5 magyar helyszín, ami különös legendák emlékét őrzi
Az utazásoknak, legyenek azok épp belföldiek vagy külföldiek, érdemes olykor tematikát is adni; így nem veszünk el a temérdek látnivaló okozta káoszban, és ügyesebben fel tudjuk építeni az útitervünket. Vannak, akik például kifejezetten elhagyatott helyszínekre – például kiürült vidámparkokra vagy kastélyokra – utaznak, mások a világ legromantikusabb helyeit, megint mások a legmagasabb épületeket, vagy épp várakat látogatnak meg, és így tovább.
Mi most olyan magyarországi úti célokat gyűjtöttünk össze, amelyek különféle legendák sztorijait őrzik – hátha kedvet kapsz valamelyikhez.
A tázlári homokdomb rejtélyes temploma
Bács-Kiskun megyében, Soltvadkerthez közel található Tázlár. Ez az apró, mindössze kétezer fős község egy Tázlár nevű kunról kapta a nevét, és úgy tartják, gyakran tiszteletét tette az itt élő gazdák közt Bogár Imre, a híres lovas betyár, természetesen rémisztő bandájával együtt, akikkel például a Beniczky-kastélyban is nagy riadalmat keltett.
Az izgalmasabb legenda azonban akkor kapott szárnyra, amikor a tázlári ipari park építését megelőző régészeti feltárások egy árpád-kori temetőre derítettek fényt, közel 200 sírral.
A temetőhöz, mint tudjuk, templom is tartozik, ha a régi időkről van szó; az ásatások rá is bukkantak a templom maradványaira. Csakhogy ennek a templomnak a tulajdonságai valahogy sehogy sem illettek a képbe. A keresztény templomok ugyanis az Árpád-korban mindig kelet-nyugati tájolásúak voltak, ez viszont nem. Ami pedig még furcsább, hogy dokumentumok sem említik: egyetlen korabeli térképen sincs megjelölve.
Valószínűsíthető, hogy még a tatárjárás idején rombolták le a különös templomot, amit három, feltehetően védelmi célokat szolgáló árok vesz körül. Ezekben az árkokban vasszerszámokat és további sírokat is találtak a régészek. Magukban a sírokban is parasztemberek eszközei, például ásók vagy tároló edények bújtak meg.
De a leghátborzongatóbb az a csontváz, amelyet arccal lefelé, kezét hátrakötözve találtak meg.
Nem tudni, ki lehetett, de a testhelyzete arra utal, hogy egy száműzött, megvetett ember volt, akinek még a tiszteletteljes temetést sem adták meg.
A tokaji tündérek
Azt talán minden magyar jól tudja, hogy Tokajt a mézédes szőlői és borai tették még külföldön is híressé. De ismered az ehhez tartozó legendát?
A Tokaji-hegy a régi időkben, tartja a mondás, haragos tűzhányó volt. Tokaj területét pedig játékos kedvű tündérek lakták; férfiak és nők egyaránt. Napközben rejtőzködtek, estefelé azonban elő-előbukkantak, és még az egyszerű, halandó emberek is megpillanthatták őket, ha elég szemfülesek voltak.
Labdázni is nagyon szerettek ezek a mesebeli lények. Az egyik legenda szerint a tündérek királynője egy nap arra eszmélt, hogy mélységes szerelmet érez a tündérkirály iránt (ezek szerint tehát itt is érdekházasságról volt szó…). Innentől fogva a királynő csakis a királlyal kívánt tovább labdázni, kettesben. Neki azonban a Várhegyen kellett maradnia, míg a királynak a Tokaj-hegyen. Így dobálták a labdát ide-oda, míg nem egy alkalommal a labda a Bodrog folyóba esett, és elsodródott. A tündérkirálynőt ez úgy elkeserítette, hogy tündéreivel együtt visszavonult egy pincébe, ahol azóta is rejtőzködnek. Varázslatos erejük pedig belengi a pincét, s ez teszi olyan édessé az itt őrzött bort.
Egy másik történet szerint a dühöngő, tűzokádó Tokaj-hegy egy fiatal, tündér szerelmespár fiú tagját nyelte el, miközben az óvatlanul lépett játszadozás közben.
A tüzes kráterbe zuhanó tündérfiút keservesen siratta szerelme, könnyeivel az összes hegyoldalt megöntözte. Ezeket a tündérkönnyeket szippantotta be a föld, s emiatt olyan mézédes a tokaji szőlő és a tokaji bor.
A siroki vár szelleme
Ha hiszel a szellemekben és a legendákban, akkor ne menj sötétedés után a siroki vár közelébe, mert olyat láthatsz, amitől a szíved is megáll egy pillanatra!
A Mátrában található várhoz kötődő legenda egyszerre szívfacsaró és félelmetes. A vár úrnője, Kompolti Gizella, egy csodaszép, vörös hajú, fiatal hölgy volt, akinek már egészen korán kijárt a kemény sorsból: meghalt az édesapja. Olyannyira fájt ez neki, hogy úgy döntött: soha nem akar szerelmet érezni, hisz megszeretni valakit csak azt jelenti, hogy összetörik majd a szíve. Figyelt is rá nagyon, hogy egyetlen férfi se tetsszen meg neki, és fegyverekkel a kezében, mosolytalanul, komoran élte mindennapjait.
