Az évszaknak megfelelően már megjelentek a fonalas cianobaktériumok a Balaton nyugati területein – közölte Somogyi Boglárka a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) közösségi oldalán.
“Az algaösszetétel már a nyarat tükrözi: a fecskemoszatok mellett a tó nyugati területein megjelentek a fonalas kékalgák kora nyári képviselői, közöttük a Dolichospermum flos-aquae” – írja a szakember, hozzátéve, hogy az elmúlt években rendszeresen nyár elejétől találkozhatunk a jelenséggel.
A tájékoztatóból az is kiderül, hogy a tó nyugati vége számít algában leggazdagabb területnek, ahol rendre magasabb fitoplankton biomassza értékek figyelhetők meg: a helyszínen mért algaösszetétel adatai alapján a kékalgák biomassza részesedése a tó középső és nyugati területein 40-50 % között, míg a tó keleti területein 10% körüli volt
Somogyi Boglárka egy látványos jelenségre is felhívja a figyelmet: szélcsendes időben – elsősorban a part mentén – lokális algavirágzás alakulhat ki a víz felszínére emelkedett, majd az áramlási holtterekben tömegesen felhalmozódott algafonalak révén. Hozzáteszi: a szél hatására a vízfelszínen összegyűlt algák gyorsan eltűnnek, ugyanakkor más területeken újra összesodródhatnak.
Fürdés után mindig le kell zuhanyozni
Egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk a BLKI és a Debreceni Egyetem (DE) a magyar tavak, főként a Balaton algavirágzásáról és az algatoxinokról tartott Őszintén a Balatonról című tudományos előadóüléséről, ahol elhangzott, hogy az algavirágzást okozhatják olyan kékalga (cianobaktérium) fajok, amelyek toxintermelésre képesek, ezáltal megbetegedéseket idézhetnek elő. Az eddigi eredmények alapján a balatoni algatörzsek nem erős toxintermelők, ugyanakkor előfordulnak olyan fajok, amelyek az arra érzékenyeknél problémákat okozhatnak.
Az előadáson a strandolóknak is üzentek: ha látható algatömeg jelenik meg a vízben, a szakemberek javaslata szerint a fürdőzést érdemes az algával kevésbé terhelt területekre korlátozni, és fürdés után mindig le kell zuhanyozni.