Chuck Norris miniszobrot kapott a Megyeri hídon - Kolodko Mihály alkotásainak nyomában (5. rész)
Chuck Norris a Megyeri hídon – Miért éppen itt?
2006-ot írunk, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium internetes szavazást rendez Budapest legészakibb pontján épülő híd leendő nevéről. A kétfordulós szavazáson hogy-hogy nem, a listára felkerül az amerikai Oklahomában született hatszoros karate világbajnok legendás színész: Chuck Norris is. Az akcióhős a szavazati arányokat tekintve elég jelentősen elhúz, a téma nem csak Magyarországon, hanem Amerikában is hírportálok címlapjaira kerül. Annak, hogy a parodisztikus névadó kezdeményezés mégsem valósulhatott meg, egyértelműek az okai: a törvények szerint Magyarországon csak magyar állampolgárságú, nem élő személyről lehet hidat elnevezni. Ennek lett végül a folyománya, hogy a 2008-ban átadott híd neve – tekintvén, hogy a IV. kerületi Káposztásmegyert köti össze a III. kerületi Békásmegyerrel – a Földrajzinév-bizottság által javasolt Megyeri híd lett.
Kolodko 18 évvel később előhúzott története és a gúzsba kötött akcióhős látványa mosolyt varázsol az arcunkra.
Nem állunk meg a Megyeri hídnál, folytatjuk Kolodko szabadtéri miniszobor-kiállítás sorozatunkat. Az előző alkalommal, amikor a főváros VII kerületében csámborogtunk, és kutattuk Kolodko szobrait, hat miniszoborral találkoztunk. Jelentjük, ez a szám időközben tízre duzzadt! Nézzük csak, a Kolodko-miniszobor-megtekintő program milyen új VII. kerületi szobrokkal kecsegtet.
Miért került fel Micimackó egy Damjanich utcai ház portáljára?
Ennek az 1870-ben épült kétszintes bérháznak az egyik lakásában élt – nem is oly sokkal a bérház megépültét követően – a népes Karinthy család. Népes, mert kilenc Karinthy gyermek született, hatan maradtak életben, többek között a méltán népszerűvé lett Karinthy Frigyes, és a nála két évvel idősebb nővére, Emília (Mici). Hogy miért említjük éppen Emíliát Frigyes mellett – miközben ennek a Damjanich u. 27. szám alatti háznak az udvarán jó pár Karinthy tesó játszott tavasztól őszig – kevesen tudják. Pedig ha nincs Emília, lehet, nincs magyarul Micimackó sem, és ha nincs Micimackó magyarul, nincs Kolodko Micimackó miniszobra sem. Miért írjuk ezt?
Emília volt az, aki nem kevesebb, mint húsz idegen nyelvet ismervén segített öccsének az idegen nyelvű könyvek fordításában. A nyersfordítást követően pedig Karinthy Frigyes jellemző játékos szófordulatai, nyelvi leleményei járultak hozzá ahhoz, hogy többek között A. A. Milne műve – szakemberek elmondásai alapján – az eredetinél sokkal élvezhetőbb magyar nyelvű olvasmánnyá vált.
Láttátok fentebb Emília neve mögött zárójelben a Mici szót?
Míg A. A. Milne „Winnie the pooh”-nak nevezte főszereplőjét, Karinthy Frigyes Emília után – megköszönve Emíliának a sok-sok segítségét – „Mici”mackónak nevezte el a könyv főszereplőjét.
Megmutatjuk most annak a háznak a portálját, ami mögött Karinthy Frigyes megszületett, és megmutatjuk Kolodko Micimackó szobrát is.
Ennyi Karinthy családinfó után pedig exkluzivitásként bevezetünk abba a házba, aminek udvarán a Karinthy gyermekek rúgták a port, és amelyik ház egyik ajtaja mögött megszületett Karinthy Frigyes 1887. június 24-én (más források alapján 25-én).
Itt két cicának is van szobra, az egyik Kolodkoé
Kevesen tudják, de az Állatorvostudományi Egyetem 2023-ban két cicaszoborral is gazdagodott. Az egyik cicaszobor Marcié, aki kóbor cicaként került az egyetemre. Az intézmény szerint Marci több volt, mint egy kóbor állat, a vizsgaidőszakokban állatorvos-palánták találtak nyugalmat Marci dorombolása, bújása által. Marci az emberek és az állatok kapcsolódását jelképezte, elvesztése után pillanatok alatt egymillió forint gyűlt össze szobra létrehozására.
