Az állattenyésztéssel foglalkozó népek, ha az időjárás kegyes volt, április 24-én terelték ki az állatokat először a legelőkre a téli szálláshelyeikről. Sokan nem tudják, hogy
a legelés nem csak az állatokat, de a növényzetet is szolgálja: ez az egyik legjobb módja a füves puszták, ártéri területek természetvédelmi kezelésének
– olvasható közleményében a Bükki Nemzeti Park, ahol az idei év első legeltetése megtörtént. A kihajtási ünnep fényképeit galériánkban nézegetheted.
A kihajtás folyamata több hétig tart, a legeltetés időszakának meghatározását számos tényező befolyásolhatja – ilyen az időjárás, a talaj és a gyepnövényzet állapota, vagy a domborzati viszonyok. Akkor kell megkezdeni a legeltetést, amikor a talaj már kellően száraz és a fű elég magas.
A kihajtás előkészítése már hónapokkal korábban indul: a legelőket tisztítani, ápolni kell, ahogyan az állatokat is, el kell végezni például a fülszámozást és a körmölést. Tavasszal pedig hozzá kell szoktatni a friss fűhöz az állatokat, ami egy 1-2 hétig tartó, napi kétszeri, rövidebb időtartamú legelési időszakot jelent.
A magyar szürke őshonos, védett haszonállataink egyike, a modern szürkemarhatartásnak ma is legfontosabb eleme a legeltetés, amit mi sem igazol jobban, mint az a tény, hogy a szabadban tartott állatok ellenállóbbak a betegségekkel szemben is.
Szent György napjához több hiedelem és népszokás is kapcsolódik: úgy tartották például, ha a marhákat láncon, tojáson hajtják keresztül, a jószágok olyan erősek lesznek, mint a lánc, és olyan gömbölyűek, mint a tojás. Népi mondásunk mutatja annak a zöld ágnak a jelentőségét, amellyel az állatokat először a legelőre hajtották: “úy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”.
Az állat és a legelő egymásra utalt viszonya
A legelő állatfajok takarmányozásának máig legjobb és leggazdaságosabb módja a legeltetés, de csak akkor, ha az állat ugyanúgy szolgálja a legelőt, ahogy a legelő az állatot.
Természetvédelmi szempontból értékes gyepterületeink, amik olyan fajoknak biztosítanak élőhelyet, mint a kerecsensólyom, a túzok, a parlagi sas, a kék vércse, a szalakóta és az ürge, a legeltetéses gazdálkodásnak köszönhetően maradtak fent Magyarországon.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
