Élet Sója
Casa Vicens, az ifjú Gaudí műve
A Gràcia negyed egykor nem tartozott Barcelonához, különálló település volt. Sok barcelonai gazdag hétvégi villát építtetett ide a 19. század végén és a 20. század elején, köztük Manel Vicens i Montaner is. A nyári rezidenciával az újgazdag spanyolnak az volt a nem is nagyon titkolt célja, hogy saját gyárát is reklámozhassa a saját házán (kőfejtője és kerámiagyára volt a hétköznapokban brókerként dolgozó Vicensnek). Mi más kellett neki, mint egy fiatal, még kevésbé ismert építész, akinek már van stílusa. Rátalált a fiatal Gaudíra és megbízta a ház tervezésével. A Casa Vicens jól tükrözi azokat a hatásokat, amelyeket Gaudí egész életében magában hordozott és amelyekre sok-sok ötletét alapozta.
Az épületet nehéz lenne nem észrevenni már az utca elejéről, színe megfesti az egész utcát. A külső homlokzaton látszik, hogy Gaudí még alig tér el a szögletes formától, de egyes részeken a kiugrókkal már sejttette, nem hétköznapi házról van szó.
A kerámiák, a színek, a japán stílusú spaletták, a növényi ornamentikával díszített kerítés és korlátok, valamennyien máshonnan erednek és itt, ezen az épületen mégis egységet alkotnak. A fal egy részének stílusában én felfedeztem a Sagrada Família és a Güell Park sétányának anyagát, az általam termeszvárhoz hasonlított külsőt.
A belső térben egy elegáns, kicsit távolságtartó világ veszi körbe a belépőket. A sok forma s szín mintha titkokat szeretne elrejteni. Időnként az az érzésünk támadt a szobákban, hogy egy marokkói palotában vagyunk, azután pedig egy velencei kereskedő házában, majd pedig olyan, mintha a nappalink is kert lenne.
A Casa Vicens belső tereit csak részben tudták a Gaudí által annak idején kialakított stílusban visszaállítani, hiszen az elmúlt 110 évben az épület társasházként is funkcionált. A ház egyik felében időszaki kiállításokat lehet látni. Ajánlom megnézésre a kisfilmet az egyik teremben, amely a Gràcia negyed fejlődését is bemutatja.
Titkos tipp: A Gràcia negyedben a ház megtekintése után is érdemes még időzni. Egykor diákok és művészek színesítették a város ezen részét, manapság pedig egyre több lett az elegáns és sikkes épület, de a kis tereken a mediterrán hangulat továbbra is ott üldögél. Séta közben Gaudí kortársainak terméseit is megcsodálhatjuk, úgymint a Casa Fuster, Casa Francesc Cama i Escurra, Casa Elisa Bremon d’Espina, Casa Rubinat i Planas, Casa Ramos i Carders épületeket.
Tibidabo-hegy
A Tibidabo-hegyre fogaskerekűvel érkezni azért gyermekként és felnőttként is különleges élmény, mert ahogy kipattanunk a nyikorgó járműből, Spanyolország legöregebb vidámparkjábantaláljuk magunkat.
A körhinták mögött pedig egy bazilika és a tetején álló Jézus-szobor néz le a városra. Különös társaság ez egy olyan helyen, ahonnan nemcsak a város, de egész Katalónia is belátható. (Igen, s ez az a hely, ahol Javier Bardem forgatta a Vicky Cristina Barcelona című filmet. Igaz, akkoriban jócskán párás volt a környék.)
Don Bosco, a szegény gyermekeket megsegítő pap tiszteletére emelték a bazilikát. Éppen ezért érthető is a vidámpark és Jézus szobra, ahogy ott fent, a Tibidabo-hegyen áll és a kikötőváros felé néz. Olyan érzés, mintha magához hívná a szegény sorsú gyermekeket a városból, hogy segítsen rajtuk és vidámsággal ajándékozza meg őket.
