Drakula nyomában, avagy hol fordult meg Magyarországon a rettegett fejedelem
Valószínű, hogy mindenki hallott már Drakuláról, akinek alakja több szálon kötődik Magyarországhoz. Na de ki is volt Drakula? A történelem során III. Vlad havasalföldi fejedelemként, Vlad Tepeskét és Drakula grófként is feltűnt.
Az uralkodó több rövidebb időszakon keresztül volt hatalmon a mai Románia részét képező Havasalföldön: először 1448-ban, majd 1456 és 1462 között, végül pedig 1476-ban körülbelül egy hónapon át. Sokáig nem igazán volt ismert a neve.
Csak 1897-ben kapott igazán nagy nyilvánosságot, amikor megjelent Bram Stoker regénye, a Drakula.
Még csak 25 éves volt, amikor Havasalföld uralkodója lett, apját ugyanis meggyilkolták. Többek között emiatt is válhatott szigorú és véreskezű uralkodóvá. Kezdetben csak apja feltételezett gyilkosait húzatta karóba, de később halálbüntetés várt a munkakerülőkre és a koldulókra is.
Bár biztosat nem tudni, de Mátyás király uralkodása idején Tepes, a rettegett havasalföldi vajda azzal haragíthatta magára a magyar királyt, hogy megpróbált szövetségre lépni a törökökkel. Mátyás viszont szeretett volna elkerülni mindenféle összetűzést a szultánnal, ezért nem hagyta büntetlenül az ellenség oldalára álló Tepes lépését. De olyan feltételezés is van, miszerint Vlad öccse 1462-ben szerződést kötött Mátyással, ami miatt Vlad húzta a rövidebbet. Erről mesél az első magyarországi helyszínünk.
Visegrád – Salamon tornya
Mátyás király 1462-ben a Salamon-toronyba záratta be Vlad Tepest. A torony a Dunakanyar egyik legszebb településén, Visegrádon található. A kettős várrendszert már a 12. században elkezdték építeni és az itt helyet foglaló torony már akkor egyedülálló épületnek számított.
Még fontosabb szerepet akkor kapott, amikor Károly Róbert 1323-ban Visegrádra helyezte át székhelyét Temesvárról. Ekkor a Salamon-tornyot is átépítették. A termeket keresztfalakkal osztották el és megerősítették a terasz alatti födémet, hogy nagyobb hajítógépet is elbírjon. De volt itt egészen egyedi szökőkút és pénzverő is.
Bő száz évvel később, amikor Mátyás király megtudta, hogy Tepes a török szultánnak is felajánlotta szolgálatait, a havasalföldi vajdát elfogatta és 1462-től 1474-ig ebben a lakótoronyban őriztette.
Napjainkban a toronyban Mátyás Király Múzeuma működik. A múzeum kiállításai a Salamon-torony és a királyi palota helyreállított termeiben láthatóak. Gyűjteményei közül a legjelentősebbek a régészeti gyűjtemény és a kőtár, de rendelkezik a település 18-19. századi emlékeit őrző helytörténeti gyűjteménnyel és jelentős fotó-, rajz- és szöveganyagot kezelő adattárral is.
Drakula Pesten
Drakula raboskodása nem ért véget Visegrádon. 1466-tól tíz éven keresztül Pesten volt elzárva, tehát összesen tizennégy évet töltött Magyarországon. Ez kétszer annyi idő, mint amennyit a Havasalföld uralkodójaként eltölthetett.
Fogvatartásáról és annak körülményeiről Kuricin követ beszámolójából lehet olvasni. Ebben arról írt, hogy a börtönévei alatt kitanulta a vargamesterséget. Büntetése úgy ért véget, hogy Mátyás feloldotta a rabságát és Pesten szállásolta el. Hogy pontosan hol töltötte a börtönévet és utána hol töltötte a szabad éveit, azt nem tudni.
Aki viszont figyelmesen járja a várost, az megpillanthat egy Drakula-szobrot. 2003-ban az éj leple alatt helyezték el a mellszobrot a városligeti Vajdahunyad-vár délkeleti fülkéjében, közel Anonymus emlékművéhez. Ez viszont nem III. Vladot, hanem Lugosi Bélát ábrázolja. Ő volt ugyanis az a színész, aki a regényből készült filmadaptációban Drakulát játszotta.
De hogy miért itt kapott helyet a szobor? A válasz egyszerű: a filmben szereplő vámpírnak az Erdélyben található misztikus vajdahunyadi vár volt az otthona, amely ma Románia egyik felkapott turistalátványossága, évente százezrek keresik fel. Van olyan legenda, miszerint maga Vlad Tepes is raboskodott benne egy ideig.
Nagy a valószínűsége annak, hogy a Romániában található kastélyban jóval nehezebb lett volna a Drakula-szobrot felállítani, így esett a választás a Magyarországon felépített másolatra.
Az Alpár Ignác által tervezett épületegyüttesben napjainkban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár működik. Az épületet 1991-ben nyilvánították műemlékké.
Megtalálták Drakula pincéjét Pécsen
Mátyás házi őrizetben tartotta Vlad Tepest, de egy idő után felismerte a hasznosságát. Hogy miért lehetett neki fontos a kegyetlen uralkodó? Úgy vélte, hogy a határmenti fejedelemségeknél jól jöhet egy erős kezű vezető, aki ha szükséges, meg tudja állítani a törökök előre nyomulását.
Amikor Mátyás és Vlad viszonya megenyhült, a király még unokahúgát Szilágyi Jusztinát is feleségül adta a vajdához, aki vélhetően ekkor kapott egy palotát Pécsen.
Az épület egy 1489 szeptemberében íródott oklevélben szerepel először. E szerint kétszintes, több száz négyzetméteres, kőből épült palotáról van szó.
Sokáig az épületről nem lehetett tudni semmit. Végül 2009-ben megkezdődött a város központi terének, a Széchenyi térnek a felújítása. Ekkor találtak egy hosszú pincét, ami a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, Fedeles Tamás szerint egyértelműen a Drakula ház pincéje lehetett. A felfedezett boltíves folyosó körülbelül 16-20 méter hosszú lehetett és félig iszapos réteg lepte el, ami rengeteg értékes leletet konzerválhatott.
És hogy mit rejtett a folyosó? Nos, azt nem tudjuk a mai napig. Míg más országban egy ilyen jellegű felfedezés világszenzációnak számítana, addig Magyarországon a pince bejáratát a tér felújítása során egész egyszerűen betemették és máig nem tárták fel.
Jó hír viszont, hogy az alagútrendszer egy részét bárki meglátogathatja. A pécsi Széchenyi tér alatti pincetúrát a Janus Pannonius Múzeum szervezi. Honlapjuk szerint minden hónap második szerdáján indul vezetett séta. Indulás előtt azonban érdemes a múzeumnál érdeklődni, mert 2022 decembere óta nem frissült az oldal.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Megérkeztek az első képek: sosem látott vonat futott be Kijevből...
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Fotókon az új, Ausztriába vezető magyar autós alagút - 1360...
Ebben az európai városban lesz teljesen ingyenes a...
