Két ormánsági templom
Kórós
Dél-Dunántúlon, az Ormánság apró településein csodálatos festett virágmintás templombelsők jöttek létre az 1700 éves végétől a 19. század közepéig. Ezek a települések viszonylag közel fekszenek egymáshoz, így egy hétvégi templomtúra során akár mindet végiglátogathatjuk. Nagyon nem lehet – és nem is érdemes – sietni, hiszen a legtöbbször azzal indul a túra, hogy meg kell találni a kulcs őrzőjét, és amíg nézelődünk vagy fotózunk, ők szívesen mesélnek is szeretett templomukról.
Az ormánsági festett templomok a baranyai asztalosműhelyek legszebb munkái – a készítők névjegye általában fellelhető a festett deszkákon. Közülük is kiemelkedő Gyarmati Jánosvajszlói asztalos műhelye, valamint utódainak munkássága. Az ő nevéhez köthető a kémesi, a kórósi és a kovácshidai templom díszítése.
Kóros kazettás mennyezetének érdekessége, hogy két egyforma kazetta nem található benne. Öröm látni, milyen szépen rendben tartják a templom környékét, egy szépen gondozott kis parkban áll. Szemben található az önkormányzat épülete, ide kell bekopogni a kulcsért.
Drávaiványi
Drávaiványi a térség legismertebb, legszebb temploma. Mennyezetét 167 darab festett kazetta alkotja, melyek találkozási pontjait vörösre festett, faragott fagombocskákkal díszítették. A mennyezet középpontjában, a napkorongot stilizáló, úgynevezett “király kazetta” hordozza a készíttetők adatait. Az Ormánság református templomaiban csak itt található meg egy teljesen egyedi ábrázolás, egy sellő: a kardot tartó, halfarkú, koronás női alak, mellette csőrében olajágat tartó galambbal és hallal. Az előbbi a gyülekezetet az özönvízre, a bűnök büntetésére emlékezteti, míg az utóbbi már az özönvíz utáni békés állapotra utal.
Két kirándulás
Óbányai völgy, Ferde vízesés
A Kelet-Mecsek nagyon népszerű, romantikus túraútvonala vezet az Óbányai völgyben. A körülbelül 5 km-es túra az Óbánya és Kisújbánya közti völgyben halad. A túra legszebb részei a Csepegő-szikla és a Ferde vízesés, de plusz pont, hogy a két végpont, Óbánya és Kisújbánya is nagyon hangulatos. Könnyű terep, kisgyerekkel, kutyával, idős szülőkkel is bevállalható.
Ha ez túl könnyű valakinek, akkor végigjárhatja a teljes “Üvegesek útja” útvonalat, ez a vidék ugyanis a 17. század végétől a 19. század elejéig az üveghutákról volt nevezetes. A túra a hosszúhetényi Üvegkiállítástól indul, majd a Réka-völgyön, Óbányán, Kisújbányán és Pusztabányán áthaladva, 23 km megtétele után ér vissza a kiindulási helyre. Az úton 16 tájékoztató tábla mutatja be az üveg történetét, alapanyagait, az üvegkészítés eszközeit, a lakosság életmódját, a Kelet-Mecsek XVIII. századi hutáit.
A Mecsek óriás szobrai
A Mecsekben három óriási szobrot helyeztek el, melyek egy 11 települést érintő kincskereső játék részei. Elsősorban a gyerekeknek épültek, de persze imádják a szelfiző felnőttek is. A három szobor lelőhelyei:
1. A képen szereplő Kőmorzsoló óriás azon a murvás úton van, amely Hosszúhetényből Püspökszentlászló felé vezet.
2. Egy stílusában nagyon hasonló alkotás áll Bikalon, és az egyezőség nem véletlen: A Fanyűvőnek is ugyanaz az alkotója, Baráth Gábor. Az akácfából készült szobrokat igyekezett minél környezetbarátabb módon elkészíteni, így nincs bebetonozva.
