A borsodi templom, ahol a mennyezeten lépkedhetünk – három apró magyar falu lenyűgöző kincsei
Abaújszolnok
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújszolnok Miskolctól 35, Encstől 20 kilométerre, a szlovák határ közelébe fekszik. Első írásos említése 1256-ból származik. Abaújszolnok a Bükk-vidék és a Zempléni-hegység között hidat képező Cserehát területén, az Országos Kék Túra útvonalán található, a megfáradt utazók számára a helyi kulcsosházban van lehetőség a pihenésre.
Cikksorozatunk első részében már találkoztunk egy rendkívül szuggesztív templomnévvel, az abaújszolnoki azonban még azt is túlszárnyalja. 1895-ben épült görögkatolikus temploma ugyanis a Keresztelő Szent János fejevétele nevet viseli.
A görögkatolikusoknál az egyházi év utolsó ünnepe augusztus 29-én Keresztelő Szent János fejevételének emléknapja, vagy ahogy a régiek mondták: Nyakavágó vagy Nyakavesztő János (latinul Decollatio S. Johannis Baptistae).
Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumából tudjuk, hogy az ünnephez „nyakazásos” hiedelmek tapadtak, „a vértanú levágott fejét kifaragták és tálra helyezték, vagy tálra festették” és fejfájást gyógyítottak általa. Keresztelő János lefejezésének oka egyébiránt az volt, hogy megfedte Heródes királyt, amiért törvénytelen viszonyban élt testvére feleségével.
Abaújvár
Abaújvár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 72, Gönctől 12 kilométerre, a szlovák határ mellett fekszik. Az egykori Abaúj vármegye első központjának első írásos említése (Novum Castrum) 1046-ból származik.
A Hernád folyó bal partján elterülő község neve a filmrajongók számára bizonyára ismerősen cseng, Franco Nero 2007-ben itt és a környező településeken forgatta a Márió, a varázsló című filmjét.
Abaújvár büszkélkedhet az ország egyik legrégebbi erődítményével. A XI. században épült Földvár belső területén egy esperesi templom maradványai is előkerültek. Sajnos ma már csak avatott szemek számára egyértelmű, hogy a falu által körbefont, növényzettel benőtt dombocskák tulajdonképpen az egykori erődítmény elhalványodó maradványai. Ha a helyszínen nem is, egy 2018-ban elkészült látványos animációnak köszönhetően virtuálisan bejárhatjuk a római kori település területén épült Földvár zegét-zugát.
A település erődítményének rekonstrukcióját Buzás Gergely szakmai felügyelete alatt a Pazirik Informatikai Kft. a Várak, lovagok, királyok című kiállításra készítette el. A közel kétperces kisfilm a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében valaha a Hernád folyó bal partján álló várról nyújt izgalmas információkat, amely korábban egy római kori település helyére épült.
Ami miatt viszont feltétlenül el kell látogatni a Hernád partjára, az a település 14. században épült, kalandos sorsú és ritka értékeket rejtő református temploma. Az eredetileg katolikusok által emelt egyhajós, félkörös, gótikus szentéllyel végződő épületet már az 1500-as évektől a reformátusok vették birtokukba. Az évszázadok során támpillérekkel erősítették meg a falait, ám utóbb kiderült, hogy ezek kifejezetten rombolták a templom állagát.
1835-ben egy földrengés súlyosan károsította az épületet. Öröm az ürömben, hogy épp ennek folytán került elő annak a Perényi Mihálynak a sírja, aki a 16. században a falu ura volt. A kőtáblán ez olvasható: „Anno Domini/ Septa/ Michael Prinyi/ fuit Filius venic./ Michael Prinyi/ Multa fecit” .
A balszerencsés beavatkozások 1912-ben folytatódtak, amikor is a renoválás során a 300 évvel korábban kialakított, stilizált növényi motívumokat ábrázoló fakazettás mennyezetet lebontották és a padlózat javításánál használták fel. Így eshet meg, hogy a mai látogató sérülés veszélye nélkül lépkedhet a templom mennyezetén.
A felújítási munkálatok aztán nem várt sikert is hoztak. Freskómaradványokat tártak fel, amelyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek, és kiemelik az abaújvári templomot az egyszerű falusi társai sorából, Magyarország ugyanis nem bővelkedik középkori falfestményekben. Naivitás lenne azonban azt hinni, hogy a balszerencse elkerülte a leleteket. Mire a Műemlékek Országos Bizottságának tagjai a helyszínre érkeztek, a falu legényei komoly károkat tettek a freskókban.
A legnagyobb szenzáció a templom életében csaknem száz évvel később, 2008-ban következett be. A régészek az éppen zajló ásatások utolsó napján szinte páratlan leletre bukkantak, megtalálták a templom építtetőjének, Perényi Péternek a sírkövét.
Az 1400-as évekből származó faragott sírkövön szerepel a Perényi Péter felirat, és egy Perényi címer is. De hogy maradhatott láthatatlan az évszázadok alatt egy ekkora faragott kőtömb? A megfejtés tökéletesen illeszkedik a templom fordulatokban gazdag történetébe: a sírkövet egy átépítés során, a 19. században helyezhették el az épület közepében. Eddig azért nem fedezték fel, mert akkor megfordítva, felirattal lefelé ágyazták be a padozatba. A világ rendje helyreállt, ma már mindenki megcsodálhatja a leletet.
Abod
Abod Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 35, Szendrőtől 11, Edelénytől 14 kilométerre található. Első ismert írásos említése Vyobud (Újabod) néven 1300-ból származik.
Az Abod honlapján olvasható ismertető szerint „a falu kivette részét a világháborúkból, az iparosodásból. A faluközösséget azonban semmivel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. A „legkeményebb” kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak a lakosok”.
A 2015-ös népszámlálási adatok szerint 231 fős település két templommal is büszkélkedhet. Az újabb, 1775-ben épült, barokk stílusú görögkatolikus templomba a copf stílusú ikonosztáz miatt (is) érdemes betérni, aminek képeit Dobrovolszky Lajos festette 1844-ben.
A falu református temploma az 1200-as évek második felében épült, és mivel az évszázadok alatt nem történt jelentősebb változtatás a szerkezetében, ez az egyik legszebb példája az Árpád-kori falusi templomainknak. Harangja is említést érdemel: az 1619-ben öntött 56 kilós, mindössze 30,5 cm átmérőjű harangocska felső kerületén egy-egy alig észlelhető borda között MATTHIAS FEI APRO AR körfelirat olvasható. A szabálytalan, durván kivitelezett betűk és számok arra engednek következtetni, hogy egy népi harangöntő alkotása lehet, akit történetesen Apró Mátyásnak is nevezhettek.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
