5 egyedi, érdekes templom - Lakóház rejti az egyiket Budapesten
erre-arra blog
A napi pörgésben észre sem vesszük, hogy olykor milyen csodák mellett megyünk el az utcán; visszük magunkkal a stresszt az épített örökségeink között mozogva is. Mikor volt például olyan, hogy feltűnt egy gyönyörű templom? Esetleg hirtelen ötlettől vezérelve bementél-e? Ha igen, érezted, hogy egy pillanat alatt a már-már alig megélhető csöndbe bugyolál: meghallod a saját (belső) hangod tíz percre, negyed órára, fél órára? Nem? Akkor menj be, ülj le, nézz felfelé, kapcsolj ki. Ehhez most öt igazi érdekességet, egyediséget birtokló templomot mutatunk.
Tudtad, hogy Budapest szívében egy lakóház gyönyörű templomot rejt?
Ha Budapest belvárosában végigsétálsz a Parlament felé az Alkotmány utcában, jobb oldalon látsz egy bérházat – az Alkotmány utca és a Nagy Ignác utca sarkán. Nos, abban a lakóházba képzeld el ezt a templomot.
A fővárosi Nagy Ignác utcai unitárius templom bérházba helyezésének oka az unitárius egyházközösség szűkös anyagi voltában keresendő: nem volt annyi pénzük, hogy csak templomot állíttassanak, ezért úgy döntöttek, hogy bérházat húznak, amiben helyet kap az unitárius templom, és a bérlakásokból befolyó bérleti díj fedezi majd idővel a bérháztemplom építésére szánt kölcsönt.
Egy 800 éves gombatemplom az út mentén
Ha Székesfehérvárról a 8-as úton a Balaton felé veszed az irányt, nem tudod nem észrevenni a domboldalon lévő gombatemplomot, amit egyes szakértők szerint 1000, más szakértők szerint 800 éve csodálnak a környéken eleinte gyalog, lóháton, lovaskocsin, majd autóban közlekedők.
Vajon manapság hányan kanyarodnak le az útról, és mennek be a templomba? Mi megtettük, és megmutatjuk, hogy egy templom tud mini, és minimál belső designnal bíró is lenni.
Makovecz csíkszeredai Millenniumi templomának minden eleme jelentéstartalommal bír
Millenniumi templom, ami bár nem 1896-os építésű, de millenniumi. Miért? Mert nem csak a honfoglalás, hanem az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából is az, törvénybe is iktatták. Ehhez a jubileumhoz kapcsolódó „millenniumi év” 2000. január 1-től 2001. augusztus 20-ig tartott, és a csíkszeredai, Makovecz által tervezett templom alapkövét ekkor, erre az eseményre tették le.
Hogyan indulhatott az ötletelés Makovecz Imre és Bogos Ernő (erdélyi építész) között az irodában? Mire gondoltak, amikor tervezni kezdték a templomot? Az első alapfelvetés az volt, hogy össze kell kötni a múltat a jövővel (a kéttornyú „centrális” építmény a magyarság múltját és jövőjét ötvözi); a második, hogy jelölni kell a kereszténység/államalapítás 1000 évét (a csúcsok felé haladó 5-5 kereszt definiálja a 10 évszázadot), és kihagyhatatlan alapfeltevés volt a székely porta jellegzetessége, azaz a székelykapu megjelenítése.
Ha belépsz a katolikus templom belső terébe, úgy érzed, a végtelenség, a nyugalom vesz körül. A belső tér jurta formájú; az üvegtetőn beáramló, világosságot adó fény tudatosan az oltár felé halad; és az üvegtető négy sarkában négy őrangyal vigyázza a templomot és híveit.
Hogyan lett a munkásoknak temploma?
A XIX. század végén, XX. század elején a budapesti lakáspiac nem tudott lépést tartani a berobbanó, trendi iparosodás hozta, fővárosba áramló tömeggel – 1873 és 1900 között két és félszeresére(!) nőtt Budapest lakossága – , így a főváros/befektetők elképesztő gyorsaságú ingatlan-beruházásba fogtak. A ma is századelős egységet tükröző Wekerletelep megépítését az akkori pénzügyminiszter, Wekerle Sándor kezdeményezte 1908-ban, munkások számára, azzal a megkötéssel, hogy a telep legyen élhető, kertvárosi hangulatot keltő terület (a munkások nagy számban vidékről, falvakból, kertvárosi környezetből érkeztek). Sőt, kikötötték, hogy az érkezőknek templomuk is legyen.
A Wekerletelep szívében található Budapesti Munkás Szent József-templom kikerülhetetlen azonosítópontja a kertvárosnak, hiszen a tornya több mint 50 méter magas – viszonyításképp: egy tízemeletes panel magassága kb. 33 méter,
de a templom belbecse sincs elaprózva: a főoltár siklósi és karrarai márványból készült, a freskók és a hozzákapcsolódó ornamentika pedig nem kevesebb, mint 300 méternyi falfelületet fed.
A neoromán stílusban épült, műemlékké avanzsálódott templom mind kívülről, mind belülről csodaszép.
Az erdélyi építészetet követi a Balatonalmádi Szent Imre-templom
Balatonalmádit az 1930-as években nem csak hogy felfedezték az üdülni vágyók, az akkori vezetés is sokat tett a település fejlődéséért. Ebben az időszakban épült meg ez az egyedülálló hangulatú templom is, melynek a Szent Imre nevet adták. Már kívülről is, de belülről végképp olyan, mintha Erdélyben járnánk, merthogy a Szent Imre katolikus templom vizualitása teljes mértékig az erdélyi építészet hagyományait követi.
A templom plusz érdekessége, hogy bal oldalán található az a Szent Jobb kápolna, amit 1957-ban a Budai Várpalotából helyeztek át ide.
A következő részben templom „legeket” mutatunk majd, és elkalauzolunk titeket a Kárpát-medence 5 leghíresebb templomához.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
