Bugacon kincseket rejt a puszta, videón a csikósok látványos bemutatója
Bugacpuszta a maga 11.000 hektárjával ma is a hazai állattartás egyik meghatározó színtere, ide látogatva a hagyományos külterjes állattartásról és a máig élő pásztorhagyományokról is valódi képet kaphatunk. A rónák végtelenjét alaposan megtűzdelték kisebb-nagyobb buckákkal is, a legmagasabb pontokat a helyiek el is nevezték: Lóállás, Betyárállás, Pipagyújtó-hegy. Ez a terület a Kiskunsági Nemzeti Park részét képezi, természeti kincsei között megtalálható az ősborókás, a homoki erdők, homokpuszták, mocsarak, lápok, nedves kaszálók és szikes területek egyaránt.
A pusztaötös mindent visz
A bugaci kisbéri ménesnek nagy múltja van a lovas történelemben. Több fogathajtó világbajnokunk is részt vett a ménes tenyésztői munkájában: Abonyi Imre, Juhász László és Kecskeméti László is.
Bugacról mindenkinek egyből a csikósbemutató ugrik be, és ez nem is véletlen: látványos és mozgalmas programot néztünk végig. Volt karikásostor-pattogtatás, ménes- és gulyaterelés, lófektetés, lóültetés, csacsis különszám és a csikósok ügyességi játékokban is összemérték a tudásukat.
Az egyik legnehezebb csikós-attrakció, a pusztaötös zárta a műsort, amikor a csikós a hátsó kettőn állva öt lovat hajt egyszerre.
Besze Lajos Gábor, a Bugaci Ménes ménesvezetője 2016-ban Guiness-rekordot állított fel puszta 17-es fogatával. Gábor lapunknak elmondta, a csikósok életében a pusztafogathajtás a legösszetettebb feladat. Csikóshátassal dolgozni sem egyszerű, de több lovat hajtani összehangoltan, sokkal nagyobb kihívás.
A csikósokat éles helyzetben is megfigyelhettük, ugyanis a bemutató alatt kiszökött a szürkemarha gulya, a lovasok pedig az előadást félbehagyva, azonnal visszaterelték őket.
Kiderült, nagyon vágynak már a tehenek a legelőre, de a természetvédelmi szabályok miatt még legalább egy hónapot várniuk kell rá.
Ottjártunkkor a program legmókásabb szereplője vitathatatlanul Sanyi, a szamár volt.
A kétéves csacsinak van még mit tanulnia a csikósoktól: sokszor megmakacsolta magát a show alatt, de végül szépen végigdolgozta a műsort.
A csárda állatparkjában a legendás kisbéri ménes mellett őshonos haszonállatok élnek: szürkemarhák, rackajuhok, mangalicák, kendermagos, kopasznyakú és búbos tyúkok, magyar kacsák, pulykák. A marha-karám melletti kovács-műhelybe is betérhetünk, és ha szerencsénk van, a kovácsmester azt is megmutatja, hogyan készül el egy igazi patkó. Kihagyhatatlanul cuki látnivaló a ménes csikó- és borjúovija, ahol az állatállomány utánpótlása nevelődik.
A bugaci Karikás Csárdától fogaton jutottunk el a többszáz éves tölgyekkel körbeölelt Pásztormúzeumhoz.
Kocsikázni mindig nagy élmény, ezen a helyen, ahol felelevenedik körülöttünk a régmúlt betyár-kultúrája, pedig különösen.
Ladányi Kovács Zoltán, a csárda és a ménes társtulajdonosa bevezetett bennünket a bugaci pásztorélet rejtelmeibe és a nemzeti park gazdag élővilágába. A múzeumban kézzelfoghatóvá válnak a népi hagyományok: kontyos nádkunyhó, eleséges taliga, címerfa, pásztorfigurák, cserény, fotók és régi tárgyak idézik fel a régmúltat. Ezek a kiállítási tárgyak a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum gyűjteményének darabjai.
Aranymonostor a pusztában
Bugacpusztáról már csak egy apró ugrás Pétermonostora, ahol izgalmas felfedezést tettek a régészek. Itt található az a XI. századi monostorrom, amely az ásatások során előkerült lenyűgöző leletanyag miatt kapta az “Aranymonostor” elnevezést.
A monostor körülbelül 100 évig működött, a feltárás során több, mint 350 aranyozott tárgyat találtak.
A területen az 1050-es években kezdődött el az élet, a kor egyik meghatározó főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség alapította a monostort,1130 és 1140 között. Ez a stratégiailag fontos hely jelentős hadi és kereskedelmi útvonal mellett helyezkedett el, a 12-13. század fordulóján vált a környék szakrális és gazdasági központjává.
A bugaci kiállítótér aranyozott körfolyosóján bemutatott tárgyak, valamint a jelenleg is zajló régészeti feltárás egy titokzatos korba kalauzolják el a látogatót. A VR-szemüvegeknek köszönhetően akár virtuális séta is tehető a középkori településen.
Egy kis sétával elérhető az ásatások helyszíne is, vérfagyasztó és izgalmas élmény egyben, hogy az ezeréves csontvázak feltárását akár karnyújtásnyira is megközelíthetjük.
Izgalmas kiállítás bújik meg a tündérpalotában
Bács-Kiskunba látogatva érdemes Kecskemétre is több időt szánni. A vármegyeszékhely rengeteg látnivalót rejt, kezdve a híres Cifrapalotával –ugyan a felújítás miatt most kevésbé látványos – egészen a városházában található interaktív kiállításig. De a legendás kecskeméti harangjátékot sem szabad kihagyni!
A kecskeméti városháza, amelyet gyakran emlegetnek “tündérpalotaként”, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján, 1893 és 1897 között épült fel. Pályaművük jelmondata – “Sem magasság, sem mélység nem rettent” – ma is a város szlogenje.
Ez az impozáns építmény a “hírös város” főterén magasodik, és a stílusa igazán eklektikus: a francia reneszánszt, az angol kortárs építészetet és a felvidéki reneszánsz motívumait ötvözi a magyar szecesszió jegyeivel. Helyet kapott benne egy különleges, interaktív tárlat is, amely a város történetét mutatja be a középkortól egészen a jelenkorig, “Kecskemét, hirös város – várostörténet a középkortól napjainkig” címmel.
A kiállítás akár egyedül is látogatható, és nem csak papíron élményközpontú: valóban színes-szagos, tele fényekkel, hangokkal, különböző interaktív játékokkal.
A kilenc termet végigjárva Kecskemét teljes történelmén átfuthatunk. Felfedezhetjük Kodály munkásságát, Mikszáth beszélő köntösét, a régió legnagyobb sportsikereit és Kecskemét jelenének sikereit is.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
