Cseresznyevirágzás és forrongó vulkánok: barangolás Kjúsú szigetén
2023 februárjában érkeztem Tokióba, ahol egy szemesztert tanultam a Tokyo University of Foreign Studies egyetemen. A Japánban töltött hónapjaim alatt többször is utaztam az ország kevésbé ismert részein. Március végén barangoltam be Észak-Kjúsút Kumamotó és Nagaszaki között: a szigeten lépten-nyomon természeti kincsekbe botlottam, és felejthetetlen élményeket szereztem.
Kumamotó: hagyomány és popkultúra
Kumamotó város legfőbb látványossága egyértelműen a hatalmas várkastély, ami Japán egyik legismertebb vára. A japán filmvilág rajongói ismerhetik az épületet Kuroszava Akira Ran – Káosz című sikerfilmjéből, a kastély ugyanis egyike volt a film forgatási helyszíneinek. Az erődítmény legelső verziója 1467-ben épült, és tovább bővült az évszázadok során.
Azóta többször is majdhogynem a semmiből kellett újjáépíteni: több földrengés érte, valamint 1877-ben a Szacuma-felkelés során ostrom alá került. A fő vártorony teljesen leégett, a lázadóknak mégsem sikerült bevenniük a kastélyt. Az elpusztult részeket 1960-ban betonból építették újra.
2016-ban a kumamotói földrengéssorozat során a kastély is megsérült.
A tragédiában több mint kétszázan meghaltak, kétezer ember pedig megsérült: a 2011-es Tóhoku földrengés és cunami óta ez volt a leghalálosabb kimenetelű természeti katasztrófa a szigetországban.
Aki egy régi vár ódon falaira számít, az csalódni fog a kumamotói várkastélyban, ugyanis mára az épület nagy része csupán replikája az eredetinek. A 2016-os katasztrófa után azonnal megkezdődtek az újjáépítési munkálatok, és várhatóan 2052-re fognak teljesen befejeződni, de ettől még a kastély nagy része látogatható. Ugyan belülről úgy fest, mint bármelyik modern emeletes épület, kívülről gyönyörű látványt nyújt. A kertben és a várat körbeölelő folyó partján csodálatos cseresznyefákat láthatnak a turisták. A szemfüles megfigyelők még a folyóban úszkáló teknősöket is megpillanthatják.
A városban furcsa aranyozott szobrokra bukkanhatunk: a mangarajongók felismerhetik bennük a valaha volt legnépszerűbb képregénysorozat, a One Piece szereplőit.
A szobrok szintén a földrengéshez köthetők: a kumamotói születésű Oda Eicsiró, a sorozat szerzője 800 millió yent adományozott a város helyreállítási munkálataira 2018-ban. Hálából a kumamotói önkormányzat tíz szobrot helyezett ki a prefektúra településein, amiket a One Piece szereplőiről mintáztak.
Marsi tájak az Aszó-vulkáncsoportnál
Kumamotóból vonattal könnyen elérhető az Aszó-Kudzsu Nemzeti Park, ami Japán legnagyobb kiterjedésű aktív vulkánjáról kapta nevét. (A legmagasabb a Fudzsi, ami szintén aktív vulkán.) Aki repülővel érkezik Kumamotóba Tokióból, akár már a levegőből megpillanthatja a gőzölgő hegycsúcsokat. Nekem szerencsém volt: érkezésem előtt az Aszó-hegy (vagy a japánok által használt formájában Aszó-szan) hónapokig le volt zárva az erős vulkáni aktivitás miatt, egy héttel az utazásom előtt azonban feloldották a korlátozást. Feltúráztam a hegyre, ahol körbesétáltam a fő kráter körül. A kevésbé sportosak számára a kráter busszal és autóval is látogatható. Aki a könnyebb utat választja, lemarad viszont a rengeteg érdekes vulkáni kőzetről, a színpompás hegyoldalakról, és a vulkáni hamuban tett séta élményéről.
