A perzselő nyári hőségben nincs is jobb, mint behúzódni az egyik hűs barlangba, szívni az ottani friss, tiszta levegőt, és gyönyörködni a természet csodájában. Azért érdemes tisztában lenni a barlangot övező legendákkal és hiedelmekkel is – ezekből van bőven. Összegyűjtöttük kilenc barlang történetét.
Szelim-lyuk
A sokat emlegetett tatabányai barlangban keresett menedéket a tatárjárás alatt a környező falvak lakossága, majd amikor egy János nevű kisfiú szomjas lett, sírni kezdett. Az anyja elvitte a közeli forráshoz (ami a fiú nevét viseli), ahol elfogták őket a tatárok, akik arra kényszerítették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. A barlangban lévő férfiakat elhurcolták, a gyermekekre és az asszonyokra pedig rágyújtották a helyet. Egy másik monda is kering, miszerint hét falu lakossága menekült a török időkben a barlang falai közé, I. Szelim oszmán szultán azonban megtalálta a rejtekhelyet, és rájuk gyújtotta azt.
A legelrugaszkodottabb történet szerint Szelim szultán rejtette ide a kincseit, amiket egy mérges leheletű sárkány őriz – a barlang kutatása közben Kessler Hubert nagy mennyiségű szén-dioxidot talált. Ez lehet a sárkány lehelete?
A Balaton-felvidéken lévő Szent György-hegyben lévő, folyamatosan hideg Sárkány-barlangról is az a legenda terjed, hogy azért van ott hőségben is jéghideg, mert egy sárkány lakott benne, utolsó lehelete máig kiszűrődik a kövek közül.
A Szelim-lyuktól terjedő mondák sora itt még nem ért véget: az egyik vértesi, talán a vitányvári várnagy neje és a gyermeke menedéket és vizet keresett, de a barlangban rejtőzködő lakók elutasították őket. A kétségbeesett nő a hegy alatti Labanc-pataknál találkozott tatárokkal, és bosszúból elárulta a rejtekhelyet. Cserébe hálát nem kapott, felkoncolták. Ez a verzió a lyukakra is ad magyarázatot: a tatárok a barlang tetejére ástak egy lyukat, hogy ott jussanak be a keskeny Farkaslyuk helyett, ám a meglazult boltozat lezuhant, maga alá temette a menekülőket és két helyen kidöntötte a barlang oldalfalait.
Mánfai-kőlyuk
Ez a negyedik leghosszabb barlang a Mecsekben, a Duna–Dráva Nemzeti Park területén található. Úgy tartják, Ibrahim basa a Mátyás király Budavári Palotájából rabolt kincsekkel, könyvekkel ebben a barlangban húzódott meg, ám ott egy idős férfi lakott a leányával. A történet azonban nem alakult szépen: Ibrahimnak tetszett a leány és megölte az apját, hogy ne legyen az útjában, aki az utolsó perceiben megátkozta a törököt: ha a leányát bántani meri, akkor haljon meg a basa is és a leány is. Ibrahim kinevette a haldoklót, majd egyre beljebb vitte a lányt a barlangba, mígnem jött a vihar és hatalmas kövek gurultak a kijárat elé. Ömleni kezdett az eső, ami hamar megtelítette a barlangot – meghalt a leány és Ibrahim basa, az értékek pedig odavesztek.
Abaligeti-barlang
Az Abaligeti-barlang a Mecsek leghosszabb, patakos barlangja – fantasztikus cseppkövekkel. Van egy monda, miszerint a török időkben az abaligetiek a falu határában található barlangba menekültek az ellenség elől. Volt azonban egy áruló, aki a törökök tudomására hozta a rejtekhelyet, akik a barlang előtt tüzet gyújtva próbálták meg kifüstölni az ott rejtőzködőket. A magyarok a füst elől a barlang belseje felé húzódva a hegy túloldalán másik kijáratra leltek, azon át kimászva hátba támadták az ellenséget, melynek egy része a barlang előtt lelte halálát, mások a barlangba menekülve a füsttől fulladtak meg – áll a barlang honlapján. A Paplika elnevezés egyébként onnan származik, hogy a cseppkőbarlang előürege 1758-tól a falu plébánosának Riedl Antalnak, háza felépültéig pincéül szolgált.
Remete-barlang
A Remete-barlangrendszer a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Remeteszőlős külterületén, a Remete-szurdokban található, megközelíteni a szurdokban haladó Országos Kéktúra kék sáv jelzésű útvonalából kiágazó kitaposott ösvényen érdemes. A területen lévő barlangok beszédes neveket viselnek: Kőfülke, Hamispénzverő-barlang, Eltömődött-barlang, Felszakadt-barlang, Hétlyuk-zsomboly, Nyolcadik-lyuk – ezekről mind izgalmas történetek szólnak. A közéjük tartozó Remete-barlang azonban onnan kapta a nevét, hogy a szerzetes rendek magyarországi feloszlatása után egy nekibúsult szerzetes a tanyáját a Remete-barlangban ütötte fel és ott is élt, amíg meg nem halt. Egyesek úgy mesélik a történetet, hogy az egyik dömösi szerzetes a szél fúvásában hallani vélte az angyalok hangját – ez vezette a barlanghoz, ott élte tovább az életét.
Pál-völgyi-barlang
A közkedvelt turistalátványosság a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található. Csodálatos látvány a Lóczy-terem, a Meseország cseppkő-alakzataival, az Ötösök-folyosója nevű rész torkolatában a Károly-kút cseppkőmedencéje és a Rádium-terem mély aknája, a leginkább azonban a Boszorkánykonyháról lehet hallani. A legenda szerint, ha itt bekiabálod a kedvenc ételed nevét, egy kőboszorkány elkészíti.
Szent István-barlang
A lillafüredi kutya találta barlang története is megér egy misét, ugyanis a barlang felfedezése egy kutyához kötődik, aki a 19. század végének utolsó éveiben gazdájával gombázni indult a Lillafüred környéki erdőkbe, mígnem egy hasadékba esett. Miután magához tért, ugatni kezdett, de a gazdája sehol sem volt, helyette gombászott, nem kereste a kutyát, gondolta, majd hazatér. Teltek a napok, mikor két járókelő tévedt arra, a fiatalember kötélen leereszkedett, és kimentette a fáradt ebet – ekkor találtak rá a cseppkövekkel teli földalatti termekre. A kutya, ahogy felértek, összeszedve minden maradék erejét hazarohant gazdájához – idézi fel a Miskolc.hu.
Az ugyancsak lillafüredi Anna-barlang Halljából nyíló egyik folyosó a Hármas Kapuhoz vezet – hogy melyik kapun halad át a látogató, az alapján dől el, halála után a Mennyországba, vagy a Pokolba jut.
Vadlány-lik
A Vadlán-lik az egyik, bazaltban kialakult és Nagygörbőn található barlang a Keszthelyi-hegységben. A monda szerint egy módos gazda világszép leánya beleszeretett egy betyárba, de az apa tőrbe csalta a betyárlegényt és pandúr kézre juttatta őt. A csalódott leány eszelőssé vált, elbujdosott és ebben a barlangban tengette életét.