A leggyakoribb betegségek külföldön - egészségügyi tanácsok utazóknak
Dr. Valiskó Gyöngyi sikeres gyógyszerész, beutazta a világot – ráadásul 34 afrikai országban járt úgy, hogy semmilyen komolyabb egészségügyi problémája nem akadt. Egy titka van: a kellő odafigyelés. Az Utazás Kiállításon, a Járatlan Utakon Fesztivál standjánál elmondta, mire kell kiemelt figyelmet fordítani utazás előtt, közben és után, és felhívta a figyelmet a ránk leselkedő veszélyekre is.
Utazás előtti teendők
Minden utazásban vannak rizikófaktorok, egyik ilyen az egészségügyi kockázat. Ez függ attól, hogy hova utazol, milyen ott a járványügyi helyzet, milyen utazási típust választasz (legyen szó biciklis, hátizsákos kirándulásról, luxusútról stb.). Naprakész információval kell rendelkeznünk a célország helyzetéről, és azokról a helyekről is, ahol átszállunk. Erősen javasolt utánanézni annak, hogy milyen eseményre, betegségre lehet ott számítani, hány fertőzött van és milyen intézkedések vannak érvényben. Nem utolsó sorban érdemes nyomon követni a légitársaságok, utazási irodák, szállodák korlátozásait, és nem árt, ha a biztosításoknak, konzuli szolgálatnak is utánajárunk. Mindezek fényében lehet mérlegelni, hogy érdemes-e belevágni a kalandba. Azzal is számolni kell, hogy egy lázas, beteg utas miatt órákon át állhat a gép a kifutópályán, vagy karantént rendelhetnek el – ezekre mentálisan is fel kell készülni.
Ha mégis úgy döntünk, hogy belevágunk, akkor célszerű beadatni a védőoltásokat, vagy előtte például malária elleni gyógyszert szedni, egyszóval igyekezzünk, hogy bebiztosítsuk magunkat. Konzultáljunk orvosunkkal, és szánjunk egy kis helyet a bőröndünkben az útipatikának. Tanácsolt összekészíteni fertőtlenítőszert, hányás-hasmenés elleni szert, kötszert, a legfontosabb (folyamatosan vagy gyakran szedett) gyógyszereket. Írjuk fel az orvosságok hatóanyagait, hogy ha esetleg az országba nem vihetjük be, legalább valami hasonlót tudjunk venni. Nyilván a legjobb forgatókönyv, ha magunkkal tudjuk vinni, hiszen egyes országokban hamis gyógyszereket vagy a körülmények miatt csökkent hatóanyagú készítményeket sózhatnak ránk. Alkoholos kézfertőtlenítő sem maradhat el, illetve a legalább 40 % DEET-es szúnyogriasztónak is nagy hasznát vehetjük (ha olyan országba megyünk persze).
Leggyakoribb betegségek
Napjainkban a koronavírus miatt van a legnagyobb pánik, melynek leggyakoribb tünetei a láz, a fáradtság és a száraz köhögés. A legtöbb ember (kb. 80%) meggyógyul anélkül, hogy bármilyen speciális kezelésre lenne szükség. A COVID-19-cel megfertőződött 6 ember közül körülbelül 1 lesz súlyos beteg, és tapasztal légzési nehezítettséget – írja Dr. Valiskó Gyöngyi a blogbejegyzésében. A betegség jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő kontaktussal terjed. Fiatalokra kevésbé veszélyes, a 60 felettieknél nagyobb a kockázat, illetve azoknál, akik valamilyen társbetegséggel (például szív- és érrendszeri megbetegedéssel, diabétesszel stb.) rendelkeznek. Amit tehetünk: rendszeres kézmosás, alkoholos fertőtlenítő használata, nem nyúlkálunk a szemünkhöz, orrunkhoz, szánkhoz és nem érintkezünk szemmel láthatóan beteg személlyel. Akár itthon, akár külföldön leszünk rosszul (láz, köhögés és légzési nehézségek), kerüljük a testi kapcsolatot, inkább telefonon jelezzünk az orvosnak, mentőknek, egészségügyi szolgáltatóknak. Ha az állomáson rájövünk, hogy valami nincs rendben, inkább ne folytassuk az utat!
