Nem mesterséges beavatkozás okozta az óriási vihart Dubajban
A vihar április 14-én elsőként Ománt érte el – itt több, mint 17 ember halt meg az időjárási katasztrófában, majd április 16-án ért az Egyesült Arab Emírségek területére. A szomszédban lévő Bahreinben és Katarban is orbitális esőzést tapasztaltak a lakosok. A térségben erre a vízmennyiségre 75 éve nem volt példa.
Autókat sodort el, házakat tett tönkre és metróállomásokat töltött meg az özönvíz Dubajban, a hatóságok arra szólították fel az embereket, hogy maradjanak otthon. Az óriási mennyiségű, 142 mm csapadék elárasztotta a repülőteret és az autópályákat is, megbénítva a közlekedést és apokaliptikus állapotokat hagyott maga után.Egy 70 éves férfi életét vesztette, amikor az áradás elsodorta a kocsiját Rász el-Haimában, több mint tíz ember pedig eltűnt az ítéletidőben.
Az ország infrastruktúrája megbénult, a csatornarendszerek pedig túltelítődtek.
A dubaji nemzetközi repülőtér a világ egyik legforgalmasabb légikikötőjeként van nyilvántartva, itt kifutópályák és terminálok is víz alá kerültek. A hatóságok tartálykocsik bevetésével igyekeztek kiszivattyúzni a fölösleget az elárasztott területekről.
A víz okozta káosz nem tartott ugyan sokáig, de megmutatta a város természeti katasztrófákkal szembeni sebezhetőségét – írja a CNN. A várostervezés során nem számoltak a nagyobb viharok lehetőségével, ezért ez a világszínvonalú infrastruktúrával büszkélkedő turisztikai célpont hamar térdre kényszerült a természet előtt.
Sokan áram nélkül rekedtek a házukban, néhányan közülük úgy döntöttek, hogy úszva menekülnek. Ali Salem, egy 55 éves, nyugdíjas, emirátusbeli férfi a CNN-nek elmondta: a vihar kitörésekor a házában rekedt, mert az utcát elöntötte a víz. Napokig víz és áram nélkül volt, és a közműszolgáltató kedden azt közölte vele, hogy még legalább két napot kell várnia a probléma megoldására. Az áramellátás végül pénteken állt helyre. “A leckét megtanultam, szereznem kell egy generátort” – tette hozzá.
Többmilliárdos kár
Amikor a víz visszahúzodott, akkor derült ki, mekkora a pusztítás valójában. Az ár több milliárd dirhmának megfelelő károkat okozott. (Egy dirham 0,27 dollárnak felel meg.) “Bár Dubaj már korábban is átélt viharokat, a mostani esemény rendkívüli intenzitása új kihívások elé állított mindenkit. A biztosítótársaságokhoz érkező hívások és megkeresések száma megtízszereződött és a lakásbiztosítások iránti kereslet is radikálisan megugrott. Az áradás tönkretett ingatlanokat, járműveket, és az infrastruktúrát sem kímélte” – mondta Avinash Babur, az InsuranceMarket.ae biztosítási bróker vezérigazgatója A CNN-nek.
Okozhat a felhőetetés ekkora vihart?
Sokan találgatják, mi váltotta ki a hatalmas vihart. Az egyik legnépszerűbb összeesküvés elmélet szerint a cloud seeding, azaz felhővetés vagy felhőetetés állhat a jelenség hátterében.
A felhőetetés vagy felhővetés módszer lényege, hogy apró részecskéket, például ezüst-jodidot juttatnak a felhőkbe. Így a vízgőz könnyebben lecsapódhat, és alakulhat át esővé. A BBC információi szerint a vihar előtti napokban valóban végeztek időjárás-módosítást, a szakértők azonban egybehangzóan azon az állásponton vannak, hogy még ha történt is ilyen, biztosan nem ez okozta a területre nem jellemző esőzést. A felhőetetést egyébként világszerte több országban, így Magyarországon is évek óta alkalmazzák. Az Arab Emírségekben is rendszeresen végzik a vízhiány kezelésére.
Molnár László meteorológus szerint a felhővetés nem képes ekkora esőzést generálni.
„Rendkívül erős cáfolat erre az elméletre, hogy ez a nagy mennyiségű csapadék már az előtte lévő napokban is jól látszott az időjárás előrejelző modellben. Ennek köszönhetően tudtak előzetes figyelmeztetéseket is kiadni, hogy ne menjen a lakosság sehova. Ha mesterséges tevékenység eredménye lett volna ez a vihar, nem jelezte volna előre a modell, tehát mindenképpen természetes folyamatoknak köszönhető” – árulta el szerkesztőségünk kérdésére.
