Az elmúlt években folyamatosan nőttek a költségei egy balatoni nyaralásnak, ez azonban nem feltétlenül rossz dolog a tó és a helyi turizmus szempontjából, mondta Princzinger Péter a Pénzcentrumnak. A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke, a VisitBalaton365 ügyvezetője megindokolta, miért érdemes kifizetni a jelenlegi árakat, ha a magyar tengernél szeretnénk pihenni.
A tavalyi szezonban mi is megírtuk, hogy nagyot emelkedtek a balatoni nyár árai: a strandbelépők ezer és tízezer forint közötti áron mozognak, és a szállás-, illetve az étkezési költségek is jelentős növekedésnek voltak kitéve az elmúlt években. Ez azonban nem feltétlenül megalapozatlan változás Princzinger Péter szerint.
“Szegény Balatonnak az egyik legnagyobb tehertétele, hogy a múlt század ’50-es, ’60-as, ’70-es éveiben a szakszervezeti üdültetési rendszer meghatározta az alap hozzáállást,
ami még most is él sokak fejében, miszerint “a dolgozó nép fiának járt az olcsó balatoni nyaralás”, az olcsó hekk, az olcsó sör.
– mondta a szakértő a Pénzcentrumnak adott interjúban. “És ez a nosztalgia elképesztően erősen él tovább, hiszen még rengetegen élnek azok közül, akik a ’70-es, ’80-as években voltak aktívak vagy fiatalok, és elvárják, hogy olyan legyen, mint akkor volt. Ők soha nem fogják tudni értelmezni a 4-5 csillagos helyek árait. Itt kultúrák ütköznek.”

Princzinger azt is elmondta, hogy a balatoni turisztikai szereplőknek nehéz dolguk van, hiszen rendkívül sokszínű közönséget kell kiszolgálnia: magyarok és külföldiek egyaránt nagy tömegben érkeznek a tóhoz, eltérő igényekkel és pénzügyi lehetőségekkel.
A turisztikai szakember megérti ugyan a magas árak miatti felháborodást, de hangsúlyozza:
Budapesten ugyanennyire elszálltak az árak, és ezt kevesebben teszik szóvá, mint a balatoni drágulást.
A Balatont nem érdemes a horvát tengerparthoz hasonlítani
A drágulás miatt gyakran felmerül a kérdés: valóban érdemes a Balatonhoz utazni, ha már ugyanabból az árból kijön egy horvátországi nyaralás is? Princzinger szerint azonban nem feltétlenül érdemes összehasonlítani a két helyszínt. Aki Horvátországba utazik, “ugyanannyi pénzért nem fog olyan színvonalú szolgáltatást kapni, mint Magyarországon”, hangsúlyozza a szakértő. Valóban, egy horvátországi kempingezés olcsóbb lehet, mint egy balatoni háromcsillagos szálloda, ugyanakkor a pénzünkért cserébe nem kapjuk meg ugyanazt a minőséget és törődést.
Szerintem az almát a körtével vetik össze, és nem olcsóbb az Adria.
A szakember azzal az érveléssel sem ért egyet, hogy egy ideális nyaralás mindenképp a tengerpartra vezet. Az Adria ugyanis “száraz, forró, köves a part, nincs ez szál fű a strandon, nincs egy árnyékot adó fa. Ott, hogyha megsérül a gyerek lába, mert belelép a tengeri sünbe, a szülő nem talál egészségügyi segítséget sehol. A Balatonon minden strandon van elsősegélyszolgálat.”
Hatvanöt szabadstrand van a Balaton körül
– szögezi le Princzinger. “Úgy alakult ki, hogy a déli part jellemzően tele van szabadstranddal, az északin talán csak kettő van, ennek az az oka, hogy olyan közel van a vasút és a főút a parthoz, hogy oda elkerítetlen szabadstrandot nem volt célszerű kialakítani.”

Komoly áremelkedés jön a Balatonnál 2025 nyarán
Mivel a KSH legfrissebb inflációs adatai nem túl biztatóak, adódik a kérdés, hogy mekkora áremelkedéssel lehet majd számolni idén a Balatonnál.
A vállalkozók rettenetesen érzékenyek erre, folyton figyelik az árakat, és nézik, tudnak-e, vagy mennyit tudnak emelni –
fogalmazott Princzinger, aki ugyan pontos számokat nem mondott, de azt előrevetítette, hogy még inkább zsebbenyúlós lehet a balatoni nyár.
“A magyar vállalkozók, amikor költségeket kell megtakarítani, akkor nem a munkaerő állományt csökkentik, ahhoz nyúlnak utoljára. Ami érthető, hiszen a jó munkaerő a legnagyobb kincs – fogalmazott. Szerinte a tulajdonosoknak gondolkodniuk kell azon, hogy a profitjukból mennyit áldoznak be, mennyit hajlandóak belőle elengedni.