Barlangokat látogatni menő, különösen akkor, ha nem az aggteleki cseppkő, vagy a tapolcai tavas barlangot keressük fel immáron huszadszor. Persze nincs ezekkel semmi baj és nagyon konkrét okai is vannak, hogy miért ezek az ország legismertebb barlangjai, ahogyan a budapesti állatkertbe is nagyobb élmény elmenni, mint a balatonszentmotorosi birkasimogatóba, de ez nem jelenti azt, hogy Balatonszentmotoroson ne lehetne egy hangulatos délutánt eltölteni a birkákkal.
Az alábbiakban olyan barlangokat mutatunk meg nektek, amiket éppen azért érdemes megtekinteni, mert simán eltölthetünk mellettük néhány órát, és olyan komoly nagy tumultusra nem is kell számítanunk a látogatók részéről, ráadásul június 25. a barlangok napja, úgyhogy még apropónk is van egy jó kis barlangozáshoz.
Azt kell még hozzátennünk, hogy a felsorolt barlangok mind látogathatók, bár egyes esetekben kell hozzá alap barlangászfelszerelés, illetve nem árt róla egyeztetni a terület kezelőszervével.
Ahol erre szükség van, ott ezt jelezni fogjuk.
Remete-barlang
A Remeteszőlős mellett található Remete-barlangot a maga 4 méteres mélységével és mintegy 40 méteres hosszával inkább egy nagyobb fülkének lehetne nevezni, mint tényleges barlangnak.
A nevét arról a remetéről kapta, aki a Pálos-rend II. József általi feloszlatását követően költözött oda és élt ott haláláig.
Külön menőség, mármint a barlangra nézve, hogy nem messze halad tőle az Országos Kéktúra ösvénye, így elég jól bekapcsolódik az ország túrahálózatába.
Sűrű-hegyi Ördög-lik
A már neve alapján is sejtelmes képződmény a Bakony egyik leghosszabb barlangja a maga 150 méterével és 11 méteres mélységével. Dudar mellett terül el és csakis engedéllyel és barlangjáró alapfelszereléssel látogatható.
Egyébként jelentős régészeti (többek között III. Béla magyar király és I. Valentinianus római császár által veretett pénzérmék is) és őslénytani leletek kerültek elő belőle.
Érdemes nagyon odafigyelni rá, mert megkülönböztetetten védett barlangnak minősül.
Bongó-zsomboly
Már a neve is menő Magyarország legnagyobb krétakori mészkőbarlangjának, sőt, a meglátogatását akár össze is köthetjük az eggyel fentebbi Sűrű-hegyi Ördög-lik felkeresésével, hiszen a Bongó-zsomboly Bakonynána mellett van, ami szinte egy köpésre van Dudartól, lévén hogy a szomszéd faluról beszélünk. A barlang egyébként 136 méter hosszú és 35 méter mély, alapjáraton vasrács akadályozza a bejutást, de a Balaton-felvidéki Nemzeti Park engedélyével és kötéltechnikai eszközök birtokában látogatható.
Csókási Sajt-barlang
A Bükk környékének egyik legkülönlegesebb barlangja a Lillafüredhez közeli Csókási Sajt-barlang, ugyanis egy természetes labirintussal van dolgunk az ő esetében.
A 294 méter hosszú, 26,5 méter mély, polgári szakmája szerint víznyelőbarlangban találunk szép számmal különféle cseppköveket csak úgy, mint patkósdenevéreket, szóval a bizonyos fokú óvatosság (leginkább a denevérek érdekében) mindenképp indokolt.
A barlang látogatásához fel kell venni a kapcsolatot a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával és kell némi barlangászfelszerelés is a balesetmentesség biztosításához.
