Budapesthez közeli fekvésének, a Dunakanyarra néző lélegzetelállító panorámának, és a számos remek túraútvonalnak köszönhetően a fővárosiak egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Visegrádi-hegység legmagasabb, 700 méteres hegye, Dobogó-kő. Sokan nem tudják, hogy a dobogókői vidék a magyar turistamozgalom egyik bölcsője, nem véletlen, hogy itt található az ország egyik legrégebbi turistaháza, és az Országos Kéktúra útvonala is áthalad a területen.
A környék rendkívül jó adottságaira felfigyelvén a 19. század második felében fáradhatatlan természetjárók egyletbe szerveződő csoportja alapozta meg Dobogó-kő kiemelt státuszát a fővárosiak szívében a terület felfedezésével, az első túraútvonalak kijelölésével és az ország egyik első turistaházának létrehozásával. Két fontos alakjuk, dr. Térey Ödön és Thirring Gusztáv nevét helyi utcák, látnivalók máig őrzik, ahogy a feltűnően sok túraútvonal is mementót állít nekik.
Dobogó-kő ma már jól kiépített infrastruktúrát kínál a túrázók számára, a szállások és vendéglátóhelyek télen is üzemelnek, hiszen egy nagy múltú síközpontról van szó. A mai Magyarország területén elsőként Dobogó-kőn nyitottak sípályát.
Dobogó-kő nevét hallva mégis a legtöbben mindenekelőtt azt a különös vélekedést említenék, miszerint a föld szívcsakrája is itt található, a környékre tömegek zarándokolnak annak spirituális jelentősége miatt. A szívcsakra-ügyre még később visszatérünk, előbb kezdjük a legfontosabb tudnivalókkal.
Először is tisztázzuk a nevek kérdését.
Dobogó-kő a hegység, Dobogókő pedig a róla elnevezett, alig több, mint 130 lakosú településrész neve, amely közigazgatásilag Pilisszentkereszthez tartozik.
Budapest felől Dobogókő autóval nagyjából egy óra alatt megközelíthető: a 11-es úton kell haladni Szentendre déli határáig, ahonnan Pomáz felé balra, innen eltéveszteni nehéz, mert már végig ki van táblázva az út. Tömegközlekedéssel a szentendrei HÉV a legjobb választás, a pomázi állomáson kell Volánbuszra váltani, a közvetlen járat mintegy negyven perc alatt ér a településre. Akinek van kedve, Esztergom, Pomáz vagy Pilisvörösvár felől kerékpárral is megközelítheti a hegytetőt.
A Visegrádi-hegység átlagosnál csapadékosabb, a sok vízfolyással, a vulkanikus kőzetben kialakuló tavacskákkal ökológiai szempontból értékes élőhelyeket rejt, ahol védett növény- és állatfajokkal találkozhatunk. Rájuk is érdemes figyelni, miközben felfedezed a legjobb látnivalókat és túraútvonalakat Dobogókőnél.
1. A Báró Eötvös Loránd Menedékház
Magyarország első turistaegylete, az 1873-ban alapított Magyarországi Kárpát-egyesület ötlete nyomán, az egylet jogutódaként létrejött Magyar Turista Egyesület hozta létre a menedékházat, amelyet végül 1898 nyarán avattak fel. Ekkor még Dobogókő egy ismeretlen, nehezen megközelíthető terület volt, és, ahogyan az A Magyar Turista-Egyesület 25 éves múltja című, 1914-es kötetben olvasható, a közönség “kezdetleges turistaérzéke és képessége” miatt fárasztó túrát jelentett.
Az éjjeli menedék megépítésével a kirándulás fellendítése volt a cél Dobogó-kő kiváló adottságú területén, és több mint 120 év távlatából kijelenthető, hogy az egyesület fáradozásai nem voltak hiábavalóak.
A menedékház felavatásakor Egyesületünk tulajdonképpen a fővárosi turistaság alapkövét tette le
– írták. Az első háború világháború idején értelemszerűen erősen megcsappant a kirándulási kedv, magashegyeink elvesztését követően a békeidők visszatértével azonban csak még népszerűbb lett a turistaközpont. Éppen ezért az épületet többször bővítették és modernizálták, a II. világháborút követően viszont munkásszállóvá alakították, és egészen a rendszerváltásig kellett várni, hogy újra a turisták kezébe kerüljön.
