Az elmúlt években több ismeretterjesztő írás is megjelent a rabszolgából lett felfedező Sass Flóráról. Ki volt hát ez a rejtélyes asszony, aki angol férjével, Sir Samuel White Bakerrel (1821–1893) a Nílus forrásvidékét keresve felfedezte a mai Uganda és Kongói Demokratikus Köztársaság határán fekvő Albert-tavat?
Ha alaposan utánanézünk a Sass Flórával foglalkozó forrásoknak, kiderül, hogy még abban sem lehetünk biztosak, hogy ez volt a neve, ugyanis egyesek úgy vélik, hogy nem is Sass, hanem Szász volt a vezetékneve. De honnan ez a bizonytalanság?
Sass/Szász (az elterjedt verziót használjuk innentől kezdve) Flóra a saját állítása szerint 1841. augusztus 6-án született, egyes hírek szerint Erdélyben, így még kislányként érték az 1848-as forradalom, szabadságharc, valamint etnikai polgárháború meglehetősen véres erdélyi eseményei.
A beszámolók szerint családja a megvadult román lázadók vérszomjának esett áldozatul az 1849. január eleji nagyenyedi mészárlás során és a kislány csak azért maradhatott életben, mert a román dajkája azt hazudta a fegyvereseknek, hogy Flóra az ő lánya. (Akit egyébként érdekelnek az 1848-49-es koránt sem szívderítő erdélyi események, annak a Hermann Róbert szakértésével elkészült Elpusztítani mindent című dokumentumfilmet tudjuk ajánlani, a regényesebb forma kedvelőinek pedig ott van Jókai Mór Bárdy-családcímű novellája, melyben a ténylegesen létezett Brády-család végzetét romanticizálja meg a nagy mesélő).
Törökországban
A sikeres megmenekülést követően Sass valamikor előbb Havasalföldre, majd az Oszmán Birodalom területére távozik. Ez akkoriban nem volt nagyon kirívó eset, hiszen a szabadságharc bukása után több ezer magyar távozik az országból és ezek elsöprő többsége a törököknél keres először menedéket. Nem véletlen, hogy Sass közel egy évtized múlva épp Vidinben bukkan fel újra, hiszen ez a mai Bulgária területén álló város volt a szabadságharc menekültjei számára kijelölt egyik gyűjtőtábor központja is.
Többen úgy tartják, hogy Sasst egy örmény rokona, a Bem seregében szolgáló Fin(n)ián őrnagy vette pártfogásába, ám ennek ellentmond, hogy a Bona Gábor hadtörténész által aprólékos és kitartó munkával összeszedett adattárban nem találni ilyen nevű honvédtisztet, ahogyan Flóra későbbi sorsa is cáfolni látszik ezt a verziót.
Az 1850-es évek második felére időközben gyönyörű ifjú hölggyé serdült Sass Flórát ugyanis a szerencséjére épp arra járó angol utazónak, Sir Samuel White Bakernek kellett kimentenie egy árverésről, ahol az ő személyére lehetett licitálni és nagyon úgy nézett ki, hogy a legtöbbet ígérő vidini pasa rabnőjeként kell hátralévő életét letöltenie.
Persze Sir Samuelt sem a puszta altruizmus vezette, amikor ráígért a pasára, hiszen neki is szemet szúrt Flóra szépsége, így nem csoda, hogy a mentőakciót követően gyorsan össze is házasodtak.
Ellentmondó verziók
Így szól legalábbis az egyik története Sass Flóra korai életének, ám nem az egyetlen. Például Sir Samuel a visszaemlékezéseiben meglehetősen szűkszavúan intézi el a házasságkötésének történetét, mindössze annyit árul el, hogy egy vállalkozása folyamán (Sir Samuel 1859-ben elvállalta egy a Dunát a Fekete-tengerrel Dobrudzsán át összekötő vasútvonal megépítését) Magyarországon (!!!) találkozott Finnian von Sass lányával, akit elvett feleségül. Ezt a verziót látszik erősíteni az 1893 és 1897 között kiadott Pallas nagy lexikona is, amelyik az Afrika-utazókról szóló összefoglalójában említi Samuel Bakert és a budapesti születésű feleségét.
A Sass-rejtély kibogozására végül egy amerikai tudós, Pat Shipman is vállalkozott, aki egy 2004-es könyvében (To the Heart of the Nile: Lady Florence Baker and the Exploration of Central Africa) a fellelhető forrásokat összegezve arra jut, hogy Sass Flóra valójában Szász Barbara Mária néven látta meg a napvilágot és a nagyenyedi megmenekülését követően csatlakozott a magyar sereghez, ahol az édesapja, Szász Mátyás is szolgált. Szász Mátyás hadnagy neve szerepel azon honvédtisztek között is, akik egy német nyelvű levélben, 1849. szeptember 11-én Vidinben újfent biztosítják hűségükről Kossuth Lajost.
Shipman elbeszélése szerint a menekülttáborból előbb Szász Mátyás távozott anélkül, hogy később hírt adott volna magáról, majd nem sokra rá a Flórát korábban megmentő román dajkának is nyoma veszett, így a kislány egyedül maradt, akit pár nap éhezés és bóklászás után egy Finjanjian nevű örmény család fogadott be azzal a céllal, hogy felnevelik, majd utána jó pénzért eladják egy hárembe.
Ők adták neki a Flóra nevet is. Sir Samuel pedig ezt az adásvételt akadályozta meg 1859-ben, Vidinben. Majd titokban házasságot kötöttek és útnak indultak Afrikába, de az ott átélt kalandjaik már a következő rész tartalmát képezik.
Miért volt szükség a titkolózásra?
Felmerülhet az olvasóban, hogy mi értelme lehetett eltitkolni egy ennyire vadregényes életet? Miért hallgatott erről a történetről maga Sir Samuel is? Ráadásul Sass Flóra mindent elkövetett annak érdekében, hogy a múltja homályban maradjon. A kérdésekre a választ a Baker család viszonyai és a viktoriánus Anglia szigorú erkölcsisége adja meg.
Flóra történetét azért kellett elhallgatni, hogy a brit úri társaság ne tarthassa prostituáltnak, amiről egyébként a korszakban szárnyra keltek kósza pletykák, hiszen a sztorit teljes egészében nem lehetett eltitkolni és hát törökföldön egy hárembe szánt fiatal lány képzésébe sokan sokféle dolgot bele láttak.
Nem segített a helyzeten, hogy Sir Samuel öccse Valentine (aki később Egyiptomban a frissen megalakult rendőrség feje lesz Baker pasa néven) az 1870-es években komoly botrányba keveredett, ugyanis egy vasúti útja során illetlenül molesztálta az egyik útitársát, aminek következtében egy év börtönbüntetésre ítélték.
Vélhetőleg Flóra kétes előéletének, valamint a Sir Samuellel kötött titkos házasságának a története vihette rá Viktória királynőt arra a döntésre, hogy miközben az Afrikából megtért ifjú párt lelkesen ünnepelte a közvélemény és a tudományos élet, ő mégsem volt hajlandó Bakeréket fogadni.
Sass Flóráról szóló írásunkat folytatjuk.
Kiről olvasnál még?
Ha tetszett Stein Aurél portréja, írd meg nekünk, ki az a felfedező, kalandor, utazásairól híres történelmi személyiség, akiről szívesen olvasnál még? Várjuk üzeneted az Utazás tippek Facebook-oldalunkon, vagy az utazas@startlap.hu e-mail címre.