Az Airbnb-ről szavaz Budapest VI. kerülete: mi történik, ha betiltják?
Az elmúlt években forró vitát szült Budapest belvárosi kerületeiben a rövid távú lakáskiadás helyzete. A VI. kerületi önkormányzat egyelőre egyedülálló módon lakossági szavazást kezdeményezett a kérdésről. A rövid távú lakáskiadást ellenzők azzal érvelnek, hogy az Airbnb-k magas aránya feljebb hajtja a kerületi lakbérárakat, a vendégek viselkedésükkel zavarhatják a társasház többi lakóját, és a piaci igényt kihasználva a lakáskiadók könnyen juthatnak fekete bevételhez. A lakáskiadók szerint azonban a legális, Airbnb típusú szállások üzemeltetése nem okoz aránytalan kellemetlenséget az állandó lakosoknak, a bevételből származó adók pedig a kerület fejlődését támogatják. Nézzük, hogyan zajlik a szavazás, mik a lehetséges kimenetelek, és mit mondanak a helyzetről az érintettek.
Szeptember 15-ig lehet szavazni
A szavazást az Országgyűlés felhatalmazása tette lehetővé, mellyel az önkormányzatok engedélyt kaptak arra, hogy meghatározzák: a területükön működő magán-szálláshelyek hány napra adhatók ki évente. Ugyanakkor az önkormányzatok kezében nincs olyan eszköz, melynek segítségével ellenőrizhetnék ennek a korlátozásnak a betartását. A terézvárosi önkormányzat eme jogi hézag nyomán azzal érvel, hogy
csupán olyan korlátozást érdemes bevezetni, ami valóban betartható.
Ezért a VI. kerület polgárai arról szavazhatnak, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az önkormányzat évi nulla napban határozza meg a magánszállások kiadhatóságát.
Zavarja a lakókat, felhúzza az árakat: érvek az Airbnb ellen
A rövid távú lakáskiadás ellen szóló legerősebb érv az, hogy a gyorsan váltakozó, többnyire vakációzni érkező vendégek viselkedésükkel zavarhatják a helyi lakóközösségeket. A munkaszünetüket szórakozással töltő turisták hajlamosak elfelejtkezni arról, hogy körülöttük dolgozó emberek élnek, és bulizásukkal hajlamosak megnehezíteni a szomszédok pihenését. Ugyanakkor, mivel csak néhány napot maradnak a városban, nem áll érdekükben jó kapcsolatot ápolni a többi lakóval, ami szintén megnehezítheti a velük való kommunikációt.
A másik gyakorta hangoztatott probléma az Airbnb-kkel, hogy sokak szerint az albérletárak emelkedését okozzák a kerületben. Mivel rövid idő alatt egy havi albérletár sokszorosát lehet megkeresni velük, ezért sok lakástulajdonos nem érdekelt az ingatlanja hosszú távú bérbeadásában. Ez hosszú távon a bérbevehető lakások számának csökkenését és a lakbérek emelkedését okozhatja egy adott területen.
A terézvárosi önkormányzat kiadványában még két érvet is felsorol, ami az Airbnb-k betiltása mellett szól: az adatok azt mutatják, hogy legtöbb esetben nem az egy-egy ingatlant birtokló tulajdonosok, hanem a nagybefektetők kaszálnak a rövid távú lakáskiadáson. Az Airbnb népszerűségével egyre gyakoribbá vált, hogy a szállásadók nem saját lakásuk egy szobáját, vagy kihasználatlan ingatlanjukat kínálják a vendégeknek, hanem több ingatlant tulajdonló, ebből élő befektetők foglalkoznak a bérbeadással. Ez a tendencia hosszú távon a lakók kiszorulását okozhatja az adott kerületekből.
“A rövid távú lakáskiadás szinte valamennyi társasházban jelen van Terézvárosban.
A belső kerületrészben 100 lakásra 44 Airbnb jut.