Kolodko cicája, Garfield, szöges ellentéte Marcinak: meleg lakásban élő, lusta, pikírt, Ubult, a kutyát is püfölő macska, nincs, aki ne ismerné. Jim Davis reklámszakember karikaturista Garfield 3D-s verzióját Kolodko Garfield 45-ik születésnapján helyezte ki az Állatorvostudományi Egyetem kerítésére, találó módon a kerítés kutya és ló fejformái közé. Kolodko Garfield-szobrának érdekessége, hogy nem a megszokott miniszobor alapanyagból készült, hanem a művész egészen más anyagot (talán műanyagot) használt és színezett (a közeli fotón látszik, hogy a szemfehérje szélén rózsaszínes az alapanyag).
Ha keresed Garfieldot, és épp nyitva van az Állatorvostudományi Egyetem, találj rá Marcira is.
Csak kevesen tudnak Róth Miksa miniszobráról
Most komolyabb vizekre evezünk. Megmutatjuk Kolodko Róth Miksa miniszobrát, amiről nagyon kevesen tudnak. Róth Miksa a magyar üvegművészet legismertebb alkotója volt. Nevéhez fűződik számos középület, többek között az Országház, a Levéltár, számos templom ólomüveg ablakainak készítése.
Róth Miksa lakóháza a mai napig áll, élete 33 évét töltötte ebben a Nefelejcs utcai épületben a művész, családjával. Kolodko Róth Miksa szobra itt, a földszinti dolgozószobában található. Róth Miksa egy ablakkeretet tart a kezében, és éppen azon vacillál, hogy mi legyen a témája a keretbe kerülő megfestett ólomüvegnek. Közben felülről érkezik a napfénynek álcázott lámpafény, egyrészt ezzel jelezve a művészi megvilágosodás pillanatát, másrészt Kolodko igyekszik rávilágítani arra, hogy Róth Miksa kitörölhetetlenül a napfény művésze (üvegablakai nem élnének a napfény nélkül). Kolodko azon felül, hogy egyértelművé tette alkotásával Róth Miksa munkásságának üzenetét, arra is odafigyelt, hogy a miniszobor beépüljön a dolgozószoba vizualitásába: belépve a helyiségbe nem csak egy asztalra helyezett Róth Miksát ábrázoló asztali lámpát láthatunk jobbra a pulton, hanem a szoba bal oldalán, szintén egy pulton található könnyed öltözetű lámpabúrát tartó hölgyeménnyel Kolodko egyfajta párhuzamos harmóniát teremtett meg.
A világhírű szabaduló művészünket, Harry Houdinit is megalkotta Kolodko
Harry Houdini, a világhírű szabadulóművész, Weisz Erik néven 1874-ben született a VII. kerületben, a Csengery u 6. szám alatt. Amikor Houdini 4 éves volt, a család úgy döntött, hogy felkerekedik, és elhajózik Amerikába. Houdini Amerikában kezdte karrierjét, majd világkörüli turnéra indult, és meghódította Németországot, Angliát, Skóciát, Franciaországot és Oroszországot is.
Node, hogy miért is volt szabadulóművész Houdini? Elképesztő mutatványokkal élt: csúcsgázsiért és/vagy a hírnévért veszélyeztette nem egyszer az életét. Volt, hogy szibériai dermesztő hidegben meztelenre vetkőzve és megbilincselve zárták be egy fogolyszállító vagonba, ahonnan 28 perc múltán kiszabadult. De Londonban a „Brama-zárak”-nak nevezett bilincsekből is kiszabadult úgy, hogy mindenki azt gondolta: a Birmingham Blacksmith cég bilincseiből lehetetlen a szabadulás.
Houdini hatalmas sikerrel mutatta be szabadulószámait, előszeretettel lógott fejjel lefelé, nyílt tereken, hol ide, hol oda bilincselt kezekkel, lábakkal, lezárt dobozokban, víz alatti ládákban, hogy pillanatok, vagy percek alatt szabadulva a halál karmából a népes közönség előtt megjelenjen. Folyamatosan edzett tüdőre, és testre is. Sőt, előadásai során hencegett, hogy őt bárki hasba üti, semmi baja nem lesz. Halála abszurd, mert bár azt hihetnénk, épp egy bilincsből, víz alatti ládából történő szabadulás során halt meg 52 évesen, a valóság más. Houdini az amerikai McGill egyetemen történt előadása során épp eljutott a -„Tessék engem hasba ütni!” – mondatához, amit meggondolás nélkül készpénzek vett az egyik egyetemista, és úgy vágta hasba Houdinit, hogy az rákészülni sem tudott a mozdulatra. Az ütés hatására Houdini vakbele szétrobbant, az eset után nem sokkal később meghalt.
Innen, a VII. kerületből indult a világhírű szabadulóművészünk.