Éves szinten még mindig félmillió ember hal meg maláriában, 93%-a a fertőzötteknek az afrikai régióban van, 5-7 % pedig Ázsiában, Dél-Amerikában. Ez a betegség szúnyogcsípéssel terjed, általában hajnalban, naplementekor. 10-15 nap a lappangási ideje, legfőbb tünetei a láz, fejfájás, hidegrázás. Gyorsteszttel kimutatható, ám ha nem kezdik időben kezelni, halálos kimenetelű. Megelőzhető legalább 40% DEET-es szúnyogriasztó szerekkel, és malária elleni gyógyszer is van, amit ajánlott már utazás előtt szedni.
Érintett országok (a közelmúltban): Nigeria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Uganda, Elefántcsontpart, Mozambik, Niger, Burkina Faso, Ghána, Tanzánia, Mali, Kamerun, India
Afrikában, Dél- és Közép-Amerikában elterjedt a sárgaláz, ami egy akut vérzéses vírusos megbetegedés. Fertőzött szúnyogok terjesztik, de fertőzött emberről egy másik emberre is átjut a szúnyog közvetítésével. 3-6 lappangási ideje van, jellemzően lázzal, izomfájdalommal, étvágytalansággal, hányással jár, ám a tünetek eltűnhetnek. Ez után következik a második stádium: sárgaság alakul ki és vérzés, ezen betegek fele meghal körülbelül 7-10 napon belül. Nincs rá gyógyszer, csak tüneti kezelés, viszont oltással megelőzhető, ám ez csak 30 nap elteltével hatásos.
Érintett országok (a közelmúltban): Uganda, Mali, Nigéria, Venezuela, Brazília, Kongó
Egyre emelkedik az előfordulása a Dengue–láznak, mely szintén szúnyog által terjesztett, influenzaszerű betegség, ami egyes esetekben halálos szövődményekkel járhat. Nappal aktív nőstény szúnyogok csípésével, a fertőzött ember a szúnyog közvetítésével tovább fertőzi társait. 4-10 nap után influenzaszerű tünetek jelentkeznek, magas láz, kíméletlen fejfájás, szem mögötti fájdalom, izom-ízületi fájdalom, hányás, kiütés. 2-7 napig tart, de súlyos eseteknél a láz csökkenhet, azonban hasi fájdalom, állandó hányás, vérző íny, véres hányás megtörténhet. Vérteszttel kimutatható, bár van megelőző oltás (erről Valiskó bővebben is írt), problémás lehet. A megoldás a szúnyogriasztó használata 3-4 óránként, a ruhát, egyéb holmikat is érdemes befújni és javasolt szúnyogháló alatt aludni.
37.9 millió HIV pozitív személyt tartanak számon, és évről évre 1.7 millióval többen lesznek. Afrikában 25.7 millió fertőzött él, és évente 1.1 millióval gyarapodik a számuk, ebből több százezer eset halállal végződik. Fontos kiemelni, hogy nem csak szexuális úton terjed, közös tű használatával, piercing vagy más nem steril orvosi beavatkozással, fertőzött vérkészítménnyel is bejuthat a szervezetünkbe. Tünete a fertőzés stádiumától függ: az elején általában nincs, de az immunrendszer romlásával megnagyobbodhatnak a nyirokcsomók, fogyás, láz kísérheti. Nem gyógyítható, de kezelni lehet.
A Hepatitis A enyhe vagy középsúlyos megbetegedés, de halálos is lehet. Leggyakrabban fertőzött vízzel, étellel terjed, vagy ha közvetlen kontaktba kerülünk fertőzött személlyel. 14-28 nap a lappangási ideje, tünetei: láz, étvágytalanság, hasmenés, sötét vizelet, sárgaság. Megelőzhető védőoltással, akárcsak a Hepatitis B, amit vérrel vagy más test váladékkal kaphatunk meg, a májat támadja meg. Lappangása 75 napig tart, akut esetben általában tünetmentes, ritkán sárgaság, sötét vizelet kíséri, krónikus esetben azonban májzsugorodáshoz és májdaganathoz vezet. Hasonló a helyzet a Hepatitis C-vel is, de sajnos erre nincs vakcina, csak odafigyeléssel lehet elkerülni (például nem használunk közös tűt, nem tetováltatunk kétes helyen stb.).