A jelenség mindenkit érint és mindenkit máshogyan. Van, akinek a megélhetést jelenti, másnak olcsó szálláshelyet, sokan gyűlölik, mert zavarja otthonuk békéjét, mások észre sem veszik, hogy váltogatják egymást a lakók szomszédukban. Az viszont mindenki számára egyértelmű, hogy a VI. kerületben a rövid távú lakáskiadás az egyik legfontosabb gócponttá vált. A kerület állandó lakói régóta igénylik a szabályozást, az átlátható lakáskiadást, mert számukra ez jelentené a nyugodt, békés életet otthonaikban” – fogalmazott az önkormányzat sajtóosztálya a Startlap megkeresésére. Hozzátették: “A szavazás értékes társadalmi vitát generált a kerületben, sőt, tematizálja a budapesti közéletet is, nagy érdeklődés és figyelem kíséri azt, hogy Terézvárosban a demokrácia eszközeivel élve dönthetnek a lakók arról, milyen jövőt szeretnének.”
Az önkormányzat másik érve az Airbnb-k betiltása mellett a platform együttműködési hajlandóságának hiánya: szerintükaz Airbnb nem érdekelt abban, hogy a rövid távú lakáskiadás csak bejelentve, adózás esetén valósulhasson meg. A platform számára az jelent előnyt, ha minél több szállást tud kínálni, függetlenül attól, hogy azok legálisan működnek-e az adott hely törvényei szerint.
“Nemcsak a közösségi együttélés szabályait be nem tartó turisták, az együttélési problémák indokolják a szavazás kiírását. Ennél nagyobb probléma a belváros kiürülése, és az, hogy egy fiatal hogyan nem tud vásárolni ma már a legszebb álmaiban sem egy ingatlant kerületünkben. Önkormányzatunk nem szeretne ˝skanzent˝ az egykori népes belvárosból, ahol lakókat elvétve lehet csak ˝megtekinteni˝.
Az Oktogonon például van olyan ház, ahol már csak egyetlenegy lakásban van “valódi lakó”.
Szeretnénk valódi lakókat a kerületbe, hogy lehessen itt felnőni, családot alapítani és megöregedni tehetősnek és szegényebbnek egyaránt” – áll a terézvárosi önkormányzat lapunknak adott válaszában.
Nem kevés adóbevételt jelent: érvek az Airbnb mellett
A fő érv az Airbnb-k betiltásával szemben a rövid távú lakáskiadásból befolyó adómennyiség. A legálisan működő Airbnb-k évente 670 millió forintot adóznak Terézvárosban: ez a kerület összes turisztikai adójának mintegy egyharmadát jelenti.
Ugyanakkor az önkormányzat úgy látja, “amikor felmerül, hogy az Airbnb betiltásával milliók esnek ki a büdzséből, a másik oldalon van egy “bevétel”, haszon, mégpedig az, hogy a lakókörnyezetünk élhetőbbé válhat, ami sokaknak minden pénzt megér. Azt is érdemes a bevételkiesés mellé tenni, hogy a rövid távú szálláskiadás léte mennyi kiadást jelent az önkormányzatnak az adminisztrációval, ellenőrzésekkel stb.
Az önkormányzat sohasem titkolta, hogy az Airbnb betiltása bevételkieséssel járna.
Nem mellékesen ez lett a lakáskiadók legfőbb érve – ami azt bizonyítja, hogy önkormányzatunk kiegyensúlyozottan, az érveket és ellenérveket egyaránt felsorakoztatva kommunikál a szavazás ügyében” – fogalmaztak a Startlapnak. Mint írták, az évi 30 milliárd forint költségvetéshez képest valóban kimutatható összeg a 670 milliós kiesés, de ez egyáltalán nem áthidalhatatlan veszteség lenne. “Az adóbevételek, többek között az infláció miatt, folyamatosan nőnek. Emellett a kerület ennek az évnek 15 milliárdos tartalékkal vágott neki, ami szintén segít abban, hogy az itt élők ne érezzenek semmit a bevételkiesésből. Semmilyen tervezett fejlesztés nem maradna el emiatt – tették hozzá.
A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete (MAKE) azzal is érvel a rövid távú lakáskiadás mellett, hogy az Airbnb-k betiltásával sok polgárt fontos bevételi forrástól fosztanának meg igazságtalanul.
Van itt köztünk rengeteg olyan ember, akinek vagy ez az egyetlen bevételi forrása, vagy ez a nyugdíj-kiegészítése
– mondta Schumicky Balázs, a MAKE elnöke az Airbnb-k betiltása ellen szóló kampány nyitóeseményén a HVG tudósítása szerint.