A Báró Eötvös Loránd Menedékház az Országos Kéktúra egyik bélyegzőhelye, több túraútvonal itt találkozik, a faépület napjainkban turistamúzeumként, a később megépített kőépület pedig továbbra is turistaházként üzemel.
2. A Dobogó-kői-kilátó
Pár lépésre a Báró Eötvös Loránd Menedékháztól egy meredek sziklafal tetején található a tájba illeszkedő anyagokból kialakított Dobogó-kői-kilátó, amelyet kiindulási pontként választva jó eséllyel a túránk útvonalára is ráláthatunk. Amennyiben sikerül kivívni az általában kifejezetten forgalmas helynek bizonyuló teraszon egy jobb helyet magunknak, közel száznyolcvan fokos panoráma tárul elénk észak felé.
Fentről jól látszanak a dömösi háztetők, a Duna kanyarulatai felett egyik irányban megpillanthatjuk a visegrádi várat, szemközt a Rám-hegy és az Árpád-vár tárul elénk, a másik irányba fordítva a tekintetünket a Szent Mihály-hegy magasodik, a hátterében a Börzsönnyel, a Nagy-Hideg-heggyel és Csóványossal.
Ha szép az idő, akkor a túlpart települései is jól megfigyelhetők, Nagymaros, Vác és Naszály – utóbbi a mészkőbányák által vájt tájsebről könnyen felismerhető. Sőt, ha igazán nagy mázlink van az időjárással, akár a Magas-Tátráig is elérhet a horizontunk.
3. A Rezső-kilátó és a Rezső-körút
Ha kisgyerekekkel vagyunk, de egy kicsit kirándulnánk, miután kiélveztük a Dobogó-kői-kilátó nyújtotta látványt, érdemes a Rezső-kilátó felé venni az irányt, amit útba ejtve egy kisebb körtúrát tehetünk. Mindösszesen 3,2 kilométert kell sétálnunk, hogy a körút végére visszaérjünk Dobogókőre, vagyis egy óra alatt megjárjuk az egészet, és cserébe egy csinos, könnyen teljesíthető erdei ösvényen bandukolhatunk, és kétszer is nézelődhetünk egy jót.
A Rezső-kilátóhoz a Dobogó-kői-kilátónál található útelágazásnál kell elindulni, ott, ahol még az összes jelzés egy irányba megy, és egyszerűen csak egyenesen haladni tovább, sehol sem kell letérni az útról.
Ahogy azt megérkezésünkkor az emléktábla is jelzi, a Rezső-kilátó Tirts Rezsőről, a magyar turistamozgalom egy harmadik emblematikus alakjáról kapta a nevét, aki Dobogó-kő első turistajelzéseit készítette és a Pilis feltérképezésében is részt vett. Erről a pontról egy kicsit más szögből merülhetünk el a tájban, a tájékozódást a szemünk előtt felsejlő hegycsúcsok és a települések között egy hasznos tábla segíti.
Ezután következik a túránk leghosszabb szakasza, amelynek már csak egyetlen állomása lesz, Dobogókő. Először a zöld kereszt jelzést követve menjünk, majd amikor az út kettéágazik, a turistautat elhagyva egy éles kanyarral az aszfaltúton térhetünk vissza az erdőből.
4. A Thirring-sziklák és a Thirring-körút
A dobogó-kői túrák másik klasszikusa és egyben szintén könnyű útvonala a Thirring-sziklákat érintő, 2,8 kilométer hosszúságú Thirring-körút, amelyek névadója a már emlegetett földrajztudós, Thirring Gusztáv. Kiindulópontjaként ugyanúgy a Dobogó-kői-kilátó melletti útelágazás szolgál, és eleinte ugyanazt az utat követjük, mint a Rezső-körúton.
De ezúttal a Thirring-körutat jelző táblánál letérünk az előző útvonalról, és a zöld kapu alatt átlépve a sárga körút jelzésen haladunk, méghozzá végig, amíg újra meg nem pillantjuk a kilátót. Ez a túra azért is jó választás, mert rendkívül egyszerű követni az útvonalat, több helyen gyönyörű a kilátás, no és persze az utunkat szegélyező sziklák miatt. Gyerekbarátnak azonban az alacsony szintkülönbség ellenére sem mondanánk: a néhai Hegedűs Róbert kopjafája is jelzi a veszélyt, a gyakorlott kiránduló húsz évvel ezelőtt lezuhant és életét veszítette itt.
