A mexikói Campeche régióban fekvő Valeriana romjaira egy doktorandusz, Luke Auld-Thomas talált rá internetes vizsgálódásai alatt, miközben egy Lidar nevű lézeres technológiát vetett be – írta Roadster.hu.
Az ügy egyik sajátossága, hogy annak ellenére nem bukkantak még rá Valeriana városara, hogy az mindössze 15 percnyi sétára helyezkedik el egy forgalmas főúttól. Ráadásul korának egyik legnagyobb települése lehetett, úgy tűnik legalább 50 ezren lakták a monumentális helyet.
A kutatás ezenfelül cáfol egy olyan, a nyugati régészek körében elterjedt állítást, miszerint a trópusi területeken hosszú távon egyetlen civilizáció sem volt képes fennmaradni. Legalábbis erről beszélt a tudományos munkában résztvevő Marcello Canuto professzor.
Valerianát bizonyítéknak tartja továbbá arra nézve is, hogy a maja városok szerteágazó módon gazdag kulturális központok voltak, amelyek a természetes próbatételekhez is alkalmazkodni tudtak.
Mindez ugyanakkor sajnálatosan addig tartott, amíg az éghajlatváltozás, valamint a spanyol hódításokhoz kapcsolódó hatások össze nem roppantották.
A feltárások során a tudósok arra jutottak, hogy a város szerkezete, a gazdag építészeti kincsek, illetve a víztározók a maja társadalom kivételes technológiai és társadalmi fejlettségének lenyomatai.
Az itt élő emberek egykor a jól kiépített utak mellett épületek hálózatát hozták létre. A kutatások még az elején járnak, de a szakemberek már most arra utaltak, hogy Valeriana csak egy lehet a dzsungelben megbújó elveszett városok között.