Ezeket a medúzákat eddig leginkább mellék- és holtágakban, kikötőkben és tározókban észlelték, tehát emberi beavatkozás által érintett környezetekben. Magyarországon a Ráckevei-Duna-ágban, és a teol.hu beszámolója szerint nemrég a Fadd-Dombori holtágban figyelték meg őket. Bécsben is előfordultak az édesvízi medúzák az Alte Donau-ban és a Neue Donau-ban is – írja az Átlátszó.
Abonyi András, a HUN-REN Ökológiai Kutatóintézet munkatársa az Átlátszónak elmondta, hogy a medúza álló vagy lassan áramló vizet igényel, mivel táplálékát a vízfelszínre emelkedve, majd csápjait kitárva tudja megszerezni. „Egy ilyen kocsonyás, törékeny élőlény a gyorsan mozgó, turbulens vizekben nem képes túlélni, ezért nem valószínű, hogy a Duna főágában el fog terjedni” – tette hozzá a kutató.
„A kutatócsoportunk tapasztalatai szerint a fűzfa gyökerein gyakrabban találkozunk az édesvízi medúza polip formájával. Ezeket a gyökérdarabokat és a rajtuk található bevonatot vizsgáljuk mikroszkóppal” – mondta Abonyi András a riportban.
A cél az, hogy mesterséges körülmények között vizsgálják az Európában idegen faj életmódját és hatását az élővilágra.
Bár ez a furcsa lény kezdeti állapotában laikus szemmel nem tűnik medúzának, megfelelő körülmények között a polipformája már emberi szemmel is látható medúza alakká változik át. Ekkor az állat körülbelül 2-2,5 centiméter nagyságú lesz, így figyelhették meg a nyaralók is Fadd-Domboriban. Ez a forma hazánk klímáján ritka, mivel kialakulásához legalább 25-26 °C-os vízhőmérséklet, valamint álló vagy lassan áramló víz szükséges.
Emberre nem veszélyes, de gondot okozhat
Az édesvízi medúza ragadozó, táplálékai közé tartoznak a halivadékok, tubifex férgek és zooplanktonok. Abonyi András szerint egyelőre keveset tudni arról, hogy a medúza milyen hatással van a teljes táplálékláncra, de kutatócsoportjuk eredményei alapján szerepe lehet az algák elszaporodásában, mivel elfogyasztja az algákat fogyasztó zooplanktonokat. A medúzák jelenléte miatt algásodhat a víz, és olyan toxintermelő kékalgák is elszaporodhatnak, amelyek az idegrendszert és a májat károsíthatják. Az emberre azonban a medúza ártalmatlan, nem csíp, nem bánt – nyugtatott meg a kutató.
Az édesvízi medúza eredetileg a Jangce vidékéről származik Kínából, és a 18. században, főként vízinövényekkel került Európába, elsősorban botanikus kertekbe.
Magyarországon először 1960-ban publikálták előfordulását, amikor a Drávában, Őrtilosnál találták meg a fajt.
Azóta is jelen van hazánkban, de a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban alakul ki a szabad szemmel is látható medúza forma.
Melegednek a vizeink
A magyar vízügyi hatóságok adatai szerint 1965-ben a Duna éves átlaghőmérséklete 10 °C volt, míg 2022-ben már 3,5 °C-kal magasabb volt ez az érték. Ez a jelenség nemcsak Magyarországon figyelhető meg: Németországtól Szlovákián át egészen Bulgáriáig hasonló melegedési tendenciát tapasztalnak. A hőmérséklet-emelkedés 80%-a a léghőmérséklet emelkedésének tudható be, míg a fennmaradó részt emberi tevékenységek, például az erőművek által kibocsátott meleg víz okozza.
A folyószabályozások is hozzájárulnak a medúzák megjelenéséhez, mivel a természetes mellékágak és holtágak elvesztésével kedvezőbb feltételek alakulnak ki az állóvizekben. Abonyi András szerint a klímaváltozás és a környezetrombolás együttese komplex változást idéz elő, amelynek egyik jele a medúzák gyakoribb megjelenése – hallható az Átlátszó riportjában.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