A túrázónak emléket állító fa obeliszk után először az Eötvös sziklához érünk, majd alulról megkerülve a névadó Thirring-sziklák tetejére érünk, végül a Palócz-Peitler sziklákat is megtekinthetjük. A sziklák a Kárpátok vulkanikus tevékenységének különleges szépségű gyermekei, és mindegyik nevét tábla hirdeti.
A körút végén a Magyar Turista Egyesület siketnéma közössége által közel száz éve kiépített kegyhelyen leülhetünk elmélázni egy kicsit a Mária-szobor előtt. Innen már lépcső vezet a turistaházhoz és a kilátóhoz.
Érdekesség, hogy a Thirring-körút útvonala egy kitárt szárnyú turulmadarat formáz, a Táltos Iskola számára nagy jelentőséggel bír a terület, ők állították a faragott kapukat a bejáratokhoz.
5. A Szopláki-ördöglyuk
A Szopláki-ördöglyuk félelmetes nevének egyszerű megfejtése van: ez egy barlang, innen jön a második tag, az első pedig a taknyos kölyköt jelentő szlovák “sopliak” szóból eredeztethető, legalábbis az üregnek otthont adó Kis-Szoplák esetében ezt állítják. A fokozottan védett barlang a hegy délkeleti oldaláról nyílik, Pilisszentkereszt központjától egy mintegy 3 kilométer hosszú gyalogtúrára található. A 430 méter hosszú és 111 méter mély Szopláki-ördöglyuk a pilisi denevérek fontos párzó- és telelőhelye, ennek megfelelően egyrészt tele van denevértrágyával, másrészt a téli időszakban mindenki számára tilos a belépés. Hatvan évvel ezelőtt még tízezres nagyságrendben jegyezték fel a denevérek egyedszámát, mára ez közel a tizedére csökkent.
Hogy a barlang biológiai értékeit megóvják, annak belső része csak a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság külön engedélyével, időszakosan, technikai felszereléssel látogatható, ezzel együtt már önmagában a bejárati szakasz is megér egy kirándulást.
Az elágazó, tagolt szerkezetű Szopláki-ördöglyukat a triász időszakában termálvizek vájták ki, jelenleg inaktív víznyelő, vagyis olyan karsztos kőzetnyílás, amelyen keresztül folyó víz jut a felszínről a kőzet belsejébe. Járataiban cseppkő is megfigyelhető.
A helyszín a Két-bükkfa-nyereg felé tartó, zöld sáv jelzésű turistaúton közelíthető meg, a barlang vaskorláttal védett, függőleges bejáratát az út bal oldalán találjuk a sziklák tövében
6. A Dera-patak szurdoka
A Dera-patak szurdoka amilyen rövid (csak 600 méter), annál izgalmasabb. A patak által kivájt, meredek falú völgyben meglepően hűvös klíma fogad, ahol egy jellegzetes fajösszetételű szurdokerdő alakult ki. A geológia iránt érdeklődők jó ha tudják, ismét dachsteini mészkő vesz körül, ahol például a rég kihalt Megalodus kagyló maradványait is felfedezhetjük ha szemfülesek vagyunk.
A Szurdokban (a legtöbben csak így hívják) fahíd vezet keresztül a Pilisszentkeresztnél eredő, Szentendrénél a Dunába ömlő Dera vize felett – már ha éppen folyik bármi is, nyáron ugyanis a patak gyakran kiszárad. Ha egy rövid, de látványos sétára vágyunk, vagy szívesen sütögetnénk, a Dera-patak szurdoka szuper választás lehet, gyakorlatilag egy kilométernyi gyaloglást jelent, a végén parkolóval és tűzrakóhellyel.
A rutinosak ebből már tudják, hogy ez az a hely, ahol egy nyári hétvégén egyértelműen garantált a tömegnyomor, de a Dera-patakot már csak azért sem rossz ötlet nem a kánikulában felkeresni, hogy valóban lássuk a vizet, ami normálisan kis vízeséseket, zúgókat formál.
