A Bokodi-tó szép lassan kúszott be a köztudatba. A tavat még annak idején 1961-ben alakították ki az oroszlányi hőerőmű számára, mivel az egyik része hűtötte a létesítményt, míg a másikba pedig a hőfelesleget adta le. Így ez utóbbi télen sem fagyott be és ezen tulajdonsága tette vonzóvá a horgászok számára, hiszen télvíz idején is lehetett benne emiatt pecázni, ráadásul lékvágás nélkül.
Hétvégi pecatanyák
Aztán a dolog sokáig így is maradt, egy egészen élhető, szép kis horgászparadicsom alakult ki körülötte és a 70-es évek valamelyest már felengedő politikai légkörében elindulhatott a hétvégi házakkal való beépítése is. A nagyközönség csak az utóbbi pár évben kapta fel a tavat, az ottani horgászok nem kis bosszúságára – a házikók ugyanis magántulajdonban vannak, látogatásuk ezáltal tilos.
Az tény, hogy a környezet gyönyörű és a vízen lebegő faluként is elhíresült, egymás mellé épített horgásztanyák a zegzugos mólókkal kifejezetten romantikus látképet nyújtanak,
ám a magukat és egymást csapatokban és rendszerint nem éppen csendben fotózó turisták elég gyorsan képesek kivívni a helyiek ellenszenvét, elvégre a halak nem szeretik a zsibvásárt és olyankor messziről elkerülik a partvidéket.
Horgászok vs. turisták
Vélhetőleg ennek tudható be, hogy a természeti szépségek ellenére nincs kiépített idegenforgalmi infrastruktúra a környéken, de még csak egy lángosos/sörös bódé se. Innentől kezdve el is lehet felejteni, hogy hosszabb időt töltsünk a tó mellett, hiszen per pillanat csak a horgászokat tudjuk ott hergelni, aminek hosszú távon nincs túl sok értelme.
Ráadásul 2015-ben bezárt az erőmű is és leadott extrahő hiányában onnantól a tó is befagy telente, tehát az a jelenség, ami az egésznek az eredeti varázsát kölcsönözte (gőzölgő tó a téli pusztaság közepén), lényegében megszűnt. Ettől persze csodaszép még a Bokodi-tó nyáron is, de a jelenlegi formájában annyit nyújt, hogy ha arrafelé járunk, lefékezhetünk mellette és elkattinthatunk pár fotót, majd mehetünk is tovább.
Apropó fékezés, az infrastruktúra hiányosságai az útviszonyokra is kiterjednek, pláne, ha rossz felől kezdjük megközelíteni a tavat. Egyáltalán nem mindegy, hogy Bokod vagy Oroszlány felől próbálkozunk (az utóbbi a nyerő), ugyanis a tó meglehetősen nagy és a festői lebegő falu annak csak egy igen kis részét képezi. Az útviszonyok sem a legjobbak, szóval összességében tényleg csak akkor érdemes felkeresni, ha amúgy is arrafelé van dolgunk. Tulajdonképpen, ha tatai központtal egy környékfelfedező túrára indulunk, abba bele is férhet a Gerecse, Vértesszőlős és a majki kolostor mellett.
Horgászoknak ideális
Természetesen nagyon más a helyzet, ha nem mezei látogatóként, hanem horgászként szeretnénk megtekinteni a Bokodi-tavat.
Ugyanis a dolog minden egyéb válfajától eltérően horgászturizmus igenis létezik a Bokodi-tó környékén, sőt, még a klasszikus lebegő faházak közül is ki lehet bérelni néhányat, akár egy hétre is.
Persze mielőtt a többség fejében szöget ütne a gondolat, hogy beöltöznek horgásznak és így próbálnak egy jó partit csapatni a tó hangulatos közelségében, gyorsan leszögezzük, hogy szinte minden tevékenység, ami nem kapcsolódik szorosan a horgászat témaköréhez kb. tiltott a tónál. Szóval se buli, se fürdőzés, se üvöltözés, se hangos zene, se semmi, maximum csendes pecalógatás.
Most nem fogunk nekiállni hosszasan taglalni, hogy mi mindenre van szükség a legális horgászathoz és mik annak a helyben és időben is sokszor eltérő szabályai, hiszen aki ezzel foglalkozik, az úgy is tudja pontosan, aki meg nem, de érdekli, az meg jobban jár, ha keres ehhez egy megfelelő szakcsatornát.
Persze ez nem jelenti azt, hogy csak horgászni lehet a tónál, ha olyanunk van, hogy szeretünk halálos csöndben üldögélni a vízparton, vagy teljes nyugalomra van szükségünk mondjuk az új regényünk megírásához (de nem vagyunk írógépcsépelő hipsterek, mert az hangos), akkor is remek választás lehet a horgásztó a kikapcsolódáshoz, vagy a munkához.
Ugyan a faházak kiadásával foglalkozó társaság oldalán írják, hogy van lehetőség bográcsozásra is, ám ezt csak abban az esetben javasoljuk, ha az odavetődő tisztelt társaság képes ezt a műveletet szinte lábujjhegyen űzni.
Sokszínű halállomány
Így a végére érve, ha összegezni kell, hogy mit is tud a Bokodi-tó, hát nagyjából annyit, amennyit az a két-három a helyszínen elcsattintott fénykép ér, már ha egyszerű közturisták vagyunk. Rögtön változik a szitu, ha rendelkezünk horgászengedéllyel, hiszen a tónak sokszínű, izgalmas halállománya van,
idény függvényében foghatunk ott pontyot, amurt, csukát, süllőt, harcsát, keszeget, kárászt, balint, busát, sügért, angolnát, törpeharcsát, fekete sügért és naphalat is.
Ha kezdők vagyunk, érdemes érdeklődni az Oroszlányi Horgász Egyesületnél, egész biztos, hogy szívesen segítenek nekünk majd.
Természetesen a csöndet követelő környék akkor is tökéletes, ha el akarunk vonulni az emberektől egy nyugodt, békés helyre, ahol egy kicsit úgy érezhetjük, hogy áll az idő.
Látnivalók a környéken:
- Oroszlányi Bányászati Múzeum
- Vértesszentkereszti bencés apátság romjai
- Gesztesi Vár Várgesztesen
- Kamalduli Remeteség Majkon
- Bányászati és Ipari Skanzen Tatabányán
- Gyémánt Fürdő Tatabányán
- Csókakő vára
- Előembertelep Vérteszőlősön
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
