Földünk legdélebbi kontinensét sokan Antarktisznak nevezik, de előfordul az is, hogy Déli-sark néven emlegetik az egész földrészt. Ezek a kifejezések hasonló eredetük ellenére mind mást jelentenek: mutatjuk, mi micsoda!
Az Arktisszal szemben
Az Antarktisz és az Antarktika szavak eredete a görög antarktikosz: ez a szó az Arktisszal, tehát az Északi-sarkvidékkel szemben lévő területet jelöli. Az Északi-sarkvidéket jóval régebb óta ismerjük: itt évszázadok óta halásztak az emberek, míg
az Antarktika létezése a 19. századig csupán hipotézis volt.
Azt azonban már a kora újkori térképészek is sejtették, hogy létezik egy földnyaláb a bolygó déli felén, ami egyensúlyban tartja a világot: a terület így nyerte el nevét is. Az Antarktika és az Antarktisz szavak azonban – noha azonos eredettel rendelkeznek – más-más jelentéssel bírnak.
Antarktika, a kontinens
Az Antarktika felfedezése a 18. és 19. század során bontakozott ki, amikor az emberiség a modernizáció lehetőségeit kiaknázva a Föld ismeretlen területeit kutatta. Az első jelentős felfedezőutak az 1770-es években kezdődtek, amikor James Cook kapitány körbehajózta az antarktiszi vizeket, bár a kontinens partjait – tehát az Antarktikát – nem érte el.
Antarktikának nevezzük a Föld legdélebbi kontinensét, míg az Antarktisz a déli 60. szélességi kör alatt húzódó területek összessége.
Az Antarktika első tényleges észlelése 1820-ban történt, amikor Fabian von Bellingshausen orosz, Edward Bransfield brit és Nathaniel Palmer amerikai hajósok egymástól független expedíciók résztvevőjeként megpillantották a jégmezőket – máig nem tudni, melyikük volt a tényleges első észlelő. Ezt nem sokkal követte az első partraszállás, amit az amerikai John Davis fókavadásznak tulajdonítottak 1821-ben.
Antarktisz, a terület
Az Antarktisz területe magába foglal minden földrajzi elemet a déli 60. szélességi körön túl: a terület politikai semlegességét rögzítő Antarktiszi Szerződés is ezen a határvonalon alapul.
Az Antarktisz tehát magába foglalja az Antarktikát és az azt körülvevő tengereket,
mint például a Weddell- és a Ross-tengert. Az Antarktisz területén belül számos sziget is található, amelyeket vastag jégtakaró borít: ilyen például a Ross-sziget, ahol a híres Erebus vulkán található, vagy a Csendes-óceáni I. Péter-sziget. Ezek a földrajzi képződmények az Antarktiszi Szerződés hatálya alá esnek, noha földrajzi szempontból az Antarktikától különálló egységet alkotnak.
A Déli-sark, ahol összefutnak a szálak
A Déli-sark a Föld legdélebbi pontja: ez a kifejezés csupán ezt az egy pontot jelöli az Antarktika kontinensen és az azt magába foglaló Antarktisz-területen belül.
A Déli-sark a Föld forgástengelyének déli végpontja:
földrajzilag a 90° déli szélességen helyezkedik el, ahol minden hosszúsági kör találkozik, így hosszúsági iránya nem kifejezhető. A Déli-sarkot elsőként Roald Amundsen norvég felfedező érte el 1911. december 14-én négy társával együtt. Amundsen versenyt futott a brit Robert Falcon Scott csapatával, akik egy hónappal később, 1912 januárjában érkeztek meg: ők a visszaút során mind odavesztek.
Érdekesség, hogy
a Föld mágneses déli pólusa nem a Déli-sarkkal azonos ponton található.
A déli mágneses pólus az a pont, ahol a Föld mágneses mezeje függőlegesen felfelé mutat: ez folyamatosan változó helyen található az Antarktisz térségében. Jelenleg nagyjából a Wilkes-medence közelében van, de pontos helyzete évente néhány kilométerrel eltolódik a Föld mágneses mezejének változásai miatt.