„A 75 évvel ezelőtti eset azért nem kapott akkora visszhangot, mert egyrészt Dubaj gazdasága és infrastruktúrája is más volt, mint napjainkban, másrészt pedig jóval kevesebb volt a médiajelenlét” – tette hozzá.
Az Emírségekhez hasonló gazdag országok, olajmonarchiák akkora vagyonnal rendelkeznek, hogy előszeretettel kísérleteznek az egyébként gazdaságilag nem megtérülő „eső csinálással”.
Az anyag, amit ilyenkor befecskendeznek a felhőkbe, ugyanis nagyon drága.
Ráadásul nem egyszerű technika, és sok feltételnek meg kell felelni hozzá, nyáron Dubajban például meg sem próbálják, hiszen a páratartalom a rekkenő, 40 fokos hőségben annyira alacsony, hogy ezüst-jodiddal sem megnövelhető.
Magyarországon főleg jégeső-elhárításra használjuk
Magyarországon 2018 óta országos szinten működik a mesterséges jégeső-elhárítás, ennek a módszernek az alapja ugyanaz az anyag, amit esőfakasztáshoz is használnak: az ezüst-jodid. Ahhoz, hogy a jég szétessen apró darabokra, kevesebb mennyiséget kell használni belőle.
„Itthon úgynevezett fáklyakéményekkel füstölik bele a légkörbe az anyagot, a felhő pedig ott beszívja. Dubajban repülőgéppel permetezik be, de ez semmiképpen nem összekeverendő a kondenzcsíkkal, 1-2 km közötti sávban szórják a felhő közvetlen beszívási sávjába” – mondta Molnár László, a Kiderül meteorológusa. A felhőetetéshez sokkal nagyobb mennyiségekre van szükség. Egy-egy kisebb záport tudnak befolyásolni, a már megfelelő felhőket átbillenteni.
Ha a mostani heves dubaji vihar ennek a mesterséges beavatkozásnak az eredménye lett volna, az a szakértő szerint csődbe vitte volna az államkasszát.
Közbeszólhatott a klímaváltozás is
Egyelőre nem tudni, hogy a klímaváltozás mekkora szerepet játszott a jelenlegi katasztrófahelyzetben, de a szakértők többsége szerint felerősíthette a jelenséget.
„Az éghajlatra jellemzőek a hosszú csapadékmentes időszakok, majd a rendszertelen, heves esőzések, de ez a mostani még így is nagyon ritka csapadékesemény volt – mondta el a BBC-nek Maarten Ambaum, a Readingi Egyetem meteorológusa.
“A száraz régiók városai különösen rosszul lehetnek felkészülve a heves esőzésekre, mivel az épületek, a táj és az infrastruktúra tervezésekor nem a vízelvezető képesség volt az elsődleges szempont” – mondta Zachary Lamb, az amerikai Berkeley-i Kaliforniai Egyetem város- és regionális tervezés tanszékének adjunktusa.
Tavaly is rengetegen meghaltak az esőzésben
Dubaj nincs egyedül ezzel a problémával. Tavaly Líbiában egy óriási vihar átszakította a gátakat, és olyan árvizet okozott, amely legalább 5000 ember halálát eredményezte. Peking egyes részei szintén víz alá kerültek tavaly, miután a kínai várost 140 éve nem látott mértékű esőzés sújtotta. Az árvíz itt is házakat sodort el és több tucat halálos áldozatot követelt.
Fejleszteni kell a csatornákat
Mivel a csapadék ritka a régióban, Dubaj vízelvezetési rendszere nem állt készen ekkora terhelés kivédésére, a csatornarendszer az ország fejlettségéhez képest borzasztóan elavult. Az Egyesült Arab Emírségek várostervezési megoldásai a természetes vízfelvevő rendszerek eltűnését eredményezték. Dubaj eredetileg sivatagos területei könnyedén elnyelnék a csapadékot, a városfejlesztők azonban szinte mindent lebetonoztak, gyakorlatilag lezárva ezzel a talajt.
2023 júniusában Dubajban egy 21,8 milliárdos csatornázási fejlesztési tervet hagytak jóvá, januárban pedig az Egyesült Arab Emírségek Közúti és Közlekedési Hatósága új egységet hozott létre a dubaji árvíz-kezelésre.
Diana Francis, az Abu-Dzabii Kalifa Egyetem professzora szerint azonban komolyabb stratégiát igényelne a helyzet, szerinte például megoldást jelenthetnének bizonyos infrastrukturális változtatások és nagyon fontos lenne, hogy új víztározókat létesítsenek.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