A MAKE szerint a terézvárosi turizmus zavaró aspektusaiért általában nem a legális, szabályozott keretek között működő Airbnb-k vendégei, hanem az olcsóbb hostelekben megszálló bulituristák felelősek.
Erős érv a magánlakáskiadás mellett a kerületi munkalehetőségekre és infrastruktúrára gyakorolt pozitív hatás: Terézvárosban sok turista száll meg, akik helyben fogyasztanak, ezzel hozzájárulva a kerületi gazdaság fejlődéséhez. A rövid távú vendégek emellett nincsenek számottevő hatással a kerületi infrastruktúrára: amennyiben állandó lakók váltják fel őket, bizonyos kerületi szolgáltatások hamar túlterheltté válnak. “Ha albérlőként hirtelen megjelenik 3-4 ezer új lakó Terézvárosban, akkor
a mostani lakóknak kevesebb parkolóhely, bölcsődei és óvodai férőhely fog jutni, mert míg a turisták nem veszik igénybe ezeket a közszolgáltatásokat, az albérlők viszont igen
– írja a MAKE közleménye.
Mi fog történni a szavazást követően?
Amennyiben Terézváros lakossága az Airbnb-k megőrzése mellett dönt, nem történik változás a rövid távú lakáskiadásra használt ingatlanok kezelésében. Azonban, ha megszavazzák az Airbnb-k betiltását, jelentős változásokra számíthatunk, de nem azonnal. A türelmi időszak 2026 januárjáig tartana, a kerület csak ekkortól tiltaná be az Airbnb-k további működését.
A nyüzsgő turistavárosok világszerte egyre szigorúbb szabályozásokat vezetnek be az Airbnb-kkel szemben. Londonban és Amszterdamban 90 és 60 napban maximalizálták a magánlakások kiadhatóságát egy év során. Amszterdam történelmi belvárosában emellett 2020 óta tiltják a rövid távú lakáskiadást. Bécsben 2023-ban a teljes városban 90 napban maximalizálták a magánlakások kiadhatóságát. San Franciscóban, Seattle-ben, Honoluluban, Szingapúrban és New Yorkban a kiadásra bocsátott idő hosszán túl az egy tulajdonos által kezelt ingatlanok számát is korlátozták.
A portugáliai Porto kifinomultabb rendelkezéssel próbálja megoldani a problémát: itt a városrészek fejlettségétől függően adhatók ki ingatlanok rövidtávon. A legdrasztikusabb lépést Barcelona tette, ahol 2028-tól kezdődően teljeskörű tilalmat vezetnek be a rövidtávú lakáskiadásra.
Az azonban korántsem biztos, hogy az Airbnb-k szigorú szabályozása megfékezheti a lakhatási válságot.
Tanulmányok bizonyítják, hogy az Airbnb-k megjelenése egybeesik a lakbérek megemelkedésével a városokban, ugyanakkor arra nincs bizonyíték, hogy e tiltásuk a lakbérek csökkenéséhez vagy stagnálásához vezetne.
Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértőjének elemzése szerint az Airbnb-k betiltása a VI. kerületben láncreakciót indíthat el a lakás- és albérletpiacon. Amennyiben a jelenleg rövid távra bérbeadott lakások csupán fele áttért a hosszútávú albérletpiacra, az már gyökeres változásokat hozhat a kerületben:
Mivel a bérleti díjakra is ugyanúgy igaz, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlya határozza meg őket, ezért a drasztikus kínálatnövekedés rövid távon a bérleti díjak csökkenését is okozhatja.
A szakértő szerint az árcsökkenés futótűzként terjedhet, más kerületeket is érintve: “1-2 ezer extra kiadó lakás a fővárosi albérletkínálatot is 10-20 százalékkal bővítené, ami a budapesti albérletdrágulásra is fékezőleg hathat. Nem nehéz belátni, hogyha csökkennek a terézvárosi albérletárak, akkor ezzel párhuzamosan az V. vagy a VII. kerületi bérleti díjak sem tudnak az eddigi tempóban emelkedni.”
Balogh László hangsúlyozza, hogy jelentős árcsökkenés így sem várható a fővárosi ingatlanok esetében: ugyanakkor a jelenlegi árnövekedés ütemét figyelembe véve már néhány hónapnyi stagnálás is jelentős könnyebbség lehet a lakásbérlők számára.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