Ha a társaság egy része kicsit megmozgatná még magát, a völgy végénél lévő tisztásnál a kék háromszög jelzés nyomán a sziklagerincre jutunk. Fentről nézve a Szurdokot lenyűgöző élményben lesz részünk.
A Szurdokhoz autóbusszal Budapest felől az első Pilisszentkereszti megállónál kell leszállni, majd balra megkeresni a kék turistautat. Autósoknak Pomáz irányából haladva a 15-ös kilométerkőnél kell balra kanyarodnia, és máris ott lesz a parkoló.
7. A föld “szívcsakrája”: a Ferenczy-szikla
Sokak szerint Dobogó-kő a világ egyik szakrális központja, itt található a bolygó szívcsakrája, ami egyfajta “energiaközpontot” takar. A kijelentés alátámasztása érdekében leggyakrabban a Dalai Lámát és egy neki tulajdonított idézetet emlegetnek szerte az interneten, amelynek értelmében a föld szívcsakrája “a hagyomány szerint” Magyarországon, és azon belül is a Pilisben található.
Azon túl, hogy Dobogó-kő, és a szívcsakrával rendszerint azonosított objektum, a Ferenczy-szikla egyébként nem a tőle délre fekvő Pilis-hegység része, az igazán rossz hír az, hogy viszonylag hosszú internetes keresést követően sem lehet semmilyen megbízható forrásra vagy bizonyítékra lelni azzal kapcsolatban, hogy a Dalai Láma valóban mondott volna ilyet. Arról azonban, ahogy Őszentsége – a közönsége legnagyobb derültségére – egy előadásán hangosan kacagva kineveti a kérdést, még videó is van.
Én ezt a kérdést az ostobább kérdések halmazába sorolnám, ugyanis meggyőződésem, hogy ez egyfajta Magyarország-központú gondolkodást sugall. De hát ez teljesen természetes, hiszen mindannyian úgy gondoljuk gyakran, hogy mi vagyunk a világ közepe, a magyarok azt gondolják, hogy Magyarország a világ közepe, a mexikóiak úgy vélik, hogy Mexikó a világ közepe. Gyakran Tibetiek is úgy vélik, hogy Tibet a világ közepe, vagy mondjuk a kínaiak azt gondolják, hogy a világ közepe Peking. Ez teljesen természetes. De mégis úgy gondolom, ha tekintettel vagyunk arra, hogy minden emberben megtalálható az az öt csakra, amiről a csakrákról szóló tanítás szól, akkor ez egy általános jelenség, és nem mondhatjuk azt, hogy egy különleges csakra Magyarországon lenne éppenséggel. Tehát nem, nem gondolom
– fogalmazott a tibeti buddhisták legfőbb vezetője. Amennyiben elismerjük a Dalai Láma kompetenciáját a kérdésben, akkor sajnos legfeljebb saját magunkban kereshetünk bármilyen csakrát, amikor Dobogókő környékén kirándulunk.
De miért is kellene elfogadni az ő válaszát. Hogy kinek van igaza szívcsakra-ügyben, mindenkinek hasonlóképpen szíve joga eldönteni, ahogyan hinni amiben szeretne. És ha nem is Dobogó-kőn van a világ szakrális központja, akkor is lehet spirituális az utazásunk. A 19. század egyik nagy gondolkodója, Søren Kierkegaard 1847-ben egy levelében például azt írta: “ne veszítsd el a gyaloglás iránti vágyadat: minden nap a jólét állapotába sétálom magam, és minden betegségtől elsétálok; a legjobb gondolataimhoz gyalog jutottam el, és nem ismerek olyan terhes gondolatot, amitől ne lehetne odébb sétálni”.
Dobogó-kő vidékén pedig bőven lehet gyalogolni, és ha átengedjük magunkat a tájnak, fel se fog tűnni, ha netán mégsem találtuk meg a Ferenczy-sziklánál a szívcsakrát.
A helyszínre amúgy a Báró Eötvös Loránd Turistaháztól egy 2,5 kilométeres, erősen lejtős gyalogút vezet, amit a zöld négyzet jelöl. Egészen a Rám-hegy kapujáig kell követni a négyzetet. Amikor meglátjuk a faragott fa kaput, a zöld négyzetről a zöld háromszögre váltva futunk bele majd a Ferenczy-sziklába úgy 300 méter múlva.
