Élet Sója
A felsorolás hosszan folytatódhatna (s folytatódik is itt a cikkben), mégis Békés megye a turisztikai célpontok között csak a hátsó sorban üldögél. Várja, hogy felfedezzék, várja, hogy ne csak a gyulai fürdőig eljutó kelet-német turisták szépítgessék a látogatói létszámot. Várja, hogy feltörekvő, fiatal turisztikai vállalkozásairól országszerte beszéljenek, úgy, ahogy a gyulai és csabai kolbászt is ismerik.
Békés megyében születtem, ezért elfogultságom ebben a cikkben bocsáttasson meg. Gyermekkoromban ünnepnek számított, ha Gyulára vagy Békéscsabára utaztunk. Gyula volt a vonzóbb, mert ott szemmel láthatóbb a történelem. A gyulai vár, az Almásy-kastély (amely, akkor még korántsem ilyen szépen felújítva feszített), a Százéves cukrászda, a török hódoltság után betelepített németek belvárosi házai, engem is elvarázsoltak. Békéscsaba a vásárlás központja, a falun elérhetetlen áruk tárházaként bűvölt el.
A rokonlátogatások során Orosháza mezővárosi miliője és az üveggyár titokzatossága csábított. Iskolásként Szarvas arborétumára és Dévaványa dürögő túzokjaira csodálkoztam rá. Az első kastélyszerelem Szabadkígyóson talált rám, amikor Wenkcheimék egykori lakhelyéből ballagó diákok özönlöttek ki. Nem emlékszem az ismerősre, aki oda járt iskolába, de emlékszem arra, hogy nagyanyám elbeszéléséből már akkor tudtam: a kastélynak annyi ablaka van, ahány nap egy évben, annyi szobája ahány hét, és annyi bejárata ahány évszak. Számolgattam az ablakokat, ahogy most a napokat, amíg végre újra teljes pompájában láthatom (a kastély jelenleg felújítás alatt áll, várható nyitás 2022 tavasza).
Vésztőn éltem csaknem három évtizedet, így szemtanúja lehettem, ahogy egy domb a falu határában megnyílik és évezredekre visszamenően feltárja a vidék lakóinak életét. A Mágori-dombok további kincseket rejtenek – suttogták a faluban, majd évekig dolgoztak régészek ott a legnagyobb ámulatunkra. Tudtuk, sejtettük, ha már az egyik dombon ott állt a korábban feltárt, Csolt-nemzetséghez tartozó monostor, akkor a másik domb alatt is lennie kell leleteknek.
A szülőföldem ősibbé vált, még a honfoglalás felfoghatatlan ősiességénél is.
Most, évtizedekkel később, Európát járva lépten-nyomon botlom békési termékekbe, kapok hírt békési emlékhelyek felújításáról, vidéki szállások megnyitásáról és saját bőrömön is tapasztalom a fiatalos pezsgést, akkor a legkevesebb az, hogy a saját eszközeimmel megmutatom, miért is kell felfedezni Békés megyét.
Ugorjunk fejest az elfelejtett megyébe! Mutatom a látnivalókat, korántsem teljes a listám, de impresszív.
Kincset rejtő halmok Vésztőn
Induljunk el Vésztőről (mondom, hogy elfogult vagyok)! Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely ma már sokkal több, mint amikor én még a feltárt monostor melletti feltáratlan dombon szánkóztam. Ma már a Wenkcheimek egykori borospincéjében kialakított múzeum mellett, a másik domb belsejében nyílt, feltárási kiállítótéren túl a Sebes-Körös egykori medrének kanyarulatai által körbevett természetvédelmi területen a szikes puszták és a mocsarak élővilágába is betekintést kaphatunk. A pákásztanyán a helyi halászat ősi és évszázadokon át élelmet adó foglalkozásával ismerkedhetnek meg a látogatók. A látnivalók között megtalálható még egy újkőkori lakóház eredeti méretű rekonstrukciója, az adott korra jellemző használati tárgyakkal is. A népi írók szoborparkja azok előtt tiszteleg, akik mindent megtettek azért, hogy az itt élő emberek világa megismerhető legyen.
