Jorgosz Georgiou, a hivatal vezetője elmondta, az egykori város legalább 25 hektárnyi területű lehetett, és becslések szerint i.e. 1600 és 1100 körül élte virágkorát.
A larnacai sós tó mellett lévő város vélhetően az itt bányászott réznek, valamint a kikötőjében zajló kereskedelemnek köszönhette gazdagságát – tette hozzá a sajtó megkeresésére.
Júliusban a Göteborgi Egyetem régészcsapata már feltárt a környéken két sírt, melyek az ásatások vezetője, Peter Fischer szerint a Földközi-tenger térségében eddig feltárt sírok közül a legfényűzőbbek.
A Larnaca mellett található Hala Sultan Tekke mecset közelében feltárt sírok alatt a régészek földalatti sírkamrákra is bukkantak, a kamrákban pedig több mint 500, részben fémből készült tárgyat találtak, melyek zöme a mai Indiából, Egyiptomból, valamint Afganisztánból származik.
(MTI)
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