8. A Rám-szakadék, a Vadálló kövek és a Prédikálószék (körtúra)
A Rám-hegyben húzódó Három-forrás-völgy ezen szakasza hazánk egyik legnehezebben járható túraszakaszát kínálja a lelkes vállalkozóknak, mégis évente több mint százezren keresik fel az ország minden tájáról a Rám-szakadékot, sokan éppen a kihívás miatt. A vadregényes szurdokban
112 méteren át kell haladni felfelé a szűk, meredek sziklafalak között, ahol a Rám-patak vize zúdul lefelé. A haladást kapaszkodók, létrák, a kőbe lépcsőszerűen bevájt üregek, korlátok segítik.
Ne felejtsük el, hogy víz közelébe készülünk, ennek megfelelő ruházatot válasszunk.
A Dobogókő – Rám-szakadék – Dobogókő körtúra is a Dobogó-kői-kilátóból indul, ahonnan kelet felé, a piros kereszt turistajelzést követve kezdjük meg utunkat, és első jelentősebb állomásunk a Prédikálószék lesz. Szerencsére a Prédikálószék külön ki is van táblázva útközben több helyen, de a Prédikálószék-kilátóig a piros háromszög is elvezet. A kilátónál nem árt egy nagyobb pihenőt tenni, és kihasználni a piknikezésre alkalmas padokat, a túra következő szakasza nem lesz könnyű. Ha ettünk, ittunk, ücsörögtünk kicsit, és megszemléltük a panorámát, haladjunk tovább a piros háromszög jelzésen.
Erdei ösvényünket egy tisztást követően egy erősen sziklás és meredek szakasz váltja fel, ahol a Vadálló-kövek csodás látványa és a páratlan kilátás a völgyre az, ami kárpótol a küzdelemért. Ahogy a Rám-szakadék hasadékát, úgy a Vadálló-köveket is a Kárpát-medencében zajló vulkanikus tevékenység termelte ki.
A 12 millió éves andezit sziklatömbök sora a múlt század elején hegymászók kedvelt gyakorlóhelye volt. A kőtömböknek neve is van: Nagytuskó, Széles-torony, Bunkó, a Függőkő, Felkiáltó jel és Árpád trónja.
Nagytuskót, Bunkót és barátait elhagyva, a völgy aljára érve a Lukács-árok mellett folytatjuk az utat, és nem kell félni, ha egyszerre látjuk a piros, a zöld és a sárga jelzéseket, jó helyen vagyunk. Amikor azonban a zöld jelzés elágazik, azt kell követnünk a Rám-szakadék felé.
A szurdokot elérve megkezdődhet a meredély meghódítása a fémlétrákon át a patakmederben felfelé. A Rám-szakadék legyűrése után még a zöld jelzést figyelve egy asztaltúthoz érkezünk, ahol jobb kéz fele kiszúrhatjuk a sárga turistajelzést, és egy táblát Dobogókő nevével. Erre kanyarodunk, majd annál az elágazásnál, ahol a piros és a sárga jelzés kettéválik, a piros mentén folytatjuk utunkat a Rezső-kilátó érintésével végig Dobogókőig.
Sajnos jelen pillanatban a Rám-szakadék nem látogatható. A klímaváltozás okozta hosszú aszály és erős esőzések váltakozása nincs jó hatással a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára, balesetveszély miatt idén április végén a területet kezelő Pilis Parkerdő Zrt. ideiglenesen lezárta a kirándulóhelyet.
9. A Boldog Özséb kilátó
Esztergomi Boldog Özsébet a 11. század jóságos papjaként tartja számon a történelem, ő volt a pálos szerzetesrendet megalapító kanonok. A visszahúzódó Özséb a római katolikus egyház helyett remeteéletre vágyott, ezért miután megkapta az esztergomi érsek jóváhagyását, méltóságáról lemondva néhány társával elvonult a Pilisbe, ahol egy barlangban élt. Itt érte
látomása, amelynek hatására a Patacs-hegyi és pilisi remetéket egyesítve megalapította férfi szerzetesrendjét. Legalábbis állítólag, egyes történészek ugyanis kétlik, hogy Özséb létező személy volt, és nem pedig egy, a pálos szerzetesek számára kitalált, idealizált papfigura.