Hasznos tipp: A Tibidabo-hegyre úgy juthatunk fel, ha elmegyünk az Avinguda del Tibidabo térre, s ha már befejezték a híres kék nosztalgiavillamos felújítását, akkor azzal, ha még nem, akkor az azt helyettesítő 196-os busszal elmegyünk a Plaça del Doctor Andreuig, ahonnan fogaskerekűvel (Funicular de Tibidabo), a bátrabbak pedig gyalog juthatnak fel a Tibidabo-hegyre. (A Catalunya térről közlekedik még egy Tibibus is a fogaskerekűig.) A buszra jó a többi közlekedési eszközre váltott jegytömb, a fogaskerekűre a helyszínen kell jegyet venni.
Design Múzeum
A katalán történelembe való bekukkantásra mi a barcelonai Design Múzeumot (Museu del Disseny) választottuk, mert ott a hétköznapi tárgyakon keresztül kaphattunk egy kis történelmi kiképzést a városról. Nagy örömmel vettük azt is, hogy a Design Múzeumban nemcsak a hétköznapi tárgyak, hanem a katalán, spanyol divat fejlődésének is tanúi lehettünk.
Már a modern épület kinézete és a szomszédjában található Torre Agbar is megérte a látogatást.
Titkos tipp: A folyosón érdemes időnként kitekinteni, mert a Sagrada Família köszönget be.
Castell de Montjuïc
A Castell de Montjuïc az a hely, amelyet a katalánok legszívesebben elfelejtenének. Mi viszont nem felejtettük el azóta sem, mert onnan nemcsak a Sagrada Família látványa, hanem a tenger utánozhatatlan kéksége, a kikötő rondaságában rejlő szépsége és a Mallorca felől fújó tengeri szél is megérintett bennünket.
Az erődnek olyan a hangulata, mint egy skarlát betűt viselő nőnek. Szép, mert onnan 360 fokos látkép nyílik a városra, a kikötőre és a környékre, ugyanakkor alig meri valaki megközelíteni, leginkább a katalánok közül, szégyene miatt. 1940-ben ugyanis itt végezték ki Franco katonái az akkori katalán elnököt, Lluis Companyst.
Hasznos tipp az erődhöz: A Sagrada Família metrómegállótól az L2 metróval a Paral-lel megállóig, onnan pedig fogaskerekűvel a Parc de Montjuïchoz (végállomás), majd libegővel lehet az erődbe feljutni. A 10 darabos vonaljegy erre a fogaskerekűre is jó, de a libegőért külön kell fizetni. Sportos utazók gyalog is felmászhatnak.
Titkos tipp: Az erődtől elsétálhatunk a füvészkertbe, a Miró Múzeumba, a Katalóniai Művészet Múzeumába is.
Caelum kávézó
A Gótikus negyedben sétálva bukkantunk rá a Caelum kávézóra, amelynek elhelyezkedése kapott meg elsőként bennünket. Ha a La Rambla felől közelítünk, a Carrer de la Palla utcát keressük és három utca háromszögbeli találkozásánál van egy nagy ablak, ahol süteményeket látunk majd. No, az a Caelum kávézó!
A cukrászok itt a kolostorok titkos receptjeit használják és azt is hagyják, hogy a világ hatást gyakoroljon a katalán süteményekre.
Titkos tipp: Kóstoljuk meg a Hieronymita apácák receptje alapján készült kókuszgolyókat.