A családok, kirándulók lehetőséget kapnak Vésztő-Mágoron szabadtéri sütögetésre és akár a búbos kemencét is kipróbálhatják. Sokan keressük a nyugalmat a mai felgyorsult világban, a csend mindennél ritkább és drágább manapság, ahogy az érintetlen táj is.
A Mágori-dombok környéke pontosan ezeket nyújtja a látogatóinak: nyugalom, csend, érintetlen táj.
Vésztőhöz közel fekszik Füzesgyarmat, ahol a Kastélypark fürdő híres gyógyvizéről. Gyula mellett jelentősége eltörpül, holott sokkal nyugodtabb és kedvezőbb kikapcsolódást nyújt. A fürdő mellett kemping is található.
Vendégségben a túzokmadárnál Dévaványán
Kerékpárral is felfedezhető innen a dévaványai túzokrezervátum és a gyomai Körös-vidék.
A túzokról már esett szó a cikk elején, gyermekkoromra hivatkozva említettem, amely azt jelenti, hogy már bizony 35-40 éve is kiemelten foglalkoztak ennek a jellegzetesen pusztai madárnak a védelmével Dévaványa-Ecsegfalván. A réhelyi Látogatóközpontban kiállítások mellett egy másfél kilométeres tanösvényen ismerhetjük meg a túzok élőhelyét és a környék élővilágát.
Az Alföldi Kéktúra is érinti a területet, amely mentén akár kerékpárral, akár gyalog is eljuthatunk Dévaványára és Ecsegfalvára (8 km körüli túrák), s közben megcsodálhatjuk az igazi alföldi tájat.
Kner Piroska családja nyomában Gyomán
Innen már csak egy ugrás Gyomaendrőd és környéke, ahol a Körös-vidék legszebb táján kirándulhatunk. A város határában nem kevesebb, mint 16 holtág található, amelyek egyedülállóvá teszik a környéket. A Hármas-Körös az egyik legtisztább Körös, a folyó mentén szabadstrandok, horgászhelyek, vízi sportokra alkalmas szakaszok is kialakításra kerültek.
Gyomaendrőd testvérvárosa Gyoma (a két város összenőtt) a Kner nyomdáról is híres, nem állhatom meg, hogy ne említsem meg a nemrég megjelent Szakácskönyvet, amelyet annak a Kner Piroskának a receptjeiből válogatták össze, aki a gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. A Kner Nyomdaipari Múzeum az ország egyetlen ilyen jellegű ipartörténeti gyűjteménye, szerintem megéri a látogatást.
A gyomai Körös-vidékről akár a folyót is követhetjük, bár akkor rövid szakaszon elhagyjuk a megyét, de gyorsan Szarvason találhatjuk magunkat.
Mocsári ciprusok és barátaik Szarvason
A szarvasi látnivalók közül kiemelkedik a Pepi gróf (Bolza János) által alapított arborétum, amelyben a világ különböző pontjairól érkezett 1600 féle fa és cserje található. Az arborétum szomszédságában fekvő Bolza-kastély parkjában igazán kuriózum látványt nyújtanak a mocsári ciprusok.
Szarvasra ajánlatos egy egész napot is szánni, sőt az éjszakát is, hiszen egész (még az egykori nagy) Magyarországot bejárhatjuk a Makettparkban, részt vehetünk a Vízi színház egyik előadásán, vagy szórakozhatunk olyan kultikus helyen, mint a Granárium Zebra Klub.
Betyárok a kondorosi csárdában
A megye bejárását Kondoroson kötelező megszakítani, mert itt megtudhatjuk, hogy mi a közös Rózsa Sándorban, Arany Jánosban és Erkel Ferencben. Hármuk találkozási pontja, a híres Kondorosi Csárda, amely nyolc út találkozásánál épült 1740-ben és azóta is kiszolgálja az utazókat. A fenti személyek is éppen úgy fogyasztották ott el ételeiket, mint, ahogy ma mi is megtehetjük. S, hogy valójában jártak-e ott? Az kiderül a csárda múzeummá alakított részében.
