Budapest életében rengeteg jeles, fontos és meghatározó nap van, amikről évről-évre megemlékezünk, de egyik sem annyira jelentőségteljes, mint november 17-e. 150 évvel ezelőtt, 1873-ban ugyanis ezen a napon egyesült Óbuda, Buda és Pest, ami a mai főváros megszületését jelentette és amit a település születésnapjaként tartunk számon. Ez persze nem azt jelenti, hogy Budapest mindössze 150 éves múlttal rendelkezik, elég csak az olyan több száz vagy ezer éves emlékekre gondolni, mint az Acquincum, a Gül Baba türbéje vagy a Budavári Palota, amelyek mind emlékeztetnek a város történelmére, ami olyannyira gazdag, hogy lehetetlen lenne egy cikkben bemutatni azt.
Mi most annak jártunk utána, hogy hogyan alakultak Budapest mindennapjai az elmúlt 150 évben és milyen rendezvényekkel ünneplik idén a város születésnapját.
Buda, Pest, Óbuda – a nehezen összehozott egyesülés
A Duna nyugati partján fekvő Buda és a keleti oldalon található Pest mindig is fontos szerepet játszott az ország történelmében. Az évszázadok alatt azonban alaposan megtépázta a történelem, elég csak a török hódoltság idejére gondolni. A város igazi, a mai arculatát is meghatározó fejlődése a 19. században kezdődött:
Óbudát közigazgatásilag már 1849-ben Budához kapcsolták, a valódi egyesülésre azonban még jó pár évet várni kellett.
Ez idő alatt több olyan törvény és rendelkezés is született, ami abba az irányba terelte a különálló városrészeket, hogy egyesüljenek, miközben Pest kimondatlanul is az ország központjává vált. A pesti oldalon az egyesítéskor nagyjából 200 ezren éltek, Budának 53-54 ezer lakosa volt, Óbudának pedig 16 ezer. Az egyesítés – amibe egyébként a Margitsziget is beletartozott – azonban cseppet sem ment zökkenőmentesen. Sok oldalról támadták az ötletet, jellemzően Buda nehéz anyagi helyzetét és az ott élő jelentős német nemzetiséget hozva fel kritikaként. Mindeközben
egyértelmű volt, hogy az országnak szüksége van egy méretében és lakosságszámban is jelentős nagyvárosra.
A támogatók Párizst és Londont hozták fel, amik szintén egy-egy folyó partján terülnek el és amiket szintén nem volt egyszerű egyesíteni, de az akkori történelmi tapasztalat azt mutatta, hogy megéri. Végül hosszas egyezkedések után 1873-ban megszületett az, amit ma Budapestként ismerünk és amit a legfrissebb adatok szerint közel 1,7 millió ember tekint az otthonának.
Budapest felemelkedése és bukása
Az egyesülés kétségtelenül jól sült el és látványos fejlődést hozott a főváros életében, amihez hozzájárultak az 1896-os millenniumi ünnepségek és építkezések is; az ez idő tájt megálmodott és felhúzott épületek a mai napig meghatározzák az ország és különösen Budapest arculatát, hangulatát.
A közlekedés szempontjából olyan fontos fejlesztéseket adtak át ebben az évben, mint a Millenniumi Földalatti Villamosvasút, mai nevén az egyes metró vagy az akkor még Ferenc József hídnak nevezett Szabadság híd. De
ebben az évben épült meg a Nagykörút és nyitotta meg a kapuit az Iparművészeti Múzeumtól kezdve, a Műcsarnokon keresztül a Vajdahunyad váráig tucatnyi fővárosi nevezetesség.
Az alig pár év múlva kirobbant első, majd a második világháború azonban elképesztő méretű pusztítást hagyott maga mögött a városban.
1944 és 1945 között például gyakorlatilag az összes akkori hidat felrobbantották: először a Margit híd, aztán a Lánchíd, a Ferenc József, a Horthy Miklós (ma Petőfi) és az Erzsébet hidat is berobbantották, de a Nemzeti Színház épülete is a földdel lett egyenlő a Blaha Lujza teret ért támadások során. A város újjáépítése sokáig el sem kezdődhetett és miután megindult a fejlődés, hosszú évekbe, évtizedekbe telt, mire a város elnyerte a mai arcát.
A modern Budapest
Az 1956-os forradalom után az ország vezetésének fontossá vált, hogy enyhítse az emberekben lappangó feszültséget, így lett Budapest a Szovjetunió egyik igazi “kirakatvárosa”. Emiatt pedig folyamatosak voltak a fejlesztések, 1964-re az utolsó híd, az Erzsébet-híd is újjáépült, miközben fejlődött a város metróhálózata:
1970-ben átadták az M2-s vonal egy szakaszát, 1976-ban pedig az M3-s vonal egy szakaszán is megindult a forgalom.
Ugyanebben az időben elindultak a lakótelepépítések is, ekkor született meg többek között a József Attila-, a Havanna- lakótelep, de ekkor nyerte el mai arculatát Békásmegyer, Újpalota, Kelenföld és Rákosfalva is.
Megjelentek a fővárosban a szocalizmusbók ismert ABC-k, a kisboltok és a lakosságszám növekedéssel a dugók is – aminek a fő célpontjai már akkor is a Hungária körgyűrű, a Nagykörút és a Károly-körút voltak. Budapest a szocialista korszaktól kezdve visszavonhatatlanul rálépett a modernizáció útjára, amiről azóta sem tért le. Az elmúlt évtizedekben a város ad otthont a világ egyik legnagyobb zenei fesztiváljának, vonzza a turistákat, nemrég átadták Magyarország első felhőkarcolóját és biztos, hogy a fejlesztések tovább folytatódnak majd a következő 150 évben is.
Ünnepi programok Budapest tiszteletére
A fővárosi vezetés természetesen minden évben megemlékezik Budapest születésnapjáról, de az idei, 150. évfordulóra igazán különleges programokkal várják az érdeklődőket. Itt van például a Budapest Bejáró program, amelynek keretein belül a főváros azon arcát ismerhetjük meg játékos és interaktív módon, amelyet eddig biztosan nem ismertünk.
A 150. születésnap tiszteletére pályázatot is kiírtak, melynek győztese november 17-én bemutatja majd a Budapest 150 névre hallgató tortáját, amit a későbbiekben – az Ország Tortájához hasonlóan – országszerte lehet majd kapni. Azoknak pedig, akik bulizni szeretnének az ünnepen, jó hírünk van, ugyanis
három napon keresztül szeli majd a várost a Bulivillamos.
A Kelenföld és a Deák tér között közlekedő 49-es villamosokon november 16. és 18. között minden nap 17 és 23 óra között DJ-k szórakoztatják az utazóközönséget. Az összes programért és információért érdemes ellátogatni a Budapest 150. születésnapjára létrehozott weboldalra is.