Vermut az utcán
Nincs konkrét hely, azaz, hogy egész Barcelona alkalmas egy jó vermutozásra, mert a vermut ott van mindenhol, nemcsak a bárokban és az éttermekben, hanem azokban a cukrászdákban és kávézókban is, ahol egyébként nem az alkohol a fő „téma”. S hogy miért éppen ez az olasz gyökerekkel és francia behatásokkal rendelkező ital Barcelona nagy kedvence? Nem tudom megmondani! Azt viszont tudom, hogy Hippokratésznak igaza lehetett, mert valóban van frissítő hatása. Éppen ezért, ahogy a régi öregek mondták, lehet inni égzengésre is. Barcelonában olajbogyóval és naranccsal szolgálják fel, s a cukrászatokban való megjelenése is a frissítő hatásával lehet összefüggésben. Számomra akkor esett a legjobban, amikor a terekre kipakolt bárokban kértem egy pohárral, leültem egy padra és csak úgy élveztem Barcelona pezsgését, amíg fotósom dolgozott.
Escolania, a montserrati apátság fiúkórusa
Nem könnyű elhagyni Barcelonát, de a montserrati bencés apátság miatt érdemes. Rövid vonatozás és fogaskerekűvel történő kapaszkodás után megpillanthattuk az izmos óriásokat (hihetetlen formációban gyűrődő sziklák), amelyek az ezeréves kolostort és ötszáz éves bazilikát tartják. A béke és szépség vizuális kifejeződése, amelyhez hírvivőként a hétszáz éves fiúkórus, az Escolania társul.
A békét sokan keresték itt, s a környék remetelakjaiban ezt meg is tehették, aki azonban kényelmesebb nyugalomra vágyik, vagy a turistáknak szervezett rövid koncert helyett hosszabban is hallgatná a világhírű fiúkórust, annak a kolostor saját hotelje nyújt lehetőséget. Évente sokan járják be gyalogosan Montserrat hegyét (nem kis kihívás, elnézve a sziklákat).
Montserrat bencéseinek magas szintű képzőművészeti gyűjteménye is van, Pissarro, Picasso, Chagall, Monet, Degas, Le Corbusier, hogy csak néhányat említsek a kiállított alkotások alkotói közül.
Titkos tipp: A múzeumi shopban lehetőség van likőrkóstolóra. Ottjártunk idején dió, mogyoró, katalán krém és Gran likőrt kóstolhattunk, valamennyi a kolostor környékéről származó alapanyagokból készült. Ott is megfogalmazódott bennem a kérdés: vajon miért a szerzetesek készítik a legfinomabb likőröket a világon?
Hasznos tipp: Barcelonából Montserratba érdemes a Barcelona-Plaça Espanya térről minden óra 36. percében induló vonattal (R5 vonal) Monistrol de Montserratig (a végállomásig) menni, majd onnan a fogaskerekűre váltani. A vonatra, a fogaskerekűre és a múzeumba együtt is megvehetjük online a jegyet a kolostor weboldalán.
Arc de Triomf
Láttál már sokszor diadalívet? Rómában? Párizsban? No, a barcelonai nem olyan lesz, hanem más. A mór stílusban épített, kicsit szokatlan diadalív a bejárata az 1888-as világkiállítás alkalmából kialakított parknak, a Parc de la Ciutadellának. Ez a hely is erősítette bennünk, hogy Barcelonát nemcsak Gaudí, hanem a természet sokszínűsége is a különleges városok közé emeli. A parkok, a sugárutak facsoportjai, a tereken álló pálmák, a környező dombok növényzete zölddé teszik a várost, a homokos partvidék barnája és a tenger kékje pedig tovább fokozza a „város él” hangulatot.
Titkos tipp: Keresd a denevéreket a Diadalíven! A denevérek katalán címerállatok, és a Diadalív homlokzatát díszítő kődenevéreknek különleges története van. A denevér volt I. Jaume király címerállata (1213–1276, Aragóniai Jakab). I. Jakab alatt Barcelona gazdaságilag felvirágzott, és felszabadította Valenciát, Menorcát és Mallorcát a móroktól. Amikor csapatai 1229. december 31-én elfoglalták Medina Mayurka városát (később Ciudad de Mallorca, majd 1717-től ismét Palma de Mallorca), a denevér volt a szerencsehozója. A denevér ma is Valencia címerállata, és például az FC Barcelona első címerében is szerepelt.