A megye legromantikusabb kastélya
Kondorosról mondanám, hogy Orosháza és a szlovák Tótkomlós felé vegyük az irányt, de azt hiszem ebben az évben én már hagynám magam elcsábítani a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felé. 2022 tavaszára ígérik, hogy a kastélynál már a felújított ablakokat és bejáratokat számolhatjuk meg, az évtizedes iskolai jelenlét után végre megújul az Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban 1875-79 között épített kastély. Parkja most is látogatható, a nyírott bukszus francia kert és a mögötte elterülő angol kert platánokkal, mocsári ciprusokkal és évszázados nyárfákkal igazi különlegesség.
Az álmából felébredt kastély távol mindentől Lőkösházán
Nem Békés megye volt az ország leggazdagabb vidéke a XIX. században, de a jó mezőgazdasági területek néhány uraságnak nyújtottak elegendő bevételt impozáns épületek építtetésére. Ennek tanúi lehetünk több Wenkcheim-kastély esetében is. A lőkösházi Bréda-kastély kicsit más. A kastélyt 1806 körül kézdy – Vásárhelyi János Arad vármegye alispánja, királyi tanácsos építteti vélhetően anyósa tiszteletére. Az épület korántsem egy vidéki kiskastély, hanem egy toszkán oszlopos kastély hatását kelti. Nem véletlen, hiszen Andrea Palladio híres vicenzai épülete volt tervezőjének példaképe. A kastélyban tartják az építtető kézdi-Vásárhelyi János ükunokája Vásárhelyi Veronika esküvőjét Kállay Miklós miniszterelnök fiával Kállay Kristóffal. Majd utolsó tulajdonosának halála után a kastély álomba szenderül, hogy ne is lássa, mit művelnek vele hozzá nem értő kezek egészen a kétezres évek elejéig. Felébred és ma megmutatja magát a közönségnek nem is akárhogyan. Az Élet sója blogon itt írtam arról, hogy miért lehet különleges kirándulás a Bréda-kastély megtekintése.
A két vezér: Csaba és Gyula
Szándékosan hagytam a megye két nagyvárosát utoljára, hiszen ismertségük és látnivalóik jóval többet emlegetett, mint a fenti, eldugott érdekességeké.
A bevezetőmben említett, gyermekszemmel látott különbség jóval kisebb mértékben, de ma is igaz. Békéscsaba, a megyeszékhely, elsősorban az ügyek intézésének, a bevásárlásnak a színtere, holott olyan helyeket látogathatunk meg, mint a Munkácsy emlékház, amelynek kertjében Munkácsy Mihály testvéreivel játszott, a Szlovák tájház és étterem, a Munkácsy Múzeum, a CsabaPark, amely a Csabai kolbász készítésének hagyományait őrző, ápoló és bemutató gasztroturisztikai rendezvényközpont (még a kolbászkészítésbe is belekóstolhatunk – szó szerint is), a Csabai Tanya- és Gabonatörténeti kiállítóhely, a pósteleki szellemkastély (szintén Wenkcheim-kastély, amelynek csupán a falai állnak, de körülötte mesés parkerdő terül el) és hosszan sorolhatnám, de itt a teljes lista Békéscsaba látnivalóiról.
Gyula ma még jobban mutatja történelmi arcát, mint gyermekkoromban.
A felújított Almásy-kastély (amelynek különleges, a szolgálók szemszögéből bemutatott világra koncentráló kiállításáról itt írtam az Élet sója blogon), vagy az olyan apró kiállítások, mint a boltmúzeum, a Ladics-ház, vagy a Gyulavári-kastély, amelyről szintén sok érdekességet olvashatsz itt az Élet sója blogon olyan helyekkel fűszerezve, mint a vár, a várszínház, a tószínpad, a Százéves Cukrászda, az Erkel Ferenc emlékház és itt sincs a sornak igazán vége.
Remélem, sikerült meggyőzni az olvasókat, hogy Békés megyét nem szabad lefelejteni az utazási bakancslistánkról! S ha igazán autentikus tanyasi szállásokra vágynánk a békési utunk alatt, akkor szívből ajánlom a blogomon itt összegyűjtött helyeket.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