Már a hegyoldalon felfelé mászva is éreztem a kénes gőzt, ami a Nakadake-kráterhez érve marta a légútjaimat. Mellettem többen is köhécseltek, és az orrukat törölgették. Egy különösen aktív időszakában láttam a vulkánt: a kitörés veszélyét jelző lámpa végig sárgán villogott ottlétem alatt.
Az Aszó-hegy és a Nakadake-kráter állandó megfigyelés alatt áll, és rendszeresen vizsgálják az aktivitását.
Szívbetegek és asztmások számára még a nyugvó időszakában sem ajánlott a látogatása a kénes gőz miatt. A környék lakói már megszokták a szagot és a vulkán “duruzsolását”, ami a városból is hallható.
Ezer hektár fű: Kuszaszenri
Aki az Aszó-hegyhez látogat, annak mindenképp érdemes megállnia a Kuszaszenri nevű füves rétnél, ahol egy apró tó is fekszik. A Kuszaszenri szó eredetileg ezer hektárnyi fűre utal, a rét pedig egy régi vulkáni kráterből keletkezett – pont olyanból, mint amilyen ma a Nakadake-kráter. A mező a késő tavaszi és nyári hónapokban smaragdzöld árnyalatokban pompázik, májusban pedig élénkrózsaszín azáleabokrok borítják a rétet körülvevő magaslatokat. Amennyiben túrázni is akarunk, semmiképp sem érdemes áprilisnál később érkeznünk: az Aszó-hegyen nincsen növényzet, ezért árnyékot sem találunk. Ilyenkor az erős napsütés miatt magas a hőgutaveszély.
Nyugodt kisváros véres történelmi örökséggel: Simabara
Kumamotóból kompra szállva, az Ariake-tengert átszelve érhetjük el a Simabara-félszigetet, nagyjából fél óra alatt. A maga nagyjából ötvenezres lakosságával Simabara kisvárosnak számít Japánban. A nagy vulkáni aktivitás miatt sok természetes meleg forrással rendelkezik, és édesvíztartalékai is nagyok. Több helyen az utcák mentén, vagy azokat kettévágva középen tiszta víz csorog a csatornákban, ahol időnként koi-pontyok is úszkálnak. A város új kastélyát cseresznyefák szegélyezik, amik ottlétemkor éppen legnagyobb pompájukban virágoztak.
A város a japán történelem egyik legfontosabb eseményének adott otthont: itt tört ki a simabarai felkelés. Mivel Kjúsú szigete fekszik a legközelebb a környező ázsiai országokhoz, a hajóforgalom nagy része ide futott be, így a kereskedelmi tevékenységek is itt folytak. Az Edó-korszak kezdetére (az 1600-as évek elején) a simabarai népesség nagy részét portugál kereskedők áttérítették a keresztény hitre. Ez komoly fejfájást okozott a Tokugava-sógunátusnak (a kormányzó dinasztiának), akik a szigetország egységének megbomlását látták az új hit elterjedésében. A keresztények növekvő üldözése, elhibázott gazdasági döntések és az emelkedő adók miatt Simabara lakossága 1637-ben fellázadt. A Tokugava-sógunátus elképesztő kegyetlenséggel verte le a felkelést.
A lázadók vezérét és majdnem negyvenezer támogatóját lefejezték, Simabara régi kastélyát pedig porig rombolták.
A lázadók keresztény háttere hozzájárult a Japán Császárság majdnem teljes körű elzárkózásához a nyugati világtól egészen 1850-ig. A simabarai felkelést gyakran úgy ábrázolják a popkultúrában, mint egy keresztény lázadást az elnyomó hatalom ellen, a legfrissebb történészi kutatások szerint azonban inkább parasztlázadásról volt szó, amihez később csatlakoztak a keresztény lakosok.