Ám egy nap bebocsátást kért várába hét ifjú vitéz. A szívnek pedig nem lehet parancsolni; Gizella azonnal beleszeretett egyikükbe. A férfi hasonlóképp érzett iránta, csakhogy nem ő volt az egyetlen.
A mámoros, bortól részeges éjszakán a vitézek egyre inkább egymásnak estek Gizella kegyeiért, mígnem hajnalra párbajozásra került a sor.
Gizella választottja pedig elesett, így a lány szíve darabokra tört. A fehér ruhában zokogó várúrnő kardot fogott a kezébe, leszúrta szerelme gyilkosát, majd kiállt a várfalra, és a mélybe ugrott.
Úgy tartják, sötétedés után ma is fel-felbukkan ez a fehér ruhás, vörös hajú női szellem, s minden éjjel leveti magát a vár faláról – sőt, a vitézek kísérteteit is látni, akik mind követik őt a halálba.
Az elátkozott Fekete-kastély
A Keszthely és Szigliget közti Balatonedericsen rejtőzik a rémséges Fekete-kastély. Ha odamész, ne méltóságteljes, díszes látványra számíts, épp ellenkezőleg: elburjánzott kastélypark mögött megbújó, növényekkel már sok helyen benőtt, elhagyatott, erősen megkopott épületre.
A Nedeczky család által építtetett kastély egyesek elmondása szerint annak idején feketére festett tetejéről, mások szerint fekete ajtóiról és ablakairól kapta a nevét.
De az itt történt halálesetek sorának is köszönhetné épp ezt a vészjósló címet, amelyek nem legendák: valóban megtörténtek.
1912-ben a birtok marhacsordájának gulyása, aki a kastély szakácsnőjébe volt halálosan szerelmes, féltékenységében végül leszúrta szíve hölgyét. Kevesebb mint két évvel később a kastély tulajdonosa, a 74 éves Nedeczky Jenő a születésnapján halt meg. Ő öngyilkos lett; gyógyíthatatlan reumája okozta szenvedéseit nem volt képes tovább elviselni. Éjjel 1 óra körül lőtte agyon magát.
A kastély ezután gazdáról gazdára szállt, mígnem 1928-ban Vági Jenő, egy pesti ügyvéd költözött ide a nejével együtt. Rövidesen azonban fény derült arra, hogy a nő egy helyi kútásóval tart pásztor-órákat, Jenő pedig nem tudta kezelni szívfájdalmát, s ő is véget vetett életének. De a borzalmak tovább folytatódtak, amikor özvegye a kútásóról egy földbirtokoshoz pártolt át. A nőben lehetett valami elementárisan vonzó erő, mert az elhagyott kútásó sem volt képes elviselni, hogy kikosarazták – ő is öngyilkos lett.
Ekkorra már “fekete özvegyként” tartották számon a könnyelmű nőt, de ő is ráfázott: földbirtokosnak hitt szeretőjéről kiderült, hogy egy körözött csaló – tizenhárom bigámiával, azaz eltitkolt házasság melletti újabb házasságkötéssel vádolták -, aki a fekete özvegyet is teljesen megkopasztotta. Így a nő nem tudta már fenntartani az épületet, és tovább állt.
A kastély a II. világháborúban egy nyugdíjba vonult miniszteri főtanácsosé és feleségéé lett. A főtanácsos kettős ügynökként dolgozott – papíron a németeknek, valójában azonban a szovjeteknek és az angoloknak szerzett információkat -, de leleplezték, így 1945-ben szintén öngyilkos lett.
A kastély még ezután is kellemetlen kézről kézre járások és csalások kereszttüzében állt – erről itt olvashatsz tovább -, de a leghátborzongatóbb mégiscsak az, hogy három öngyilkosság és egy gyilkosság helyszíneként tartjuk számon. Most üresen és ápolatlanul áll; beomlott tetőrészek, leszakadt tartógerendák és firkálmányok teszik napról napra egyre inkább az enyészeté, de az elhagyatott helyek és a legendák iránt kíváncsiskodók újra és újra felkeresik, hogy megnézzék.
A szerelem-teremtő Rózsakő
Hogy ne egy hátborzongató történettel eresszünk utadra, zárásként a csodaszép Rózsakő-legendát meséljük el. Maradunk a Balatonnál, és tovább megyünk egy kicsit keletre, a Badacsonyba, ott is a Kisfaludy-ház feletti, lapos bazalttömbhöz. Ezen a kövön üldögélt Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza, s sokszor gyönyörködtek a Balaton szépségében.
Ehhez kötődik a kőről szóló hiedelem is.
Eszerint ha egy szerelmes pár kézen fogva, háttal a tónak leül ide, akkor szerelmük még abban az évben beteljesedik (leginkább esküvőt kell gondolni ez alatt).
De a nők egyedül is alkalmazhatják a hely mágikus erejét: ha leülnek a bazalttömbre háttal a Balatonnak, és szerelmükre gondolnak, majd felsóhajtanak, akkor a fejükben felidézett személyben is megszületik a szerelem irántuk.
Ha hiszel még a legendák csodájában, és szerelmes vagy, tégy egy próbát!
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
