Sokan akkor hallhattak először az Aeroexpress légitársaságról, amikor decemberben bejelentették, hogy teszt jelleggel elindul első rendszeres járatuk Budapest és Kolozsvár között.
A két hónapig tartó próbaidőszak a napokban ér véget, így annak próbáltunk utánajárni, milyen tapasztalatokat sikerült leszűrni és mire számíthatnak az utasok a jövőben.
Így indult az Aeroexpress
Az Aeroexpress Regional-t 1991-ben a teljes egészében magyar tulajdonú BASe Airlines Zrt. alapította‚ amely három, 30 fős Embraer 120-as repülőgépével annak idején már részt vett a Malév regionális járatainak üzemeltetésében is.
Az Aeroexpress csoportot Somogyi-Tóth Dániel hozta létre, aki karmesterként és orgonaművészként is ismert, de ő a ferihegyi Aeropark Repülőmúzeum vezetője is. Most ő válaszolt kérdéseinkre.
Az alapítók úgy gondolták, hogy a magyar repülésből tíz éve hiányzik a regionális kínálat, így a Aeroexpress elindításakor is ezt a szegmenst célozták meg.
A céljuk az volt, hogy olyan kisebb városokat kössenek össze a régión – elsősorban a Kárpát-medencén belül – a 30 fős Embraer 120-as repülőgépeikkel, ahol a vasúti és a közúti összeköttetés még várhatóan évtizedekig kritikusan lassú marad. A légiközlekedéssel viszont radikálisan csökkenteni tudják a kijelölt úti célokra történő eljutás idejét.
Arra a kérdése, hogy a fapados légitársaságok mellett mennyi esélye van egy kis magyar légitársaság fennmaradására, Somogyi-Tóth Dániel elárulta, hogy az úgynevezett point-to-point sztenderdek alapján működő légitársaságok, azaz a nagyobb távolságokat összekötő vállalatok teljesen más piacon dolgoznak, tehát tőlük független a működésük. Ennek ellenére el tudja képzelni, hogy a légiközlekedésbe való bekapcsolódásuk miatt olyan szinergiák jöhetnek létre a jövőben, amelyek a magyar polgári repülést tovább erősítik.
Felszállás válság és háború idején
Az Aeroexpress a koronavírus után, de egy háború és energiaválság alatt kezdte meg működését. A körülmények ellenére az alapítók úgy döntöttek, hogy a tervezett 2023-as márciusi indulás helyett sokkal korábban, már 2022 decemberében felszállnak az első járatok.
A légitársaság vezetői úgy látták, hogy olyan erősen nő a koronavírus utáni fellendülésben az utasszám, hogy a téli időszakot hiba lett volna kihagyni. Ráadásul szerintük az előrehozott indulás a brandépítés szempontjából is jó döntés volt, még akkor is, ha télen kevesebbet utaznak az emberek.
Mint kiderült, amikor először asztalhoz ültek, hogy megtervezzék az Aeroexpress indulását, elsősorban Kárpátaljában és Erdélyben gondolkodtak. Kárpátaljára viszont a háború miatt egyelőre nem szállíthatnak utasokat, pedig az, hogy a nehezen megközelíthető, a földön nem megfelelő közlekedési vagy autós összeköttetéseken javítani lehessen, nagyon motiváló szempont volt az Aeroexpress számára.
Ezen elvek mentén még évekkel ezelőtt kezdtek el dolgozni az anyacégükkel, a BASe Airlines Zrt-vel együttműködésben, melynek hatalmas tapasztalata van a légiközlekedésben Európa-szerte. A közös munka kezdetén először a koronavírus-járvány okozott nehézséget a személyszállítás megkezdésében.
Ekkor, ahogy mindannyiunk életében, az Aeroexpress alapvető tevékenységeinkben is leállás jött.
