A szavazáson összesen 3242 természetkedvelő vett részt, akiknek 52%-a voksolt a böjti récére, míg a másik két jelöltre, a nyílfarkú récére és a kanalas récére, a szavazatok 26% és 21%-a érkezett. Ezzel a döntéssel a böjti réce lesz az év madara 2025-ben.
Az MME minden évben lehetőséget ad a lakosságnak, hogy internetes szavazás útján döntsék el, melyik madár legyen az Év Madara. 2024-ben a kerecsensólyom kapta meg ezt a titulust, a következő évben pedig a böjti réce veszi át a stafétát.
Bajban vannak a récék
A récék élőhelyei, a nyílt vízfelületű vagy vízzel tarkított tavak és mocsarak, jelenleg nagy veszélyben vannak, így ezek védelme kiemelt jelentőséggel bír. Magyarországon közel harminc különböző récefaj él, és az MME azért hirdette meg ezt a szavazást, hogy felhívja a figyelmet ezeknek a fajoknak a megőrzésére.
Védett madár
A böjti réce számos különböző élőhelyen megtalálható, költési időszakban Délnyugat-Angliától egészen a Csendes-óceánig, míg télen Afrika és Ázsia melegebb tájain lelhetjük fel. A közepes méretű vízimadár testhossza 37-41 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 60-65 centiméter. A madár testtömege 250-450 gramm között változik. A gácsér (hím) nászruhájában jellegzetes fehér szemöldöksávval rendelkezik, amely segíti a beazonosítást.
Magyarországon a böjti réce fokozottan védett, természetvédelmi értéke pedig 100 000 forint.
Fészkelését általában április közepén kezdi meg, a víz közelében. Fészkét növényi anyagokból építi, és pehelytollakkal béleli ki. A tojó 6-13 tojást rak, és 21-23 napig kotlik rajtuk. A fészekhagyó fiókák körülbelül öthetes korukra tanulnak meg repülni, ezután képesek önálló életet élni.
A böjti réce táplálkozása során szívesen fogyaszt magvakat, zöld növényi részeket, valamint gerincteleneket, így a táplálékláncban is fontos szerepet játszik.
2025-ben így a böjti réce számos ismeretterjesztő program és esemény középpontjában áll majd, ezzel is elősegítve, hogy minél többen ismerhessék meg ezeket a madarakat.