Kongóban jelenleg is Ebola-járvány van, ez egy vérzéses láz, ami 25-90%-ban halálos kimenetelű. Vadállatokról emberre, majd személyek közt cseppfertőzés útján terjed, 2-21 nap a lappangás. Tünetei például a láz, fáradtság, izomfájdalom, fejfájás, torokfájás, ezután hányás, hasmenés, máj- és veseelégtelenség, belső és külső vérzés. Védőoltás még nincs rá, de kerüljük a vadállatok nyers húsának fogyasztását, csak kesztyűvel érjünk hozzájuk.
Érdekesség: A vírus terjedését segíthetik a szokások, például az afrikai halotti szertartás, ahol a holttestet megcsókolják, ez már egy lépés a járvány terjedése felé.
Főleg Afrikában jelent gondot a Bilharzia nevű kór, amit egy parazitaféreg okoz. Az édesvízi csigák által terjesztett lárvák átjutnak a bőrön, ezekből kialakul a féreg, ami a vérerekben lakik, petét rak. Véres széklet, hasi fájdalom, hasmenés jelzi a bajt, igaz, gyógyítható, de jobb nem fürödni édesvizű tavakban, lassú vizű folyókban Afrikában.
2019-ben súlyos kolerajárvány volt Jemenben. Nagyjából félmillió esetet regisztrálnak évente, amiből pár ezren meghalnak. A kolera akut hasmenéses betegség, kezeletlenül néhány óra alatt halálos lehet. Baktériummal fertőzött étel vagy víz okozhatja, vizeletszerű lesz tőle a széklet, de van védőoltás, illetve rehidrálással, súlyos esetben antibiotikummal kezelhető.
2017-ben 14.3 millió tífuszos eset volt, ebből 136.000 beteg meghalt. Magas láz, gyengeség, fejfájás, ködös állapot, bőrkiütések elsősorban a has bőrén, súlyos esetben a vékonybél vérzése történhet, baktériummal szennyezett vízzel, étellel kerülhet a szervezetünkbe. Antibiotikummal kezelhető, és védőoltás is van ellene, de legalább 3 évente ismételni kell.
Ha már kint vagyunk…
Számtalan betegséggel találhatjuk szembe magunkat, a leggyakoribb a hasmenés, ám ha a körülményekhez képest kellő figyelmet fordítunk a higiéniára és törődünk magunkkal, akkor minimálisan csökkenhet a kockázat. Figyeljünk arra, hogy mit, hol, milyen körülmények közt eszünk. Például: bármennyire csábító egy gombóc fagyi, olyan helyen, ahol gond van az áramellátással, nem biztos, hogy jó ötlet enni egyet – hiszen ki tudja, hányszor olvadt fel, hogy működött a hűtő, és még sorolhatnánk. Kerüljük a nyers húsokat, légy lepte ételeket. Az sem mindegy, mit iszunk és mennyit: kellően hidratáljuk magunkat – alapból is, de a hőségben főként, a víz pedig legyen baktérium- és vírusmentes. Rendszeresen fertőtlenítsük a kezeinket, étkezések előtt különösen. Valiskó egy szuper “rehidráló koktélt” is javasolt, amihez nem kell más, csak néhány teáskanál cukor, só és víz. Tényleg jó előre felkészülni, hogy tudjuk, milyen lehetőségeink vannak az orvosi ellátásra, ha kint érne minket baj.
Ha már megjártuk
Már szóba került, hogy egyes betegségeknek hosszabb lappangási ideje is lehet, talán csak akkor jön ki rajtunk, mikor már rég itthon vagyunk. Keressünk fel orvost, és mondjuk el neki, merre jártunk – így az ő munkáját is segítjük. Mivel sok nyavalyának hasonlók a tünetei, ezért az orvos is könnyebben beazonosíthatja a problémát, ha tudja, hogy merre utaztunk. Így leszűkíthető a betegségek végtelen sora.
Fontos, ha egzotikus tájakon jártunk, akkor utazás után fél évig ne adjunk vért! Azt csak HIV-re és Hepatitisre vizsgálják, trópusi betegségekre nem. Ne okozzunk gondot annak, aki véletlenül megkapja a mi vérünket!
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