Akárhogy is, Boldog Özséb-kilátó hengeres tornya a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a Pilis 756 méteres csúcsán magasodik immár több mint tíz éve, mióta átépítették az eredetileg földmérő toronyként, illetve egy ideig titkos katonai objektumként szolgáló épületet.
A kilátó az eredeti vasbeton falak megemelésével kapta meg új tetőszintjét, ahová belső csigalépcső vezet, a torony körül pedig új, fa lépcsősor került kialakításra egy függőleges fatartókból álló, hengerpalást falazat mögött. Így a felfele igyekvő kirándulók előtt lépésről lépésre nyílik meg a kilátás teljes, 360 fokos szögben. A kilátó tetején jelenleg is működnek meteorológiai műszerek.
Odafentről, lévén a Pilis legtetején állunk, minden környező hegy kitárul a szemünk előtt, egyedül a Börzsöny az, ami nem adja meg magát a maga több mint 930 méteres csóványosi csúcsával. Mivel a Boldog Özséb-kilátóba tömegközlekedéssel és autóval is eljuthatunk a Kétbükkfa-nyeregtől vezető betonúton, ide éjszaka is megéri ellátogatni, megnézni Budapest, és a mellette eltörpülő kisebb települések fényeit.
Amennyiben gyalogosan szeretnénk eljutni Özséb kilátójához, és Dobogókőről indulunk, választhatunk aszfaltos utat: a Téry Ödön utcán át induljunk kifelé a településről, míg a kanyargós úton el nem érjük a Két-bükkfa-nyerget. Ha jobban tetszene egy bükkös erdő, akkor viszont a Dobogó-kői-kilátótól a zöld keresztet kövessük, egészen a Két-bükkfa-nyeregig, ami nagyjából három kilométer.
Innen kezdődik a túra igazi, 5,5 kilométeres szakasza, és egyelőre ne hagyjuk el eddigi jelzésünket, délnyugati irányban haladjunk tovább a zöld kereszten. Nagyjából 15 perc sétát követően jelzésünk zöld sávra változik, de mi továbbra is egyenesen menetelünk tovább. Egészen addig, amíg fel nem tűnik a zöld kereszt, ami hamarosan egy éles kanyarral térít el minket balra a már jó ideje egyenes csapásirányunkról, és mindjárt meg is érkezünk Özséb kilátójáig. A Két-bükkfa-nyeregig a zöld kereszt további követésével juthatunk vissza.
10. A Fekete-kő és a Kémény-szikla (körtúra)
A Fekete-kő és a Kémény-szikla két újabb, lebilincselő kilátást nyújtó sziklaalakzat a Pilisben. A Kémény-szikla nevét rögtön megérthetjük, ha egyszer megtekintjük Kesztölc irányából: a fehér mészkő tényleg úgy magasodik a település felett, mint egy óriási fehér kémény. A két sornyi sziklatorony alkotta Fekete-kő tömbje sem fekete, inkább szürkének mondhatnánk, a környéken élő szlovákok Hrebenynek, vagyis hegygerincnek hívják.
A Fekete-kő könnyen megközelíthető Dobogókőről a zöld kereszt jelzés mentén, a Kémény-sziklához már többet kell gyalogolni. Ufy megnézhetjük őket egyszerre is egy jó kis körtúrával, ami ha a Két-bükkfa-nyeregtől indulunk, nagyjából 10 kilométert jelent, a dobogókői turistaháztól kicsit több, mint 13 kilométer lesz a teljes táv.
A Két-bükkfa-nyereg megközelítéséhez a Dobogókőről kifelé vezető Téry Ödön utat kell megtalálni, a település határában ott fog várni a zöld kereszt jelzés, és azon haladni egyenesen tovább, nyugat felé. A Két-bükkfa-nyereghez érvel egy csomó másik turistajelzés összefut, de mi maradunk az eredeti útiránynál és a zöld keresztnél. Egészen addig, amíg az első elágazásba bele nem futunk, a Fekete-kőhöz ugyanis a zöld háromszögek vezetnek el, ahogyan majd visszafelé is.
A Fekete-kőről belátni a pilisszentléleki medencét és a Fekete-hegy vonulatát.
Ha gyerekekkel vagyunk, legyünk óvatosak, korlát nincs a szikla körül.
