Dunakanyar ősszel: drónfelvételek és érdekességek Zebegénytől Nagymarosig
Zebegény egy mesebeli kisfalu a Dunakanyarban. Lakossága nem éri el az 1300 főt. Turistákból viszont mindig akad bőven, akik a környéket – legtöbb esetben a Hegyes-tetőt és az annak tetején álló Julianus-kilátót keresik fel.
Aki itt jár, annak vétek lenne kihagyni a Duna-partot. Ha balra nézünk, láthatjuk, ahogy Visegrád előtt Dömösnél hatalmas kanyart vesz a Duna. A folyó kanyarulatát a több millió évvel ezelőtti vulkánkitöréseknek köszönhetjük. Akit érdekel a hegy kialakulásának története, annak érdemes túrabakancsot ragadnia, hogy megnézze a Prédikálószék és Dömös között található vulkáni üst maradványait, a Vadálló-köveket.
Zebegény, ahol a Duna U alakot kezd venni
A táj különös története miatt lett a Duna Zebegény és Pilismarót között az átlagosnál is szélesebb. Egy mondás úgy tartja, hogy amikor német telepesek hajókkal megérkeztek az országba, akkor Szob után volt, aki elkiáltotta magát a kiterjedt folyót meglátva, hogy „See begin!”, azaz itt kezdődik a tó. A történet szerint a felkiáltásból kapta később a Zebegény a nevét. A mondásnak egyébként nem sok történelmi alapja van, mivel a kis településről már az 1200-as években is voltak feljegyzések.
A település fellendülésében hatalmas szerepet játszott Magyarország első vasúti vonala. Az 1846-ban átadott vonal kezdetben csak Budapest és Vác között épült meg, 1851-re viszont már Párkánynánáig ért (ma: Štúrovo), így minden dunakanyari települést – köztük Zebegényt is érintette.
Ekkor épült meg a település egyik látványossága, a Hétlyukú híd. A 74,7 méter hosszú viadukt akkoriban az ország második legnagyobb völgyhídja volt. A hét boltívből álló építményt a folyamatosan növekvő forgalom miatt 1890-ben kiszélesítették és a mai napig dupla sínpár halad a tetején.
Érkezés Nagymarosra
Nagymarosra akár vonattal, de kerékpárral is eljuthatunk – köszönhetően a Szob és Budapest között kiépült kerékpárútnak. Mielőtt felérnénk Nagymaroson a Széchenyi utca mellett található sétányra, érdemes egy szempillantást vetni a Dunára. Mai szemmel elképzelhetetlennek tűnik, de a Bős-Nagymaros vízlépcső építésénél a folyót itt elterelték a Visegrádnál épített mesterséges sziget segítségével. A politikai döntések miatt végül nem épült meg a vízlépcső, de ha már száraz volt a meder, akkor a tervezők robbantásokkal kialakítottak egy alagutat, amiben a mai napig közművek futnak. Nagymarosról áramot és ivóvizet visznek át Visegrádra, míg onnan a szennyvíz folyik egészen Vácig.
Évente néhány alkalommal megnyitják ezt az alagutat, amiből az egyszerű hétköznapokon csak egy kisebb betontalapzat és a rajta lévő vasajtó látható. Aki regisztrál, közelebbről is megismerheti az alagút kialakulásának történetét és maga is száraz lábbal átsétálhat a visegrádi oldalra.
A település központjához érve megcsodálhatjuk a Visegrádra nyíló panorámát – vagy ha időnk engedi, akkor komppal átkelhetünk és fel is fedezhetjük a várról híres települést.
Feltűnhet, hogy a parton áll egy nagyobb hajómakett. Ez az úgynevezett ulmi skatulya, avagy Ulmer Schachtel. Ez az a hajó, amivel a török pusztítás és a pestis után a német telepeseket betelepítették Magyarországra. Innen nem messze, a Német utcában található a Német Nemzetiségi Tájház, ahol nem csak a hajóról, hanem a település történetéről is sokkal többet megtudhatunk.
Ha szombaton járunk erre, mindenképp nézzük meg a Fő téren található termelői piacot, ahol helyben megtermelt finomságokat szerezhetünk be. Az árusokat 7 és 13 óra között találhatjuk meg itt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
