Tippek 2025. április 05.

Csodás kastély, hatalmas park, húsvéti vásár és cuki állatok várnak: Schloss Hof programajánló - karnyújtásnyira a magyar határtól

Tippek 2025. április 05.

A Schloss Hof nem csak egy szép kastély Ausztria hozzánk közel eső részén. Ez egy olyan birtok, ahol akár az egész család vidáman eltölthet egy egész napot. Hatalmas park, cuki állatok, piknikezőhelyek, játszóterek… ráadásul egy új tárlat is nyílt a kastély termeiben.

vendégszerző

Travellina

Kisgyörgy Éva, a travellina.hu bloggere. 160 országban járt, szeret vezetni, kevésbé ismert tájakat felfedezni és jókat enni.

Cikkei

A kiállítás apropóját az adja, hogy Savoyai Jenő herceg 300 éve, azaz 1725-ben vásárolta meg a Schloss Hofnak később helyet adó birtokot. A területen ekkor már állt egy reneszánsz kastély, amit a herceg átépíttetett, ő ugyanis egy barokk vadászkastélyt álmodott meg. Az eredeti négyszögletű épületet két oldalszárnnyal egészítették ki, és ekkor jött létre a látványos park is. Amit ma látunk, az már a Mária Terézia-korabeli épület, amihez már istállók is épültek, valamint akkor az egész komplexum klasszicista stílust kapott.

De ki is ez a Savoyai Jenő, akinek ezt a pompás kastély köszönhetjük? A kiállítás az ő személyét igyekszik bemutatni, ezért kapta a „Jenő a herceg álarca mögött” címet is.

Azt mindannyian tanultuk, hogy Savoyai Jenő a Habsburgok legjelesebb hadvezére volt, aki mérhetetlen érdemeket szerzett a törökök kiűzésében.

A tárlat a herceg kevésbé ismert oldalát igyekszik bemutatni, mégpedig azt, milyen volt magánemberként.

Anyja a Franciaországot egykor irányító Mazarin bíboros unokahúga, apja Savoya-Carignan hercege volt. Bár Savoyai Jenő így olasz származásúnak számított, Párizsban született és az anyanyelve is a francia lett. Anyja a még kiskorú XIV. Lajos király első szeretője lett, de hamarosan leváltotta húga ebben a szerepben. Savoyai Jenő testvérei is meglehetősen botrányos életet éltek: legidősebb fiútestvére egy udvarhölgyet vett el, lánytestvére pedig Genfbe szökött egy hitehagyott lelkésszel. Anyja mérgezési botrányba keveredett, így Savoyai Jenőt jobbára nagymamája nevelte fel.

Amikor a gyenge fizikumú, 150 centiméter magas fiú a Napkirálynál katonának jelentkezett, ő a katonai pályafutás lehetőségét megtagadta tőle. Ebben a fizikai adottságok mellett bizonyára szerepet játszott a meglehetősen kusza családi háttere is. A „kis apátnak” csúfolt fiatalember húszévesen elhagyta szülőföldjét, és bosszúból a franciák legnagyobb ellenfelének, a Habsburg-házi I. Lipót német-római császárnak, magyar királynak ajánlotta fel szolgálatait.

Bécsbe megérkezve a fiatal herceg rendkívül gyorsan emelkedett a ranglétrán és egymás után érte el lenyűgöző katonai sikereit. 27 évesen már a Generális pozíciót, 29 évesen pedig aranygyapjas rendet kap, a kontinens egyik legnagyobb elismerését a katolikus hit védelméért. Hamarosan tábornagy, majd a haditanács elnöke lesz és ebben a pozíciójában 33 évig vezeti a császári sereget.

Csak ez utóbbi szerepében évente 22 ezer guldent keresett, míg viszonyításképpen a Schloss Hof intézőjének 75 gulden, egy szakácsnak pedig 8 gulden volt az éves bére. A katonai kinevezéseken túl számos más pozíciója volt, például Németalföldi helytartóként évente 200 ezer gulden jövedelmet kapott. A fix jövedelem mellé még jött némi hadizsákmány és császári jutalmak is, így nem csoda, hogy a Schloss Hof megépítése során az anyagok és mesterek kiválasztásában a pénz soha nem jelentett korlátot.

A „mégis honnan volt ennyi pénze” kérdés mellett a leginkább az érdekli az utókort, hogy Savoyai vajon tényleg homoszexuális volt-e. Bár erről szóltak a pletykák és egy korabeli levélben Liselotte von der Pfalz „Vénusz nélküli Marsnak” nevezte, valójában biztosra nem tudunk semmit – így ezt az állítást a kiállítás sem tudja se cáfolni, se igazolni.

Bár privát életét tekintve meglehetősen zárkózott volt, a herceg baráti köréhez számos híresség tartozott, jellemzően művelt, nyitott, mély gondolkodású személyek. Ilyen volt például a francia költő, Rousseau, akire egy idő után rábízta a könyvtára összeállítását vagy Gottfried Wilhelm Leibniz, aki kéziratait gyakran először neki küldte véleményezésre.

Miután azt már kiderítettük a lelkes és élvezetes idegenvezetés során, mennyit keresett a herceg, azt is megtudtuk, hogy jövedelmét mire költötte el. Elsősorban nagyszabású építkezésekre, hiszen abban a korban a kastélyokkal és azok berendezéseivel a vagyoni helyzetet reprezentálták.

Bécsben a mai napig a legnagyobb nevezetességek közé tartoznak az ő palotái: a nyári rezidenciája (a Belvedere), valamint a Himmelpfortgassen álló téli palota (Winterpalais).

Az UNESCO kulturális világörökség alatt álló Belvedere két éve ünnepelte a 300. születésnapját és érdekessége, hogy ez volt a világ egyik első nyilvános múzeuma.

A paloták megtervezéséhez és felépítéséhez Savoyai kora legkiválóbb építészeit és mestereit kérte fel. Volt köztük számos osztrák kiválóság, például Peter Strudel, de feltétlen érdemes megemlíteni a nápolyi festőt, Francesco Solimenát. Ő akkor annyira népszerű és felkapott művész volt, hogy szinte lehetetlen volt megfizetni, de természetesen Savoyai Jenőnek sikerült, így neki köszönhetjük a Schloss Hof kápolnájának főoltárképét. Ebben a korban, az 1700-as évek elején terjedt el, hogy nemcsak felkérésre festettek művészek képeket, hanem elindult a műkereskedelem is. Savoyai Jenő előszeretettel gyűjtött értékes könyveket, festményeket és műkincseket, méghozzá a világ minden tájáról. Számára a műgyűjtés nemcsak presztízskérdés volt, de határozott érdeklődést is mutatott a festmények iránt. A kiállításon szerepel egy olyan rajz, amin egy amszterdami kereskedőnél ő személyesen mustrál közelről egy képet, hogy féltérdre ereszkedve alaposan szemügyre vesse. Átvitt értelemben azt is mondhatjuk, a hadvezér térdet hajtott a művészet előtt.

Az öt nyelven (franciául, olaszul, latinul, spanyolul és németül) beszélő herceg a könyveket is nagy becsben tartotta, könyvtárába számos rendkívül ritka kötetet szerzett be. Ezek közül a legértékesebb Luther 1545-ben megjelentetett kétkötetes Bibliája, amely egy évvel halála előtt jelent meg, azaz az utolsó kiadás Luther életében. Ez a Biblia is látható három hónapon át a tárlaton és egészen elképesztő, hogy a közel 500 éves könyv milyen remek állapotban van.

A könyvtár részét képezte az a fantasztikus 50 kötetes atlasz is, amely kora legkiválóbb térképgyűjteménye volt.

A képek és a térképek megrajzolásán 600 holland művész dolgozott. A könyvekért Savoyai Jenő egy kisebb vagyont, hatezer guldent fizetett (emlékezünk ugye, hogy a haditanács elnökeként egy évben 22 ezer guldent keresett).

A Schloss Hof termeiben itt ér véget az időszakos tárlat, de az folytatódik az innen alig három kilométerre fekvő Schloss Niederweidenben. Míg eddig a herceg karrierjével, kapcsolataival és gyűjteményeivel ismerkedhettünk meg, a testvérkastélyban a katonai érdemeivel, magyarországi birtokaival és vadászat iránti szenvedélyével.

Hol található Savoyai-kastély Magyarországon?

A mai Magyarországon is található egy Savoyai-kastély, méghozzá Ráckevén. Ez egy ideig hotelként üzemelt, de jelenleg sajnos nincs funkciója és nem is látogatható.

Megtudtunk viszont egy érdekes adalékot Ráckevéről, illetve az összes többi Savoyai-birtokról.

Amikor egy-egy törökök felett aratott győzelem után az adott terület a herceghez került, akkor a tevékenysége nem merült ki abban, hogy pompás kastélyt épített oda vagy csak a hadizsákmány gazdasági hasznát leste volna. Először mindig igyekezett fellendíteni az új birtok gazdaságát, még akkor is, ha ez az első években ez neki ráfizetéses volt. Gazdasági épületeket, lakásokat építtetett, többek között Csepelen vagy például a mohácsi csata közelében levő településeken.

A tárlat utolsó termeiben még egy meglepetés várt ránk, kiderült ugyanis Savoyairól, hogy az egzotikus növények és állatok gyűjtője is volt. Parkjában a különféle pálmafélék mellett például ananászfája és aloa verája is volt. Az egzotikus növényeknek korszerű üvegházakat is építtetett, melyek fűtésrendszere a mai napig üzemképes.

A Belvederi kastély kertjében alakíttatott ki egy menazsériát, melyben mintegy 100 egzotikus állat kapott helyet.

Ezek között nagy számban szerepeltek madarak (papagájok, struccok, flamingók és kakaduk), mivel azokért különösen rajongott. Akárcsak a festmények terén, itt se csak a gyűjtőszenvedély vezérelte, hanem komoly érdeklődést mutatott az állatok iránt és igen körültekintő volt a szállításukat illetően, nehogy bajuk essen. Birtokán kora talán legmodernebb magánállatkerjét alakította ki, ahol gondosan odafigyelt az állatok ellátására.

Az időszakos tárlaton kívül a kastély állandó kiállítása is várja a látogatókat. Ehhez adalékként álljon itt, mi is lett Savoyai Jenő herceg 1736-ban bekövetkezett halála után a kastély sorsa. Mivel nem volt utódja, minden vagyonát unokahúga, Anna Viktoria Savoyai-Soissons-i hercegnő örökölte. A hölgy két év múlva a házasságkötésekor a Hof és Niederweiden kastélyokat elajándékozta férjének, a nála 18 évvel fiatalabb József Frigyes Szász-Hildburghauseni hercegnek. 14 évnyi házasság után elváltak, majd a férj 1755-ben eladta a birtokot a császári családnak – ezután a kastély egészen a monarchia felbomlásáig a Habsburgok tulajdonában maradt. A monarchia megszűnése után katonai intézmények használták az épületet, majd a szovjet megszállás alatt a Vörös Hadsereg költözött be. Ezután öt évtizeden keresztül üresen állt az egyre elhanyagoltabb épület, mígnem 2002-ben megkezdődött a felújítása és a múzeum kialakítása.

Az állandó tárlat II. József császári lakosztályát, valamint Mária Terézia özvegyi lakosztályát mutatja be. Fontos tudnivaló, hogy minden teremben csak eredeti bútorokat láthatunk, melyek a bécsi bútorraktárban vészelték át a zűrzavaros évtizedeket. A kandallók még a barokk korból, azaz Savoyai Jenő idejéből maradtak fenn.

A hét teraszból álló parkot Anton Zinner eredeti tervei alapján rekonstruálták és a látogatókat ritka régi osztrák háziállatfajták, például különböző fajtájú juhok, négyszarvú kecskék, alpesi tyúkok, és fehér szamarak is várják. Utóbbiakból csak pár száz él a világon, úgyhogy már csak miattuk is érdemes a kastélyt felkeresni. A kicsiknek lehetőségük van megsimogatni a kecskéket, nyuszikat, lovakat, de van itt játszótér, mászófal, futóbiciklis pálya és hinta is.