"Itt vagyok én, nem kell ide szakember" - Nem aggódja túl az árvizet az Ebihal büfé tulajdonosa
Napok óta több ezren dolgoznak Magyarországon, hogy minimalizálják az évtized árvízének is nevezett áradás okozta károkat. Drámai fotók és videók érkeznek a térséget sújtó árvízről, a képeken a pusztítást és az árral szembeni védekezést láthatjuk, nem csak hazánkban, hanem egész Közép-Európában.
Az ATV vasárnapi Heti Napló című műsorában szintén foglalkoztak az árvízzel, Török Réka riporter kapta a feladatot, hogy Budakalászon készítsen interjút egy büfétulajdonossal, és megtudja, hogyan készülnek az itt élők Duna szintjének várhatóan több méteres emelkedésére – írja a Player.hu
Darók János, az Ebihal büfé tulajdonosa azonban – annak ellenére, hogy saját és édesanyja házát is ki kell ürítenie a víz miatt -, cseppet sem aggódik.
Sőt, bevallotta, hogy kicsit még talán tetszik is neki a helyzet. „Teljesen jó minden, lehoztuk a bútorokat 2013-ban is, aztán meg visszavittük… Mi már megszoktuk ezt, én itt vagyok 23 éve” – válaszolta a riporter érdeklődésére.
János és családja két hétre a hajóra költözik
„De hát ez nem probléma. Van a hajón is minden: wc, konyha. Majd mikor lemegy az árvíz, le kell nagynyomásúval nyomni a lakást, kitakarítani az iszapot, utána várunk, hogy megszáradjon, aztán meg pakolunk vissza” – mesélte végtelen nyugalommal a férfi.
Hozzátette, jönnek majd a katasztrófavédelem munkatársai és a tűzoltók is, de “nincs mit segítsenek, a helyiek jobban tudják, mi a teendő”.
Itt a videós riport, az ominózus rész az 5. percnél kezdődik:
A budakalászi Ebihal kocsma legendás hely. A büfé a Lupa-sziget mellett, egy pallón megközelíthető állóhajón üzemel. A kocsma mindig nyitva van, télen-nyáron, éjjel-nappal. A tulajdonos, Darók János dzsúdózik, révészkedik, koncerteket, filmklubot szervez. A komp is a kocsmából indul, János üzemelteti, menetrendszerűen, óránként jár.
Nem ez az első emlékezetes interjúja
Jánossal 2018-ban az nlc.hu is készített interjút. A lapnak elárulta, imádja ezt az életet, a tűz és a víz a mindene.
“Szeretem ezt a miliőt. Meg a halakat, a kacsákat, az erdőben az őzikét, ott szemben meg a vaddisznókat. Átmegyünk az unokámmal, ha megjön Angliából, sátorozunk, vagy csak egy polifoamon alszunk a szabad ég alatt. Nagyon szeretek itt lenni. Azért csináltam ilyen nagy asztalokat, hogy egymás mellé üljenek az emberek, és beszélgessenek” – mondta.
A hat évvel ezelőtt interjúban életútján, családján, Bonifác kutyáján és az Ebihal történetén túl az árvizekről is mesélt. Mint elmondta,annak idején volt, hogy ő segítette ki a vízirendőröket, és szedte össze a környékbeli hajléktalanokat: “…amikor árvízkor nem tudják a csöveseket összeszedni, akkor én szedem össze őket. Itt laknak az erdőben, de egyszer akkorát jött a víz, hogy felszorultak a fára. Aztán se a rendőr nem tudott bemenni, se a tűzoltó, én meg bementem a ladikommal, leszedtem őket a fáról. Vittem pokrócot meg kekszet nekik, meg hát májfúrót is, persze. Mindjárt vidámabbak voltak” – mesélte János a korábbi riportban.