Lélegzetelállító kiállítás nyílt Bécsben Beethoven 250. születésnapjára
250 évvel ezelőtt született Ludwig van Beethoven, aki Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett a bécsi klasszika legnagyobb alakja volt. Erről emlékezik meg a bécsi Kunsthistorisches Museum Beethoven moves (Beethoven megmozgat) című kiállítása, amely ötvözi Caspar David Friedrich festményeit, William Turner vázlatfüzeteit, Francisco de Goya, Anselm Kiefer és Jorinde Voigt grafikáit, Auguste Rodin, Rebecca Horn és John Baldessari szobrait, Guido van der Werve felvételeit és persze magát Beethovent.
A látogatás azért különleges, mert különféle műalkotások és hangélmények sokfélesége révén a látogató teljesen szabadon, meghatározott sorrend nélkül mozoghat a kiállításon. A cél az, hogy minden érzékünkkel átéljük.
Bár a kiállítás helyiségeinek sorrendje kapcsolódik a nagy zeneszerző életéhez, az elrendezés inkább egy zenekari mű tételeire emlékeztet. A látogatók nem találnak útmutatást, ami megmondaná nekik, hogyan kell a szobákon át közlekedniük, ebben a belső hangjukra kell figyelniük, mindezt annak érdekében, hogy “személyesen találkozhassanak” a maestróval a zene és a vizuális elemek elegyén át.
Négy szoba, négy érzés
Az első szobában Beethoven erőteljes zenéje azonnal megragadja a kiállítás látogatóinak fantáziáját: a C-dúr “Waldstein” szonáta és az utolsó c-moll zongoraszonáta hallható és számtalan műalkotás tekinthető meg. A második terem a csend tapasztalata, megjelenik benne Beethoven növekvő hallásvesztése, az ezzel járó fájdalom és elszigeteltség. Megismerjük azonban a csodálatra méltó képességét is: nem törődik bele sorsába, hanem művészete révén diadalmaskodik a szenvedés fölött. Francisco de Goya egy másik nagy művész, aki elvesztette hallását – mint sorstárs, az ő képi megfelelői szemléltetik a gyengélkedő zeneszerzőt. Ebben a szobában tekinthető meg a lenti kürt, és egy darab parketta a házból, amelyben Beethoven elhunyt 1827-ben.
A harmadik teremben Beethovent és az ő természethez való hozzáállását lehet szemügyre venni, ami számára komoly inspirációt jelentett. Időjárástól függetlenül járta a természetet, gyakran megállt hirtelen felírni valamilyen zenei ötletet az egyik vázlatfüzetébe, amit mindig a zsebében cipelt. Ebben a szobában Caspar David Friedrich és William Turner foglalkozik Beethoven tónusszíneivel, emellett két szimfónia hallható: az Eroica és 7. szimfónia. Míg az előbbivel eredetileg Bonaparte Napóleon előtt akart tisztelegni, mikor Napóleon császárrá koronáztatta magát, Beethoven dühösen kitörölte a kotta címoldaláról az ajánlást, az utóbbi már a császár bukását idézi meg. A kortársak gyakran társították Napóleont és Beethovent is gyakran kötötték Prométeuszhoz, aki tüzet hozott az emberiségnek, így nem is kérdés, hogy a teremben ez a mítosz is életre kel.
A negyedik szobában Beethovennel találkozhat a látogató, amit Tino Seghal új műve juttat érvényre.
A különleges kiállítás megtekintéséhez előre kell foglalni egy időrést, a kiállításon való tartózkodás időtartama azonban nincs korlátozva. A Kunsthistorisches Museum többi gyűjteménye a foglalás időpontja előtt vagy után látogatható.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
