Sejtelmes palackbóják jelentek meg a Dunán - azonnal hagyd el a helyszínt, ha ilyet látsz, nagy kár keletkezhet
A tavasz beköszöntével a természet lassan felébred téli álmából: hosszabbodnak a nappalok, melegszik a levegő, és egyre gyakrabban süt ki a nap. A napfényes, meleg időjárás egyre többeket csábít a szabadba: azonban érdemes figyelnünk, hogy kültéri sporttevékenységeink során ne tegyünk kárt a természetben, írja az Agroinform.hu.
Ezt jelzik a bóják
A vízi sportok kedvelői számára a tavasz egyet jelent az evezési szezon kezdetével. A melegebb időben végre előkerülhetnek a kajakok, kenuk és sárkányhajók. Ilyenkor különösen ajánlott vízre szállni: a fürdéshez ugyan még gyakran hűvös van, de ez nem akadályozhat meg abban, hogy élvezzük a vízparti természet szépségét.
A Dunán evezve azonban különös palackbójákra lehetünk figyelmesek.
A palackbójákat a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban találhatjuk: ezek ugyanis a süllők hagyományos ívóhelyei. Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt a süllő szaporodóhelyeinek száma erősen megcsappant, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba
130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége
– közölte Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének (KEMHESZ) elnöke. A halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az érintett területeket palackbójákkal jelölték meg a horgászok számára, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni.
A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot
– magyarázta Zoltai Dániel.

A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal: álló- és folyóvizekben is gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhatnak az ikrák, illetve más halak is elfogyaszthatják őket. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról.