A Föld tele van különleges élőlényekkel. A klímaváltozás, elnépesedés, orvvadászat és más emberi tevékenységek azonban rengeteg faj fennmaradását veszélyeztetik. Május 15-én ünneplik az állat- és növényszeretet napját Magyarországon, az alkalomból összegyűjtöttük néhány olyan igazán különleges állatot, melyeket a kihalás fenyeget a világon.
Jávai orrszarvú
Jelentős mértékben csökkent a jávai orrszarvúk száma a vadászat és az élőhelyük elvesztése miatt, az egyed egykor egész Délkelet-Ázsia területén előfordult. A jávai orrszarvú vadon élő populációja mostanra azonban az egyik legritkább orrszarvúfaj, az indonéziai Jáva szigetén mindössze körülbelül 70 egyed létezik. Az állatok a helyi Ujung Kulon Nemzeti Parkban élnek, a terület a világörökség része, és egyben a jávai orrszarvúk utolsó megmaradt menedéke.
Az egyedre nézve rengeteg természeti jelenség és emberi tevékenység jelent veszélyt. Az orrszarvúaknak mostanra kevesebb táplálék és élőhely áll a rendelkezésükre, ezek mellett pedig az amúgy is csekély jávai orrszarvú-populációt tovább veszélyeztetik a természeti katasztrófák, betegségek és az orvvadászat is.
Amuri leopárd
Az amuri leopárd vagy távol-keleti leopárd a világ egyik legritkább nagymacskafajtája. A vadonban mindössze mintegy 100 példány maradt az állatból, de a 2000-es évek végén ennél jóval kevesebb egyed élt a természetben. Így bár a populáció stabilnak és növekvőnek tűnik, a leopárd alfaj jelenleg is súlyosan veszélyeztetett.
Ennek az is oka, hogy az amuri leopárdok jelenleg csak Oroszország távol-keleti részén és Kína északkeleti részén, viszonylag kis területen fordulnak elő. Ráadásul a megmaradt egyedek túlélését többféle veszély is fenyegeti, többek között ide tartozik az élőhelyük elvesztése, a zsákmányállatok csökkenése és a közlekedési infrastruktúra terjedése.
Tipp: Hazánkban egy állatkertben sem tartanak amuri leopárdokat, Európában viszont rengeteg intézményben tekinthetsz meg egy-egy példányt, többek között ide tartozik a bécsi állatkert is.
Szumátrai tigris
A szumátrai tigris a világ legkisebb tigris alfaja, a hímek súlya legfeljebb 140 kilogramm. Ezzel szemben az amuri régióban élő tigrisek, amelyek a legnagyobb nagymacskák, a hímek akár kétszer ennyit is nyomhatnak. A szumátrai tigris nagyon ritka, a becslések szerint körülbelül 600 példány él a vadonban.
Az egyed csak az indonéziai Szumátra szigetén fordul elő.
A délkelet-ázsiai térséget nagyban érinti a túlnépesedés, ami a faj élőhelyének zsugorodásával jár. Emellett a szumátrai tigrisek fennmaradását veszélyezteti továbbá az orvvadászat, valamint az illegális kereskedelem.
Tipp: Szumátrai tigriseket több állatkert is tart Európában, Magyarországon a nyíregyházi intézményben tudod megnézni az állatot.
Tapanuli orangután
A tapanuli orangutánokat 2017-ben jegyezték be különálló fajként. Az egyednek csupán egyetlen, elszigetelt populációja él a természetben, az indonéziai Szumátra szigetén, a Dél-Tapanuli Batang Toru területen lelhetőek fel. Ezek a főemlősök szintén súlyosan veszélyeztetettek: kevesebb mint 800 példány él belőlük a természetben, így ők a legveszélyeztetettebb majomfajok a világon.
Az egyik fő veszélyforrás az állatra, hogy folyamatosan veszít az élőhelyéből, mivel Szumátria északi része az erdőinek egy jelentős területét elvesztette a bányászat, illetve a mezőgazdasági és ipari fejlesztések miatt 1985 és 2007 között.
Keskenyszájú orrszarvú
A keskenyszájú orrszarvúk száma drámai mértékben csökkent 1960 és 1995 között a rengeteg orvvadászat miatt. Az állatok körülbelül 2 százaléka élte túl a súlyos támadást. Az orrszarvúak védelme miatt ugyanakkor több mint kétszeresére nőtt a számuk Afrika-szerte az 1990-es évek óta.
Most több mint ötezer egyed él a vadonban, ugyanakkor így is a súlyosan veszélyeztetett fajok közt tartják számon őket.
A legnagyobb veszélyt még mindig a szarvukért folytatott orvvadászat jelenti a fajra. Az egyik alfaja, a nyugat-afrikai keskenyszájú orrszarvú 2011-ben kihalt. Az állatot egyébként nevezik fekete orrszarvúnak is.
Tipp: Ha szeretnél közelebbről is megnézni egy keskenyszájú orrszarvút, egyszer látogass el a győri állatkertbe. Az állatot több európai intézményben, például Berlinben is tartják, hazánkban viszont csak Győrben tudjuk megtekinteni.
Szumátrai orángután
A szumátrai orángután kizárólag az indonéziai Szumátra szigetén él. Az állatot a súlyosan veszélyeztetett egyedek közé sorolják, a vadon élő számuk kevesebb mint 14 000 példány.
A szumátrai orángutánokat veszélyezteti többek között a fakitermelés, az illegális állatkereskedelem, a mezőgazdaság és a bővülő infrastruktúra illetve fejlesztések. Hasonló helyzetben vannak a borneói és tapanuli társaik is. Az orángutánoknak hatalmas összefüggő erdőterületekre van szükségük, de 1985 és 2007 között a szumátrai majmok elvesztették erdei élőhelyük 60 százalékát. Az egyedek többsége ma Szumátra legészakibb csücskében, a Leuser ökoszisztémában él.
Tipp: A szumátrai orángután szintén több európai állatkertben fordul elő, például Leipzigban, Magyarországon pedig a budapesti állatkertben találkozhatsz vele.
Kaliforniai disznódelfin
A kaliforniai disznódelfin a világ legritkább tengeri emlőse. A fajt csak 1958-ban fedezték fel, és alig több mint fél évszázaddal később a kihalás szélére került. A faj a Kaliforniai-öböl északi részén, Nyugat-Mexikóban lelhető fel.
Az állatot veszélyezteti a vadászat, a szennyezés, az élőhelyének tönkretétele, az illegális halászat, továbbá az állat gyakran gabalyodik halászhálóba.
Vietnami antilop
A vietnami antilopot 1992 májusában fedezték fel Vietnam északi-középső részén. A területen találtak egy szokatlanul hosszú koponyát, egyenes szarvakkal, és végül ez lett a a 20. század egyik legjelentősebb zoológiai felfedezése. Ekkor már senki nem gondolta, hogy a bolygón lehetnek olyan nagy testű fajok, melyeket még nem fedeztek fel.
A vietnami antilop rosszul viseli a fogságot, és csupán a vietnami és laoszi Annamite-hegységben fordulnak elő. A felfedezése után évekig nem is sikerült elfogni egyetlen ilyen állatot sem tudományos célra. Súlyosan veszélyeztetett fajról van szó, néhány száz egyednél több nem élhet vadon.
Közönséges cserepesteknős
A közönséges cserepesteknős a világ trópusi óceánjaiban, elsősorban korallzátonyokban fordul elő. Az állat leginkább szivacsokkal táplálkozik, de tengeri anemónákat és medúzákat is fogyasztanak.
A közönséges cserepesteknős a tengeri ökoszisztémák alapvető láncszeme, hiszen segítenek fenntartani többek között a korallzátonyok egészségét. A teknősökre leginkább a környezetszennyezés, tiltott kereskedelem, megváltozott környezet és halászat jelent veszélyt. Az egyed szintén súlyosan veszélyeztetett.
Hegyi gorillák
A hegyi gorillák két elszigetelt populációban élnek a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda és Uganda vulkanikus eredetű, hegyvidéki régiói magasan fekvő erdeiben, valamint az ugandai Bwindi Impenetrable Nemzeti Parkban.
A Virunga területre jellemző politikai instabilitás és nagyfokú szegénység nagy veszélyt jelent a hegyi gorillákra. A faj védelmében jelentős lépéseket tesznek, ugyanakkor a vadon élő egyedek száma alig haladja meg az ezret.
Szegeden és Miskolcon is rengeteg különleges állat van
A fentieken kívül számos veszélyeztetett, kihalással fenyegetett állat él állatkertekben.
A Szegedi Vadaspark megkeresésünkre kiemelte a náluk lévő mezopotámiai dámszarvast, a szibériai tigrist, az alföldi anoát, a vörös pandát, a mendeszantilopot, a veszélyeztetett állatok közül ezek mellett a szegedi intézményben megtekinhető: a gyűrűsfarkú maki, a csupaszpofájú tamarin, a Liszt-majmocska, az arany oroszlánmajom, az aranyarcú gibbon, a törpe lajhármaki, a kéktorkú ara és az ázsiai elefánt is.
A Miskolci Állatkert legveszélyeztetettebb állatai közé pedig a Liszt-majmocska és a perzsa leopárd sorolható, de mint megkeresésünkre közölték, az intézményben érdemes a David-szarvast és az európai bölényt is kiemelni. Ezeket az állatokat ma ugyan már nem fenyegeti a közvetlen kipusztulás veszélye, de korábban kihaltak a természetes élőhelyükről, és csak az állatkerteknek köszönhetik, hogy máig fennmaradhattak – írták.