Unzen: séta az aktív vulkánon
Simabarából buszra ülve juthatunk fel a félszigeten magasodó Unzen-masszívumra, az Unzen-Amakusza Nemzeti Parkba. A település neve, ahol megszálltam, szintén Unzen: az onszen szóból ered, ami a meleg vizű forrásokra utal. Unzen legfőbb látványossága a város közepén húzódó vulkáni mező, ahol apró meleg vizű források gőzölögve törnek a felszínre, és kéntartalmuk miatt sárgára festik a köveket maguk körül. A területet fa pallókon lehet körbesétálni: aki erre jár, készüljön fel a kénbűzre és a meleg vízgőzre!
Unzenben megszállva szinte kötelező ellátogatni egy helyi onszenbe: a kisebb fürdőkbe a belépők nagyon olcsók, néhány száz yen körül mozognak. Japán szokás szerint a férfiak és a nők elkülönítve, meztelenül fürdenek. Az unzeni vizet átláthatatlanul sárgára festik a benne lévő ásványi anyagok, és nagyon forrón, 42 fokosan kerül a medencébe.
A sportos utazók sem fognak unatkozni: a városból elérhető a Fugen-dake (azaz Fugen-csúcs), az Unzen-masszívum legmagasabb túrázható csúcsa. Az út megtétele tapasztaltabbaknak ajánlott, mivel az ösvény meredek, és többször láncokon kell megkapaszkodni. A veszélyes vulkáni gőzt néhány helyen tábla jelzi. A csúcsra érve a túrázók testközelből láthatják a Heiszei-Sinzan csúcsot, ami a Fugen-dake fölé emelkedik, és 1990-95 között keletkezett egy aktív vulkáni fázisban. A folyamatot földcsuszamlások és földrengések kísérték: Simabarában nagyjából kétezer ház pusztult el, és tizenkétezer embert kellett kitelepíteni.
1991. június 3-án egy nagy vulkanikus törmelékár söpört végig a masszívum oldalán, ami 43 életet követelt, főként újságírókét és kutatókét.
Az áldozatok alacsony száma a szakszerű megfigyeléseknek és az időben történő evakuációnak köszönhető. Emellett ez volt az első alkalom a világtörténelemben, amikor a vulkáni törmeléklavinát sikerült videóra venni.
A japán Hajdúszoboszló: Obama-onszen
Unzenből busszal utaztam a Simabara-félsziget másik oldalára, a mókás nevű Obama-onszen városba. Nem ez az egyetlen Obama-település Japánban: ismertebb névrokona Kiotótól északra, Fukui prefektúrában található. Ezzel a várossal az egykori amerikai elnök, Barack Obama hivatalosan is felvette a kapcsolatot, Obama-onszen azonban elkerülte a figyelmét. A város egyébként nem számít önálló településnek, 2005 óta Unzenhez tartozik.
Obama népszerű turistacélpont a japánok körében a sok meleg forrás, és a rájuk épült hagyományos szállások, a rjokanok miatt.
Egy rjokanban nemcsak szállást biztosítanak a turistáknak, hanem lehetőséget nyújtanak kipróbálni a hagyományos japán életmódot.
Itt legtöbbször tatami-padlókon, futon-ágyakban hajthatják álomra fejüket a vendégek, és hagyományos viselet, jukata is bérelhető. A rjokanokhoz gyakran saját onszen is tartozik, amit gyógyító-relaxáló hatásuk miatt látogatnak a japánok. Mindent összevetve, Obama-onszen turisztikai profilja csaknem megegyezik a magyar Hajdúszoboszlóéval – talán csak a tengerpart hiányzik.
Miután a kedves helyi horgászok útbaigazítottak, busszal indultam Nagaszakiba a tengerpart mentén. Nagaszakiról a legtöbbeknek az atomtámadás juthat eszébe, noha az egykor lerombolt település ma már pezsgő kulturális élettel rendelkező félmilliós város – de ez a történet már külön bejegyzést érdemel.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