Észrevehetjük Peták István emléktábláját is: ő a Magyar Természetbarát Szövetség és a Magyar Turista Egyesület néhai elnöke, az újságíró, aki a Kéktúráról szóló kultikus eposz, a Másfél millió lépés Magyarországon című sorozat megálmodója.
A szikla megmászása után arra figyeljünk, hogy ne végig ugyanarra menjünk vissza, az első útelágazásnál ne balra, hanem jobbra kanyarodjunk, különben gyorsan újra Dobogókőn találhatjuk magunkat. Ha nem vétettük el az irányt, akkor viszont a Fekete-kőtől a Pilis-nyereghez tartunk már a zöld háromszög jelzéssel.
A Pilis-nyereg egy jól ismert pihenőhely padokkal, asztalokkal, több turistaút találkozópontján. Található itt egy II. világháborús emlékmű, amely az 1944-1945-ben zajló harcok nyomát őrzi.
A szürke obeliszket az ötvenes években felhúzott szovjet emlékmű helyére emelték a kétezres években, hogy a háború minden áldozata előtt tisztelegjenek, és ne csak az itt elhunyt 16 ukrán katona halálát hirdessék. A rövid életű régi emlékmű romjai egyébként a Báró Eötvös Loránd Menedékház mellett hevernek a földön, és gyaníthatóan a helyiek döntötték ki.
Következő állomásunk a Kémény-szikla lesz, amelyhez a zöld kereszt jelzésen kell haladni tovább, majdnem végig, de ahogy a Fekete-kőhöz, úgy ehhez a sziklához is egy rövid letérő vezet, amelynek irányát ugyancsak a zöld háromszög felbukkanása mutatja meg. Mintegy száz méter sétával, ami egy kicsit nehezebb emelkedő, elérjük a kőszirtet, amely a Pilisi kilátások túramozgalom egyik igazolópontja.
Panorámából ezúttal sem lesz hiány, az alattunk elterülő Klastrompuszta mögött a Budai-hegység és Gerecse dombvidéke mered, jobboldalt a Kétágú-hegy, balra pedig a Pilis-tető sziklái.
A Kémény-sziklához vezető leágazáson visszasétálva ne a zöld kereszten, hanem a sárga jelzésen haladjunk tovább vissza a Pilis-nyereg felé. Innen a már jól ismert útvonalon keresztül is visszatérhetünk Dobogókőre, de akinek van kedve, elindulhat a piros jelzés irányába (piros sáv, majd piros kereszt), ami a Felső-rét mentén visz majd vissza a Két-bükkfa-nyereghez.
11. A Pilisi Boldogasszony-kápolna
A pilisi Boldogasszony-kápolnához egy könnyed túrával is eljuthatunk, a Két-bükkfa-nyeregtől a zöld sáv jelzést kell követni dél felé, az odaúton lejtősen haladhatunk és nem kell sokat sétálni, 5 kilométernél alig hosszabb távolságról van szó csupán.
A Makovecz Imre és tanítványa, Örfi József tervezte kőszentély a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó László kúpja lejtőn fekszik, a bezárt mészkőbánya helyén. A Csillagösvény névre keresztelt, Pilisszántó korábbi polgármestere által kitalált keresztény sétaút legfőbb állomása.
A többi Makovecz-épülethez hasonlóan a Boldogasszony-kápolna is jellegzetes stílusban készült. Két 9 méter magas, szerzetesek alakját idéző harangtorony áll a nagy, íves kapu két oldalán, amely felett a kitárt szárnyú Napmadár kőből faragott szobra köszönti a felkelő napot. A kápolna előtti téren álló oltárhoz a Hosszú-hegyről hozták a homokkövet. Az épület tájolása során ügyeltek arra, hogy a téli napforduló reggelén az első sugarak a kápolna belsejében lévő Boldogasszony szoborra süssenek. Az egész helyszínt a téli napforduló miatt találták alkalmasnak a kápolna számára. Örfi József pár éve azt mondta, azért választották a régi bánya helyét, mert
a panoráma túl oldalán, a dombok között december 21-én felkelő nap minden évben egyenesen ide világít. A kápolnát emiatt Boldogasszonynak kívánták szentelni a helyiek, akinek szobrát aranyba öltözteti majd a téli napfordulós napsugár. […[ A téli napforduló üzenete pedig az ősi hagyomány szerint az új élet születése, hiszen innen hosszabbodtak a nappalok.