A denevér a katalán szecessziós stílus, a modernizmus épületein is megtalálható.
Erotika Múzeum
Az Erotika Múzeum Barcelonában inkább az erotika művészeti alkotásokon történő ábrázolásában mutatott újat. A szexuális játékszerek történelmi fejlődésében jóval kisebb gyűjteménnyel rendelkezik, mint a hasonló párizsi vagy a prágai múzeumok. Kétségtelenül a legmeglepőbb az, hogy itt található XIII. Alfonz spanyol király pornófilmgyűjteménye is, amely a 20. század első felében készült filmtekercseket jelent (egy erőteljesen katolikus országban ez igencsak meglepő gyűjtemény).
Gaudí alkotásai közül a Casa Batlló az, amelyet csak az utolsó meglátogatható célpontként említenek az útikönyvek, de számunkra az egyik legkedvesebb emlék. Talán azért, mert nem sajnáltunk korán kelni, fotósjegyet váltani és így mindenkit megelőzve bemenni a Casa Batllóba. Mire megtelt az épület turistákkal, mi már kintről szemléltük.
Az épületet Gaudí arra használta, hogy bebizonyítsa, egy lebontásra váró házból is lehet csodát alkotni.
Ha hozzám hasonlóan te is, kedves olvasó, szögletes épületek között szögletes épületben nőttél fel, akkor számíts arra, ha belépsz a Casa Batllóba, úgy érzed majd, mintha az épület rögtön magához ölelne, megsimogatna. Olyan, mint a csigaház, amely hagyja, hogy lakója teste rásimuljon. Egyik-másik teremben legszívesebben én is hozzásimultam volna a falakhoz. Alig tudtam ellenállni a kis gomba alakú kandallónak, legszívesebben ott időztem volna órákig.
Miért is láthatjuk ilyen intimnek ezt a helyet? Mert éppen ez volt Gaudí célja. A ház ifjú, szerelmes lakója itt üldögélhetett szerelmével, miközben a szobában gardedámjuk is ott volt, őket viszont kicsit átölelte a gomba, intimitást biztosítva.
Ebben az épületben az az érzésünk támadt, Gaudí művészetében az a művészet, hogy megtalálja a harmóniát a helyi legendák, a természet, a korábbi korok stílusa és az ember igénye között. Nem tudom, hogyan élhetett itt a Batlló család, de úgy képzeltem, kiegyensúlyozottan.
Az organikus formák nap mint nap megsimogatták őket, Szent György védelmezte az álmukat, a mórok csempéi megőrizték a hűvös levegőt, amely Gaudí szellőztetőin át áramlott be, a csontok távol tartották a rosszakarókat, míg a Monet Vízililiomjaira emlékeztető külső homlokzat a koponyacsontoknak tűnő erkélyek ellenére nyugalmat árasztott.
Hasznos tipp: A Casa Batllóba mindenképpen vegyétek meg a jegyet előre, online. Részben, mert olcsóbb, s részben, mert akkor nem kell sorba állni. Nincs magyar nyelvű audioguide, de akkor is kérjetek, mert valójában videoguide, olyan, mint egy okostelefon, és az adott helyiségben megmutatja a helyiséget berendezve is.
Tapeo del Born – tapas újragondolva
A Tapeo del Born étterem azon éttermek sorába tartozik, ahol a hagyományost, a helyit ötvözik a modern konyhával. Mindenképpen kipróbálandó a tapasként felszolgált oldalas, a sajttál és a katalán krém felhabosított verziója. Az étterem a Gótikus negyedben egy kis szűk utcában található.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Ezért érdemes a kádba tenni a bőröndöt a szállodában
Magyarok tűntek el a szlovén Alpokban - az ítéletidő miatt...
Világhírű gasztronómiai központ nyit üzletet Budapesten
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Egy rejtett európai paradicsom, amit érdemes felfedezni:...