Nincskegyelem-aknabarlang
Ez a furcsa nevű barlang a Vác melletti Naszály-hegyen van és semmiféle véres leszámolás nem zajlott le a környékén, egyszerűen azért kapta ezt a nevet, mert egy működő kőbányában nyílt meg annak idején és az ilyen nyílások sorsa rendszerint a megsemmisülés volt. Ebben az esetben azonban mégiscsak volt kegyelem, hiszen a 224 méter hosszú és 71 méter mély barlang a mai napig megvan és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével látogatható.
Szelim-lyuk
Talán a világ legismertebb ismeretlen magyar barlangja a Tatabányához tartozó Bánhida melletti Szelim-lyuk. A világ tévénézői onnan ismerhetik, hogy a Vaják (Witcher) című sorozat több jelenetét is itt vették fel.
Maga a barlang egyébként 45 méter hosszú és 4 méter mély és egy sor legenda kapcsolódik hozzá. Állítólag már a tatárjárás idején is itt bújtak el a jobb sorsra érdemes helyiek Batu kán vad harcosainak nyilai elől, de a neve is érdekes, hiszen Szelim szultán sose járt Magyarországon,
vélhetőleg Szulejmán rövidült így a nép ajkán, hiszen a helyiek sokáig tudni vélték, hogy a barlang Szelim szultán kincseit rejti és egy mérges leheletű sárkány őrzi.
A Szelim-lyuk szabadon látogatható.
Megalodus-barlang
Maradva a területen Tata környékének legfontosabb barlangja a Megalodus-barlang, ami egy jura kor végén kihalt kagylófajtáról kapta a nevét, ugyanis a százával találni itt Megalodus kövületeket, köztük vannak akkorák is, mint egy gyermek feje.
A barlang 261 méter hosszú és 20,5 méter mély, de a járatai igen hamar beszűkülnek, ezért nehézkes bennük a mozgás.
A látogatásához szükséges kikérni a Duna–Ipoly Nemzeti Park engedélyét.
Csörgő-lyuk
A Mátraszentimre közelében található Csörgő-lyuk Magyarország leghosszabb nem karsztosodó, hanem vulkanikus kőzetben kialakult barlangja, 428 méter hosszú és 29,6 méter mély. Denevéreket és lepkéket is találunk itt, az előbbi tábort a patkósdenevérek erősítik, míg az utóbbit olyan fajok, mint a nappali pávaszem, vagy a vörös csipkésbagoly.
Egyesek szerint a Csörgő-lyuk volt a hírhedt mátrai betyár, Vidróczki Marci búvóhelye is.
Látogatni a Bükki Nemzeti Park engedélyével és kötéltechnikai eszközök birtokában lehet, bár ezekre csak egy helyen, a nem túl bíztató nevű Halálvigyor-aknánál lesz szükség.
Nagyharsányi-kristálybarlang
A Villányi hegység leghosszabb és legmélyebb barlangja 1450 méter hosszú, illetve 63,3 méter mély és relatív újonnan felfedezett, mivel 1994-ben bukkantak rá egy kőfejtési robbantás során.
Nevezetessége, hogy találni itt a dolomitcsoportba tartozó huntit nevű ásványból is, valamint őskori állatmaradványokra is bukkantak itt már, többek között egy pleisztocén korból származó földikutyára.
A Nagyharsányi-kristálybarlang a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.
Keselő-hegyi-barlang
A Gerecse a maga 610 méterével leghosszabb és 115 méterével legmélyebb barlangja a Keselő-hegyi-barlang. Erről sem olyan régen szereztünk tudomást, hiszen ez is a kőbányászat következtében tárult fel előttünk, méghozzá 1976-ban.
De ez persze csak a hivatalos dátum, nem tudjuk, hogy a környéken futó és már korábbról ismert barlangokból nem volt-e átjárás ide.
Az mindenesetre elég beszédes, hogy a barlang egyik terme melletti átjáróban a feltárást végző szakemberek találtak egy sisakot, ami azt mutatja, hogy már korábban is járt valaki arra. A Keselő-hegyi-barlangot a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével lehet látogatni.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