Igaz, ez idő alatt sem tétlenkedtek, hanem a leállást kihasználva több kapacitást fordítottak a vállalkozás-fejlesztésre. Végül 2022. decemberében, sok idő eltelte után eljutottak az első repülésig. Somogyi-Tóth Dániel pozitívan áll az előttük álló időkhöz és abban reménykedik, hogy a társasági nagyobb fejlesztései még csak ezután fognak következni.
Itt találkozhatunk az Aeroexpress járataival
Bár csak teszt jelleggel indították el a Budapest-Kolozsvár járatot, ami az előzetes tervek szerint február 15-ig közlekedett volna, végül az utasok körében annyira népszerű lett ez a viszonylat, hogy mostanra április közepéig bővítette ki menetrendjét az Aeroexpress .
Ráadásul a folyamatos utasszám-növekedés miatt már azon dolgoznak, hogy az ezt követő időszakban is megmaradjon a Budapest-Kolozsvár járat.
Az év elején a légitársasági egy szavazást írt ki arról, hogy a leendő utasok honnan hová szeretnének utazni. Újdonság volt, hogy a szavazás szerint a cég nem csak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, hanem négy másik magyar városból is szívesen indítana járatokat, ha arra igény mutatkozik. A listában szerepelt a Debrecen Nemzetközi Repülőtér, a Sármellék Hévíz-Balaton Airport, a Pécs-Pogány Airport, és a Győr-Pér Airport.
Az eredményre rákérdezve Somogyi-Tóth Dániel elmondta, hogy érdekes volt látni, hogy milyen sokan szeretnének a magyar regionális repülőterekről, elsősorban Debrecenből, de Sármellékről, Győrből vagy Pécsről is indulni. Azt viszont nem tudtuk meg, hogy a kérdőívet pontosan mennyien töltötték ki.
Arról, hogy végül milyen viszonylatokban fognak közlekedni a későbbiekben az Aeroexpress járatai, arról az alapító úgy vélte, most még korai lenne konkrét választ adni.
A magyar légitársaság jövője
Január végén látott napvilágot az a hír, miszerint március 28-tól hetente két alkalommal közlekednek majd az Air Connect járatai Budapestre a Henri Coandă légikikötőből, valamint a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtérről. A román regionális startup-légitársaság kisméretű ATR 72-600-as repülőgépre mindössze 68 turista tud jegyet váltani.
Ez azonban az Aeroexpress járataira nem jelent semmilyen veszélyt. Mint megtudtuk, a két légitársaság kapcsolatban van egymással és a partnerségre törekednek. Úgy gondolják, hogy az Air Connect heti két járatával jól kiegészítik majd az Aeroexpress heti négy járatát. Ráadásul a magyar légitársasággal szerdánként egy nap alatt meg lehet járni oda-vissza Budapestet és Kolozsvárt, így szintet fog lépni a közlekedés gyorsasága.
A légitársasági távlati célja, hogy a vonattal, busszal, de még autóval is nehezen megközelíthető, a Kárpát-medence számos fontos pontján, valamint a térségünk több jelentős városában is jelen legyenek járataikkal.
Példaként kiemelték, hogy jelenleg csak a kamionok között araszolva, vagy alacsony minőségű vasúti infrastruktúra által és rendkívül lassan lehet eljutni az erdélyi városokba. A repüléssel viszont sokkal kényelmesebben és töredék idő alatt el lehet jutni ezekre a helyekre.
Azt is szeretnék elérni, hogy olyan formában tudjanak működni, ahol az üzleti dolgozók végig tudják dolgozni az utazási időt, azaz lehetőséget biztosítanak már a repülőtéri váróban, valamint a repülőgépen is a munkavégzésre, ezzel minimalizálva a haszontalanul eltöltött idő mennyiségét. Mindezt persze úgy, hogy közben maga a repülés az adott célállomásig kevesebb, mint egy óra lesz.
Somogyi-Tóth Dániel szerint ez a misszió, amin jelenleg az Aeroexpress munkálkodik, mindenképpen hosszú távú folytatásra hivatott, és azon dolgoznak, hogy ez így is legyen.