– Nem támogatjuk a piaci ellenállást, a jogellenes, alulról szerveződő magánakciókat a járványügyi korlátozásokkal szemben. Az ilyen hangulatkeltések azt eredményezik, hogy az engedetlen polgárok ellen hatósági és törvényi erővel lépnek fel. Ez nem tenne jót a kátyúban rekedt vendéglátásunk hírének, de a kétségbeesett vállalkozások sem kerülnének könnyű helyzetbe, ha szembemennének a jogrenddel – reagált a Magyar Nemzetnek Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Hozzátette: nem javasolja az önkényes nyitást, hiszen ez büntetendő magatartás, a hatóságok hamar lecsapnának rájuk és még a vendégek sem mennének be. Ellenben ajánlja: az üzemeltetők mérjék fel, egyáltalán érdemes-e erőltetni a jövőbeni működést vagy a szakmai szervezeteken keresztül kezdeményezzenek tárgyalásokat a kormánnyal.
Gyarapodó kiadások
Noha az ágazati bértámogatási program jelentős segítséget jelent a munkahelyek megőrzéséhez, a folytatólagos fizetéskiegészítésre az újranyitás után is szükség lesz még, mivel kell némi idő, hogy újratöltődjenek az éttermek. Kovács szerint a bérkompenzáció az eddiginél is többeknek jelentene kapaszkodót, ha teljes adó- és járulékmentességgel járna. Azt is hozzáfűzte: érdemesnek tartják fontolóra venni, hogy a válságban súlyos veszteséget elszenvedő, de korábban nyereséges cégek a tavalyi adózott eredmény ötven százaléka erejéig úgynevezett nyereségkompenzációt kapjanak erre az előre nem tervezhető évre.
– Ahogy a kiszállított ételek áfájának csökkentése, ez újabb hatalmas gesztus lenne a bezárt időszak vendég híján is ketyegő költségeinek ellentételezésére. Ilyen például a bérleti díj, amelyekből sok helyütt egy fillért sem engedtek a mai napig, mondván, hogy az ingatlanban nem történt állagromlás. Vagyis a bérbeadók nem vállaltak közös teherviselést a bevétel nélkül maradt bérlőkkel, ami tisztességtelen üzleti magatartás, és főként Budapesten, a belvárosban jellemző, ahol havonta milliós bérleti díjakat is felszámolnak – folytatta a szakember.
Másik részről azzal is számolni kell, hogy a munkát váltók közül sokan a kiskereskedelembe vándoroltak át, vagy a személy- és áruszállítás, az ingatlanpiac területeire, de van, aki biztonsági őrnek állt vagy programozást, informatikát tanul, többen pedig irodai feladatkörökben, adminisztrációs területeken helyezkedtek el. A kormánynak szigorúan kell figyelnie a szomszédos országok újranyitását is, hiszen fennáll a veszélye, hogy elhalásszák a szakképzett munkavállalóinkat, akik közül több ezren hagyták el eddig is a pályát.