Galápagos. A világon szerintem mindenki hallott róla. Amikor Ecuadorba, abba az országba készülődtünk, amihez a szigetcsoport is tartozik, itt volt a vissza nem térő alkalom volt, hogy meglátogassuk őket! De már a tervezés korai szakaszában kiderült: nem fogjuk. A Galápagos-szigetek nagyon drága desztináció lett volna számunkra. De jobban elmerülve Ecuador csodáiban rájöttünk: az ország olyan, mint egy kincses doboz, amit ha kinyitunk, természeti csoda természeti csodát követ majd. Az egyik ékkő pedig a déli partok mentén található halászfalu, Puerto Lopez. De nem a település kivételes szépsége miatt…
Lopez partjai
A buszmegállóból tuk-tukkal száguldottunk be a városka központjába, miközben a Csendes-óceán szürkén fodrozódott a távolban. Kétségtelen, hogy a partszakasz napsütésesebb időszakokat is lát, különösen áprilistól májusig, amikor sok turista veszi nyakába az olcsó tengerparti pihenés reményében.
A tuk-tuk végül egy sáros, földdel döngölt utcában tett le minket, ahol halszag és a kontinensen jól megszokott jámbor kóbor kutyák fogadtak minket. A szállás elfoglalása után misszióra indultunk… látogatásunknak Puerto Lopezben ugyanis egy oka volt: hosszúszárnyú bálnákat akartunk látni!
A bálnák a párzási időszakban, késő júniustól egészen október elejéig tartózkodnak Ecuador partjainál, ahol kicsinyeiket – a születésükkor is majd’ egy tonnát nyomó borjakat – a világra hozzák.
Eredeti élőhelyeik, a hideg antarktiszi vizek ugyanis nem alkalmasak a csemeték megerősödésére, így azok szüleikkel a barátságosabb klímájú csendes-óceáni partokon a töltik az első időszakot. A meleg Humboldt-áramlatnak köszönhetően ezek a vizek planktonban is gazdagok, így októberben a bálnák felhizlalva térnek vissza az Antarktiszhoz.
Az ország partjai mentén ebben az időszakban 400, de akár 2600 bálna is úszkálhat.
A bálnalesre pedig Puerto Lopez települése az egyik legkedveltebb kiindulópont, ahol ezt a programot az Isla de La Plata, vagyis Ezüst-sziget meglátogatásával is összeköthetjük. A helyet “A szegények Galápagosának” is nevezik, ugyanis a híres szigetcsoporthoz hasonlóan rengeteg állatfajt, például kéklábú szulákat, teknősöket és fregattmadarakat is láthatunk, mindezt jóval olcsóbban. És, hogy miért nevezik Ezüst-szigetnek? Mert a napsütésben ezüstösen csillog: de nem a rengeteg nemesfém, hanem a madár ürülék miatt.
Isla de la Plata túrák és a hosszúszárnyú bálnák
Missziónk, a túra lefoglalása egészen egyszerűnek bizonyult: a partra leérve cégek tucatjai kínáltak hajóutakat a szigetre, a szezonban bálnalessel egybekötve. Minden iroda ára hasonló: látogatásunkkor, 2018. szeptemberben egy túra 40 dollárba (körülbelül 12 000 forintba) került egy főre. A cégek előszeretettel számolnak fel plusz pénzt az angol nyelvű idegenvezetésért, amit előzetes kommentek és saját tapasztalataink alapján nem igazán értettünk.
Túravezetőnk zömmel így is spanyolul mondta el az infókat, egy-két angol mondattal kiegészítve. Így, ha mélységeiben kíváncsiak vagyunk a bálnák titkos életére és az Isla de La Platára, előtte érdemes utána olvasnunk…
A látogatás maga egy 7-8 órás program, mely során biztosítják az étkezéseket (ez szendvicseket, vizet és a legendásan jó ecuadori gyümölcsöket takarja), a szigetre oda-vissza való összesen három órás hajóutat, egy 20 perces vezetett túrát és könnyűbúvárkodást a jéghideg, ám annál színesebb Csendes-óceánban. Ha szerencsénk van, akkor pedig a (nagyon rázós!) hajóút során láthatunk bálnákat is. “Felfedezésükben” segít, hogy ezek az állatok híresen atletikusak és előszeretettel ugrálnak ki a vízből, az utazási irodák pedig elég profinak bizonyultak abban, hogy aktuális lelőhelyeiket felfedezzék és számon tartsák az óceánban.
Így történt meg a csoda – én legalábbis azóta csodaként tartom számon az élményt – amikor a távolban, majd a hajó közvetlen szomszédságában megpillanthattunk egy ugrándozó bébi bálnát és méltóságteljesen pöfékelő anyukáját. Erre mondom, hogy az előző nap megérte Riobambában a lekésett busz, a buszmegállóban éjszakázás majd a 8+ órás utazás…
Gyakorlati tudnivalók a látogatáshoz
Ha a hosszúszárnyú bálnák párzási szezonján kívül érkezünk, személyes véleményem, hogy a sziget csak akkor éri meg a látogatást, ha sok időnk van Ecuadorban. Az itt élő állatok különlegesek és az óceán is gyönyörű hely a búvárkodásra, de a kis halászfaluba való eljutás nagyon körülményes.
Ha Quitóból repülünk, a legközelebbi reptér Mantában van, ahonnan még egy 3 órás buszút vár ránk (a repjegyek a Skyscanner honlapján a cikk írásakor 40 000 forint környékén mozogtak). Sok cég futtat buszokat a fővárosból is – pozitívum, hogy nagyon olcsón, 12 dollárért (körülbelül 3500 forint) megvásárolhatjuk a jegyeket – viszont érdemes azzal számolnunk, hogy 12 órán keresztül buszozunk majd.
A másik fő látnivaló a szigeten és a bálnákon kívül a Puerto Lopeztől 15 percre található Los Frailes strand, amit fehér homokos partjának és az azúrkék óceánnak köszönhetően az egyik legszebb partszakasznak tartanak a környéken.
Ahogy az Isla de la Plata, úgy a strand is a Machalilla Nemzeti Park része és területére ingyenes a belépés. Így ha olcsó, ám gyönyörű tengerparti kikapcsolódásra vágyunk, ideális célpont lehet. Az ecuadori partokon az időjárás egyébként egészen kiegyensúlyozott, 23-26 fok környékén mozog. A legideálisabb időszak a strandolásra a március májustól tartó időszak, a napsütéses órák száma miatt, míg októberben – ahogy mi is tapasztaltuk – inkább borúsabb időjárásra számíthatunk. És arra készüljünk, hogy a Csendes-óceán ezen szakasza sajnos nem tartozik a legmelegebb vizek közé.
A párzási szezonban azonban, bálnákat látni természetes élőhelyükön, mindössze 12 000 forintért szerintem minden pénzt és körülményes utat megér. Az Isla de la Plata pedig kispénzű, természetrajongó turistáknak tökéletes választás lehet, nagyszerű alternatívát kínálva a Galápagos-szigetekkel szemben. Emellett, ha a autentikus és turisták tömegeitől mentes tengerparti élményre vágyunk, Puerto Lopez ezt is meg tudja adni nekünk.
A csodák felfedezéséhez csak a bevett útvonalról kell egy kicsit letérnünk.