3. A harmadik óriás, a Vasgyúró, Mecseknádasdon áll, és ez utóbbi Dechant Antal munkája.
Két izgalmas múzeum
Vármúzeum, Siklós
A legdélibb magyar városban magasodó vár meglepően épen vészelte át a történelem viharait. Valószínűleg a tatárjárás után épült, első írásos emléke 1294-ből maradt fenn. Számos főnemesi család tulajdonában volt, majd közel másfél évszázadon át a törökök erődnek használták. A 18. században a Batthyány család alakította át barokk stílusúra. A sok történelmi fordulatot, tulajdonost és átépítést megélt vár ma múzeumként funkcionál.
A siklósi vár arról is híres, hogy itt forgatták Magyarország első filmsorozatát, a Tenkes kapitányát, erre emlékezve egy panoptikum is található az épületben.
Pipamúzeum, Ibafa
“Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa” – kinek ne lenne ismerős ez a nyelvtörő a gyerekkorából?
1864 és 1905 között Hangai (Schreier) Nándor volt Ibafa plébánosa, aki a hagyomány szerint nagyon szeretett pipázni. A pap füstölgő szenvedélye megihlette barátját, Roboz István újságírót, ő fabrikálta a nyelvtörő mondatot. 1931-ben megszületett ennek zenés feldolgozása is, és a népszerűség oda vezetett, hogy a környék papjai elkezdtek pipákat gyűjteni. Ezekből született meg a kis zsákfalu múzeuma, ahol sokféle hazai és távoli pipa és szivar található.
Két különleges templom
Beremend
Az ország egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb temploma található Beremenden. A délszláv háború menekültjei anno ma a templomnak helyet adó dombról láthatták, hogyan válnak az háború áldozatává határon túli templomaik, falvaik. A menekülteket befogadó település úgy döntött, a béke szimbólumaként egy ökumenikus kápolnát emel, melyet különböző nemzetiségek és különböző vallási felekezetekhez tartozók 1993 és 1998 közt húztak fel.
Máriagyűd
Máriagyűd felé közeledve már messziről látszik az emelkedőn álló hatalmas templom két égnek ágaskodó tornya. Hazánk egyik legfontosabb zarándokhelye, legrégibb Mária-kegyhelye ez, melyet különösen búcsú idején rengetegen látogatnak. Az Esztergomból induló, az országot középen észak-déli irányban átszelő Magyar Zarándokút végpontja ez a templom, amely kapcsolódik három nagy történelmi zarándokúthoz is. A kegytemplomot Vatikán 1805-ben zarándokhelynek, 2008-ban bazilikának ismert el.
Két kevésbé ismert pécsi nevezetesség
Idris Baba türbéje
Az egyetemi negyedben egy igazi kuriózum bújik meg, melyet alig ismernek a turisták, pedig érdemes lenne. Ez Idris Baba türbéje, egy nyolcszögletű sírhely, amely 1591-ben, a török hódoltság idején épült.
A törökök kiűzése után a jezsuiták a pestiskórház kápolnájává alakították át, később lőporraktárként funkcionált. 1961-ben alakították vissza türbévé. A feltárás során megtalálták Idris Baba csontvázát, és azt visszatemették, a padozatot pedig a sírgyalázás megelőzendő lebetonozták.
Idris Baba híres gyógyító volt, a mai napig járnak ide gyógyulni kívánó muszlim zarándokok, elsősorban Boszniából.
Varázspadlás
Pécsett a Király utca egyik udvara fantasztikus kincset rejt. Egy mackó által őrzött ajtón keresztül egy alagsorba jutunk, ahol egy hatalmas terem 2664 mackónak ad otthont. Bár alagsorról van szó, a hely neve Varázspadlás, gazdája pedig Tibold Zita, aki hosszút utat tett meg a multis karriertől a mackógondozásig.
A kilenc éve megnyitott múzeumban rengeteg kuriózum van, sportoló macik, karácsonyi kiadások, pandák és mesefigurák, kicsik és nagyok, még Elvis-mackó is. Nagyon jól ki lehet szakadni a mackókkal teli pincében a hétköznapokból, jó szívvel ajánlom!