindenképpen érdemes megmászni az igencsak magas lépcsőket – egy jó tanácsot azonban fogadjon meg: vigyázzon és olyan cipőt viseljen, ami tapad, mert a lépcsők csúsznak!
2. Fürdőzz, akár a törökök
Országunkban több törökfürdő is akad, ám kétségtelenül az egri a legszebb. A medence még 1610 és 1617 között, a török hódoltság alatti időben épült, a fürdő többi részét az évszázadok alatt fokozatosan építették hozzá az eredeti építményhez.
Lenyűgöző az 1980-ban felújított kupola, melyet körülbelül 200 ezer darab aranyozott mozaikkal burkoltak.
Található itt ilidzsa (eredeti török stílusú medence) és hamam is, jelenleg 6 medencével, magas színvonalú wellness és gyógyászati szolgáltatásokkal és hamisítatlan, autentikus török hangulattal várja az Egerbe látogató vendégeket. Több medencében is radonos gyógyvíz van, ami bőrön át és tüdőn keresztül felszívódva gyulladáscsökkentő hatással bír, enyhíti a reumás fájdalmakat, keringési rendellenességeket, ráadásul asztmás betegeknek is jót tesz.
Aki inkább a hagyományos fürdőnél maradna, annak sem kell kétségbe esnie, ugyanis a Török Fürdő mellett 5 hektáron fedett-nyitott vízi élménysziget található 13 medencével, sportpályákkal, játszótérrel. Ez a gyógyulni és szórakozni vágyók, valamint a sport szerelmeseinek Paradicsoma is.
3. Egri vár és múzeum
Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb mint 2100 védője 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását – ennek történetét írta meg Gárdonyi az Egri csillagok című érdekfeszítő regényében. Aki azonban testközelből szeretné szemlélni a környezetet, mindenképpen látogasson el az Egri várba. Az egyik legérdekesebb a Föld-bástyájának mélyén húzódó Panoptikum, ahol találkozhatunk az Egri Csillagok című könyv szereplőivel viaszbábú formájában, többek közt Cecey Évával, Bornemissza Gergellyel, Dobó István várkapitánnyal, Sárközivel, a cigánnyal, Jumurdzsákkal, Tinódi Lantos Sebestyénnel, Szulejmán szultánnal és Török Bálinttal.
Ugyancsak itt található a Gótikus Püspöki Palota, amit annak idején főhadiszállásként használtak, ezen falak között tervezte meg Dobó István a csata stratégiáját, bejárható a Kazamata, a titkos alagútrendszer, melyen keresztül közlekedhettek a vitézek – a regényben egyébként Vicuska is ezen a földalatti járatrendszeren keresztül tudott bejutni a várba. A Hősök terme állít emléket a bátor harcosoknak, míg a Börtönkiállításon a korabeli “büntetés-végrehajtást” szemlélhetjük meg.
Zarándokhelynek tervezték az Egri vár Kálvária dombját, ami a legmagasabb pont az erődítményen belül. A tetejéről lélegzetelállító panoráma tárul a látogatók elé.
A végtelenségig lehetne sorolni az izgalmasabbnál izgalmasabb kiállításokat és látnivalókat az Egri Várban, így azt javasoljuk, az utazás tervezésekor legalább egy napot hagyj csak a vár bejárására – ennyi idő bőven kelleni fog!
4. Gárdonyi és a Beatles a városban
Kulturális központként nem meglepő, hogy Eger bővelkedik a múzeumokból, ám talán kettőről ejtenénk több szót. Az egyik a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, ami az írónak adott otthont 1897 és 1922 között. Megnézhetjük faragott asztalát, ahol több remekmű is született, de a közel 10 ezer darabos könyvgyűjteményre is érdemes vetni egy pillantást. Az egri remete egy csapásra beleszeretett az akkor még romos épületbe, amit kénye-kedve szerint újított, dolgozószobájában még egy üvegtető is helyet kapott, ami azt a célt szolgálta, hogy Gárdonyi mindig egyenletes, szűrt fényben dolgozhasson.
A másik érdekesség a Beatles múzeum, amit két rajongó alapított egykor. A kiállítás az ő gyűjteményeikből és relikviáikból áll, például dvd felvételek, hanganyagok, könyvek, fotók, ruhadarabok és dedikálások tekinthetők meg. Ez ritkaságnak számít: Kelet-Közép Európában ez az egyetlen Beatles gyűjtemény, világszinten is összesen csak öt van belőlük.
5. Város a város alatt
1687-ben a törökök elhagyták Eger városát, a visszatérő püspök, Fenessy György a régi helyett egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot, ami a riolit tufa volt, a palota mögötti illetve alatti domboldalból termelték ki, így a munkálatok közben hatalmas pincerendszer is keletkezett. A 4 kilométer hosszú alagútrendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig nyúlt el a város alatt, itt tárolták Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek borainak dézsmáját. Ebbe a föld alatti titkos világba lehet betekintést nyerni a Város a város alatt nevű kiállításon. A pincerendszer egész évben látogatható, a nagyjából 45 perces séta első felében a pince múltját és jelenét, a pinceépítés, szőlőtermelés, borkészítés folyamatát mutatják be. Második korabeli szakmákkal, foglalkozásokkal ismertetik meg a látogatókat.
Pillanatok alatt megközelíthető az Érseki Palotaegyüttes, mely izgalmas programokkal és kiállításokkal várja a látogatókat.
Innen 4-5 perc sétára van a Bazilika, az ország legnagyobb főszékesegyháza. Helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként funkcionált, amit az 1820-as években lebontottak, 1827-ben nevezték ki egri pátriárkának Pyrker János Lászlót, akinek szándékában állt méltó székesegyházat építtetni, mígnem 1831. februárjában Hild József tervei alapján elkezdődött az egri bazilika építése.
6. A misztikus Szépasszony-völgy
A völgy nevéhez temérdek legenda fűződik: Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a “Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, egy Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője, akinek áldozatokat mutattak be ezen a területen. Más mítosztok szerint a földművesek egy híresen szép asszonyról meséltek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Megint mások úgy vélik, a völgy egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét. Ki tudja, mi a valóság, annyi azonban biztos, hogy az 1700-as évek végén kezdték a völgy Öregsorának kialakítását püspök-földesúri engedély alapján, a bortermelés fellendülésével pedig a völgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területévé vált. A ma közel 200 riolittufába vágott pincét számlálni, ember legyen a talpán, aki választani tud, hol szeretne kóstolni.
Leggyakoribb borok: Egri Olaszrizling, Egri Leányka, Egri Muskotály, Egri Chardonnay, Egri Kékfrankos, Egri Cabernet Sauvignon, Egri Bikavér.
A völgybe egyébként az Egerből induló városnéző kisvasút is levisz, pont egy parknál tesz le, ahol bográcsozásra is akad lehetőség. Míg a felnőtteknek a borkóstolást, addig a gyerekeknek a kalandparkot ajánljuk, ami az egyik domboldalban található. A játszóhelyek 3 terepszintet foglalnak el, illetve kötnek össze, a parkba pihenőkkel megszakított, szerpentinszerű lépcsősor visz fel, akár egy erdei ösvény. A szinteken különböző életkorú gyerekek találják meg a számukra megfelelő szórakozást.