Barlanglakások Magyarországon: domboldalba vájt otthonok Kisamerikától Egerszalókig
Talán nem is annyira meglepő, de elsősorban azokon a helyeken találhatunk barlanglakásokat, ahol egykoron kőbányák is működtek. Ebből pedig sejteni is lehet, hogy elsősorban azok éltek a dombok oldalába vájt lakásokban, akik a bányában dolgoztak. A lakásokat legtöbb esetben a vulkáni tufába vájták.
Ennek legfőbb oka, hogy nem csak könnyen alakítható és jól faragható, hanem természetes állapotában jó vízzáró és hőszigetelő, ez teszi alkalmassá a lakhatásra.
A szegény és puritán életmódot élő családok lakhelyét ma számtalan helyszínen meg lehet ismerni. Van, ami elhagyatottan áll, de olyan is akad, amiből múzeumot vagy éppen apartmant alakítottak ki.
Budafok
Az ország talán legismertebb barlanglakásai Budapest 22. kerületében, Budafokon találhatóak. Különlegessége, hogy ez lehet az egyik legrégebbi olyan falba vájt otthon, amikben egészen a közelmúltig laktak emberek.
Az írásos emlékek szerint már a török hódoltság idején az itt található barlangokban húzták meg magukat a seregek elől menekülő emberek. Később megkezdődött a hivatalos kőbányászat is, a kitermelt köveket a Duna közelsége miatt hajón szállították el.
Külön érdekesség, hogy itt nem csak a kőbányászással, hanem szőlőtermesztéssel foglalkozó családok is éltek. A Rajna-vidékről telepítettek be németeket az 1700-as évek elején, akikkel szerződést kötöttek és mindenki akkora területet kapott, amekkorát meg tudtak művelni. Ehhez szőlővesszőket és 7 évnyi adómentességet is kaptak. Ezzel indult meg a mai napig meglévő szőlőkultúra fellendülése.
A napjainkban is látható lakásokat a 19. század elejére alakították ki. Ekkor 3-4 méter széles árkokat ástak, amikbe a mai napig külön lépcsőn juthatunk le. Ezeket az árkokat aztán fával és földdel fedtek be, így kapta az úgynevezett mélyudvaros lakás elnevezést ez a fajta barlanglakás.
A lakásokat idővel betemették, amik megmaradtak, azok jelentős része magánkézben van. A Veréb utcában azonban van egy kis udvar, ami egy kis barlanglakást rejt. Ennek érdekessége, hogy nem csak egy kis lakást lehet megnézni, hanem azt is, hogy az úgynevezett „ágyrajáról”, azaz albérlők hogyan éltek itt. A lakást egészen az 1960-as évek végéig használták.
Cserépfalu
Ahogy a legtöbb barlanglakás a szegénység miatt alakult ki, úgy a Cserépfaluban található barlangnegyed is ehhez köthető. Az 1929-1933-as világgazdasági válság súlyos következményekkel járt hazánk nemzetgazdaságára. Sokan próbáltak meg elmenekülni Amerikába, de ez csak keveseknek, leginkább a falu tehetősebb lakóinak sikerül. Legtöbben, akik elvesztették értékeiket, csak Cserépfalu széléig jutottak, ők alakították ki a ma is ismert barlanglakásba.
A szomorú történet miatt ragadt rá a gúnynév, a ’Kisamerika’ név.
Az utolsó lakó 1969-ben költözött ki. A lakásokat a mai napig fel lehet lelni, de egy fakerítés jelzi, hogy azokba bemenni tilos. A szomszédos településen, Cserépváralján a Dobó út 4 szám alatt egy tájházat alakítottak ki az egykori barlanglakások helyén, így 1987 óta bárki megismerheti, hogyan éltek egykoron a szegényebb lakosok.
Egerszalók
Ahogy a legtöbb barlanglakás esetében, úgy itt is nagyon könnyen vájható vulkáni tufa található. A településen kifejezetten sok, összesen 33 lakás van kialakítva, melynek egy részében még a 60-as években is laktak. Később szépen lassan kiköltöztek az itt élők, néhányat azonban nyári konyhaként használták az egykori lakásokat.
A barlanglakások hivatalos turisztikai oldala szerint népi bemutató helyiségeknek, kézműves műhelyeknek, népi kézművességet oktató termeknek, borbemutató teremnek, közösségi kertnek, népi játszótérnek, szabadtéri színpadnak, jurta tábornak, interaktív mesebarlangnak és egy 3D-s barlangmozinak biztosít teret.
Sirok
Sirok környékén öt kőbánya is működött az elmúlt évszázadban. A lakásokban elsősorban bányászok és kőfaragók, valamint romák laktak. Bár nehéz elképzelni, milyen lehet az élet egy ilyen helyen, a legmegdöbbentőbb talán mégis az, hogy ezekben a lakásokban még a 2000-es évek elején is laktak emberek.
A településen készült 1858-as összeírás három helyszínen is jelöl barlanglakásokat. A korabeli térkép szerint összesen 16 barlanglakás volt Sirokon.
Az élet nem volt egyszerű, de az itt élők a szegénységük ellenére próbáltak emberséges körülményeket teremteni. A legtöbben évente két alkalommal is, húsvétkor és a december 8-i búcsú előtt is kimeszelték a lakást kívülről és belülről is. Szellőztetni szinte minden nap kellett, hogy a nedves kőzet miatt ne legyen dohos a levegő. A seprés ugyanúgy hozzátartozott a mindennapi teendőkhöz, ahogy sok esetben a fűtés is – ugyanis még nyáron is elképesztő hideg volt a belső terekben.
Ezek a lakások mára teljesen lakatlanok.
Emléküket azonban egy különleges szállás őrzi, amit a riolit tufa kőzetbe vájtak.
Persze, aki ide érkezik, annak nem kell megtapasztalni azt a fajta puritánságot, mint az egykor hasonló lakásokban élőknek. A modern barlanglakásokban már van konyha és fürdőszoba is.
Szomolya és Noszvaj
Ma is látogathatók azok a barlanglakások Szomolyán, amik két család összefogásából jöttek létre, ma pedig tájházként működnek. Az ott élők olyan sok használati tárgyat gyűjtöttek össze, hogy nagyon pontos képet kaphatunk arról, hogyan éltek itt egykor a barlang és a Bükkalja lakói.
A barlanglakások egyikében egy eredeti szabadkéményes kemencét is meg lehet tekinteni, amit a tájház kialakításakor felújítottak. Érdekesség, hogy egykoron a kéményekbe rakták a húst füstölni, így a sütés-főzés mellett ezt a funkciót is el tudta látni. A különleges házban még 1983-ig élt egy család, s az ő kiköltözésük után került az önkormányzat tulajdonába.
A szomszédos településen található Noszvajon hasonló házakat láthatunk. A riolittufába faragott üregeket az 1960-as évekig lakták. A Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület 1997-ben a földalatti lakásokban egy alkotóműhely létrehozását kezdeményezte, ami nem sokkal később, a barlanglakások kiásását követően meg is valósult.
Ma bárki meglátogathatja a Honvéd utcai művésztelepet 10 és 18 óra között.